Miért nem veszi fel több férfi a felesége vezetéknevét?

2022. november 29.
Még a kifejezetten progresszív gondolkodású párok között is ritka, hogy a házasság után a férfiak adják fel a vezetéknevüket.

Mint a legtöbb férfi, a játékfejlesztőként dolgozó Mike sem igazán foglalkozott soha a vezetéknév kérdésével. Korábban eszébe sem jutott, hogy létezhet a belénk ívódott patriarchális tradíción kívül másik út is. Egyértelmű volt számára, hogy ha egyszer esküvője lesz, a leendő feleségének kell majd meghozni a nagy döntést: azaz, hogy felveszi-e férje családnevét, avagy megtartja inkább a sajátját. A húszas évei közepén aztán valami megváltozott. Az egyik barátja közölte vele, hogy az esküvő után ő fogja felvenni a menyasszonya nevét, és ez a szokatlan lépés gondolkozásra késztette Mike-ot is. Amikor eljegyezte a mostani feleségét, Sarát, végül ő maga vetette fel a nőnek a nem mindennapi kérdést: mi lenne, ha férfi létére ő cserélné le a vezetéknevét? Először félig viccből említette meg a dolgot, de mikor látta, hogy a párja komolyan veszi az ötletet, az ő hozzállása is megváltozott. Persze ebben az is sokat segített, hogy a menyasszonyának kifejezetten jól hangzó vezetékneve volt, amire szívesen lecserélte a sajátját. Mike példáját később az öccsei is követték, ám ezen a belső körön kívül sosem találkozott még olyan férfivel, aki ugyanezt tette volna, és mint mondja, kétli, hogy a legtöbb férfi egyáltalán hajlandó lenne elgondolkodni rajta. „Szerintem az amerikai párok túlnyomó többségének egyáltalán nem jut eszébe ez a lehetőség” – nyilatkozta Mike a The Washington Post cikkében.

Tény, hogy rendkívül szokatlannak számít, ha egy férj felveszi a felesége vezetéknevét – bár arról, hogy ez mégis milyen gyakran történik meg, nehéz adatokat találni. Az amerikai társadalombiztosítási hivatal nem követi ezt nyomon, ahogy a népszámlálási hivatal sem. A The Knot 2021-es Real Weddings című tanulmánya több mint 15 000 válaszadót kérdezett meg, és az eredmény szerint az abban az évben összeházasodott párok 78 százalékánál az egyik partner felvette a másik vezetéknevét – de a felmérés az adatokat nem bontotta le nemek szerint.

„Nem láttam még egyetlen vőlegényt sem, aki felvette volna a menyasszony vezetéknevét” – mondta a lapnak Andrew Zill rendezvényszervező, aki 20 éve segít a pároknak megtervezni életük nagy napját. Hasonló tapasztalatai vannak Sandy Yi-Davisnak is, a Chic Weddings and Events nevű, kifejezetten esküvőszervezéssel foglalkozó cég alapítójának. Becslése szerint az elmúlt évtizedben több mint 250 ceremóniát vezényeltek le – és hogy ezek között hány olyan pár volt, ahol a férj vette fel a feleség nevét? „Egészen pontosan nulla” – válaszolta. Az online névváltoztatási szolgáltatásokat nyújtó HitchSwitch nevű oldal becslése szerint az friss házas ügyfeleiknek körülbelül 5 százaléka lehet olyan férfi, aki kifejezetten arról keres információt, hogyan tudná felvenni a felesége vezetéknevét. Ez az 5 százalék enyhe emelkedés a néhány évvel ezelőttihez képest.

Miért nem veszi fel több férfi a felesége nevét?

Ha egy nő manapság hozzámegy egy férfihoz, a névválasztás kapcsán egyszerűen nem tud jó döntést hozni. Akár felveszi, akár nem a férje nevét, a szűkebb-tágabb környezetében biztos lesz valaki, aki ítélkezni fog felette. Ha megtartja a saját nevét, rögtön önzőnek titulálják majd, és még azt is kétségbe vonják, hogy szereti-e egyáltalán a párját. Amennyiben viszont felveszi a férje nevét, a progresszívebb gondolkodásúak szólhatják meg, és bélyegezhetik maradinak, akár a feminizmus elárulójának. Mindeközben a férjek gondtalanul élik világukat, és nem éreznek meg semmit ebből a dilemmából. A nők nem nyerhetnek, a férfiak pedig nem veszíthetnek.

„Van egy olyan feltételezés, miszerint a női vezetéknevek már önmagukban képlékenyek, alakíthatók – mondta Jill Filipovic újságíró. – Az a tény, hogy csak a nők hozzák meg ezt a döntést – és hogy csak a nőkről gondoljuk, hogy meg kell hozniuk ezt a döntést – egy elég mély nemi egyenlőtlenséget tükröz.”

A nők esetében a legprogresszívabb megoldásnak általában az számít, ha megtartják a meglévő vezetéknevüket (amelyet valószínűleg apjuk családjától örököltek). A The New York Times Upshot blogja által készített elemzés szerint 2015-ig az amerikai nők mintegy 20 százaléka választotta ezt az opciót. De még azokban a háztartásokban sem szokott általában szóba kerülni a férfi névváltoztatásának lehetősége, ahol a nő megtartja a saját családnevét.

eskuvo-hazassag-torta

Miért nem veszi fel több férfi a felesége nevét?

