„Nem számít, milyen döntéseket hoztam azon az éjszakán, nem az én hibám, hogy megerőszakoltak”
Tammy Rabideau amerikai újságíró kíméletlenül őszinte vallomása az évekkel ezelőtt átélt traumájáról, és arról, milyen hosszú időben telt feldolgoznia és megértenie, hogy az erőszak soha, semmilyen esetben sem lehet az áldozat hibája.
„Nem lehetne ezt egy fokkal logikusabban csinálni?” – az újranyitás margójára
„Mennyi ideje vagyunk pontosan ebben a f*sban?” – kérdeztem tegnap este a barátomat. „Éppen 14 hónapja” – mondta. Brutális kimondani is, hogy 14 hónapja dolgozunk, pihenünk, szorongunk négy fal között, és csakis a négy fal között. De már látjuk a reménysugarat, hogy végre magunk mögött hagyhatjuk azt, ami lassan másfél éve feje tetejére állította a világot.
Egy kávét kért, majd elővett egy húszezrest – történet az Alzheimer-kórról
A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület nemrég irodalmi pályázatot hirdetett, melyben az otthonápolásban résztvevő vagy érintett emberek történeteit várták. A legjobb munkákat az otthonápolás és otthongondozás napján mutatták be. A pályaművek közül Tatai Tamás írását hoztuk el.
Ha kórházban hal meg egy csecsemő, mindent megtettek érte, ha otthon, megérdemelték
Múlt hét pénteken bejárta a sajtót a hír az otthon született kisbaba tragédiájáról. Az újszülött nem sírt fel, a kiérkező mentők pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A hírek alatt sorakozó kommentek többnyire a családot hibáztatják, pedig semmilyen részletet nem tudni még az esetről. Miközben magyar nők ezrei számolnak be traumatikus kórházi szülésekről, még mindig ferde szemmel néznek arra, aki otthon szeretné világra hozni a kisbabáját.
Védettségi igazolvány és vakcinaútlevél – mikor melyikre lesz szükséged?
Mire lesz vajon szükségünk, ha nyaralni szeretnénk? Leugorhatunk az Adriára a védettségi igazolványunkkal? Kiknek lesz szüksége vakcinaútlevélre? És egyáltalán: mi van azzal a még mindig több millió magyarral, akit be sem oltottak?