Amikor Laura Hankin írónőt eljegyezte a vőlegénye, tudta jól, hogy a nevét mindenképpen meg akarja tartani a házasság után is. „A nevem az identitásom” – mondta, majd hozzátette, hogy az a lehetőség, hogy a párja felvegye Hankin vezetéknevét, fel sem merült közöttük. Hankin biztos benne, hogy ha a nemek közötti egyenlőségre hivatkozva kifejezetten kardoskodott volna a férje névváltoztatása mellett, a féri nyitott lett volna rá. Ő azonban egyszer sem hozta fel a témát. „Azt hiszem, ez visszanyúlik az identitás kérdéséhez. A házasság egy gyönyörű elköteleződés két ember között, akik nem feltétlenül változnak meg, vagy válnak teljesen új emberré. Azt hiszem, mindketten úgy éreztük: két olyan ember akarunk lenni, akik szeretik és támogatják egymást, és elkötelezik magukat egymás mellett, de nem válnak egymássá. Szóval ha én nem akartam emiatt megváltoztatni a nevemet az övére, akkor ő miért változtatná meg a nevét az enyémre?”

„Ami vicces az egész névváltoztatási jelenségben – mondta Rebecca Traister író –, hogy ez egy alapvetően furcsa szokás. Minden szempontból.” Szerinte ez a furcsaság az egyik oka annak, hogy még azok a férfiak is, akik mondjuk aktívabb szerepet vállalnak a gyermeknevelésben, vagy olyan házimunkát végeznek, amely hagyományosan a nőkre hárult, visszariadhatnak a vezetéknevük elhagyásától. A névváltoztatás egy szimbolikus gesztus, a kiváltságok szimbolikus újraelosztása (kinek a neve váltja le a másikat?), és nem egy gyakorlati lépés (ki vesz ki szabadságot a munkából a ellátásért?), és pont emiatt a párok inkább figyelmen kívül hagyják. „A szülői feladatok újraelosztásával, a házimunkával, az anyagi gondokkal foglalkozni kell, a névváltoztatás viszont a mindennapi életben nem létszükséglet. Bár a névváltoztatás jelensége egy kifejezetten bizarr és anakronisztikus dolog, az emberek hozzáállását nagyon nehéz megváltoztatni” – magyarázta Traister.

„Ha tisztában vagy azzal, hogy miért alakult ki a történelem folyamán a női névváltoztatás intézménye, akkor rögtön megérted, miért vonakodik ettől a lépéstől a legtöbb féri” – ezt már Tera Hunter, princetoni történész mondta. A házasság hosszú évszázadokon át azt jelentette, hogy az igen kimondásával a nők a férjeik tulajdonává váltak. A nők identitása és konkrét létezése felett jogilag a férjek rendelkeztek. A nő pénze a férfi pénze lett, a nő teste a férfié lett, amivel a férj azt csinálhatott, amit csak akart. És ugyanígy a nő neve sem létezett többé. „A nő identitását lényegében kitörölték. És a nevének kitörlése azt jelentette, hogy alávetette magát a férje hatalmának” – mondta Hunter.

Persze az átlagos modern férfiak fejében valószínűleg meg sem fordulnak ezek a házasságokat egykor szabályozó dehumanizáló törvények, akkor, amikor arról gondolkodnak, felvegyék-e feleségük nevét (ha egyáltalán eszükbe jut ez a lehetőség.) De Hunter szerint ezek a normák olyan mélyen gyökereznek társadalmunkban, hogy még azok is kényszert éreznek a betartásukra, akik egyáltalán nincsenek tisztában a névváltoztatás történelmi hagyományaival. „A névadási gyakorlatok körül nagyon erős a társadalmi nyomás, beleértve az egót, a férfiasságról alkotott elképzeléseket, a családi hagyományokat, mindenféle dolgot, ami befolyásolja, hogy a férfiak hogyan gondolkodnak magukról, és különösen a nevükről” – tette hozzá.

Amikor a Vogue megkérdezte a most már hivatalosan Mrs. Jennifer Affleck néven futó popdívát, hogy nem fordult-e meg a fejében, hogy inkább a férje vegye fel az ő nevét, és legyen belőle Mr. Ben Lopez, az énekesnő hangosan felnevetett. „Nem dehogy! Az nem lenne hagyományos, Nincs benne semmi romantika.” Zoe Saldana színésznő 2013-ban ment hozzá Marco Perego rendezőhöz, és a házasság után a férfi vette fel a színésznő nevét. Bár a színésznőnek jólesett a gesztus, egy interjúban azt nyilatkozta, ő maga megpróbálta eleinte lebeszélni erről a férjét. Aggódott, hogy a latin férfiközösség meg fogja majd vetni ezért a tettéért.

Mike Primónak, a korábban Mike Ambrogi néven ismert játékfejlesztőnek van egy elmélete: „A legtöbb férfinak olyan zsigeri, sőt tudatalatti ellenérzése van a felesége nevének felvételével kapcsolatban, amit talán még önmaguknak sem képesek beismerni. A legtöbb férfi számára ez egyet jelentene a kasztrálással. Egy férfi számára bármilyen módon nőiesebbé válni azt jelenti, hogy valamilyen szinten feláldozza a társadalmi státuszát és a hatalmát.” Bár Primo lelkileg próbált felkészülni rá, hogy az esküvője után meg kell majd védenie saját választását a világ előtt, végül kellemesen kellett csalódnia. A döntése – tehát az, hogy férfiként ő vette fel a felesége vezetéknevét – egyáltalán nem váltott ki megrökönyödést a környezetében. „Semmi olyan nem történt, amit az ember elképzelne – mondta. – Soha senkiből sem váltott ki visszatetszést, sőt, őszintén szóval nem is nagyon érdekelte az embereket a dolog.”

Forrás: The Washinton Post Fotó: Getty Images

Olvass tovább!