Sokkoló tények, amiket nem tudtál a napozásról

2022. augusztus 12. |

Álmunkból felriadva is tudjuk már, mennyire fontos az UV-sugárzás elleni védekezés. De vajon azzal is tisztában vagyunk, hogyan óvhatjuk a bőrünket a káros sugaraktól, a naptejek mely összetevőitől érdemes tartózkodnunk, és melyek azok a komponensek, amelyek károsíthatják a vízi élővilágot? Szakértők segítségével mélyedtünk el a témában.

Kezdjük is a legfontosabbal: amiatt nem kell aggódnunk, hogy a napi D-vitamin-szintézis csorbát szenved a naptejek miatt. Elvégre a bőrgyógyászok szerint a napi ajánlott D-vitamin-mennyiséghez a napsütéses időszakban már két kézfej nagyságú bőrfelület napi tízperces napoztatásával hozzájutunk. A káros sugárzás elleni védekezés legbiztosabb módszere, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig a napon, különösen délelőtt 10 és délután 4 óra között – bizony, ez az intervallum évről évre csak nő.

Ha azonban maximális biztonságban akarjuk érezni magunkat, akkor a napfény előli bújkálás mellett egy széles spektrumú, vagyis az UVA- és az UVB-sugarak ellen is védelmet nyújtó, minimum SPF 30-as, de inkább magasabb fényvédő, kendő, kalap (egész napos sportolás esetén UV-álló ruházat) és az évenkénti dermatoszkópos szűrővizsgálat is ajánlott. A hormonálisan megváltozott állapotokban, például terhesség, szoptatás vagy hormonkezelés alatt pedig akár félévente is ellátogathatunk anyajegyszűrésre, mert ezekben az időszakokban sajnos gyakrabban jelentkezhet a melanóma (a bőr pigmenttermelő sejtjeinek rosszindulatú burjánzása).

napozás

Napsütés ≠ egészség és szépség

Nem kérdés, hogy a napsugárzás elleni védelem része kellene, hogy legyen a mindennapos bőrápolásnak és minden anti-aging törekvésnek. Érdekes azonban, hogy míg a látványos leégésért az UVB-sugarak felelősek, az igazi probléma sokkal inkább az UVA-sugárzással lehet, amely ugyan azonnali tünetet nem okoz, de komoly bőrbetegségekhez, bőrrákhoz is vezethet, illetve többnyire ez felelős a korai bőröregedésért is. De lássuk, mi is történik pontosan a nap hatására a bőrben.

A bőrünket védő, a barnulásunkért felelős melanin a bőrben az UVA-sugárzás hatására úgy alakul át, hogy közben károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat indíthatnak el. Ráadásul ez a sejt DNS-ét károsító folyamat a sugárzás megszűnése után sem áll le – ezt egyébként mindössze hat éve tudták bebizonyítani a Yale kutatói. És bár a szervezet valamennyire tudja korrigálni a hibákat, az biztos, hogy az UVA-sugárzás hosszú távon súlyos károkat okozhat.

Tehát például a szoláriumban végzett előbarnulás sem véd a napkárosodástól, sőt, sokszorosára növelhetjük vele a melanóma kialakulásának kockázatát. „Kutatások bizonyítják, hogy a bőrdaganatok kialakulásában – a melanociter és nem melaconiter rák esetében is – szerepet játszik a szoláriumhasználat” – mondja dr. Czibresz Kata bőrgyógyász, a La Roche-Posay szakértője. Nem véletlen, hogy Nagy Britanniában például már jó ideje betiltották a szoláriumhasználatot a 18 év alatti lakosság körében, de az Egyesült Államok 50 állama közül is 24-ben már illegális a kiskorúak szoláriumhasználata.

Faktorszámok az egekben

Egy SPF 30-as fényvédő a sugarak 96,67%-át, míg egy SPF 50-es már 98%-át szűri ki. De az SPF (Sun Protection Factor, vagyis napvédő faktor, más néven FF vagy LFS) azt is jelzi, hányszor hosszabb ideig maradhatunk a napon, mielőtt napégést szenvednénk el, vagy elindulna a károsodási folyamat. Ha mondjuk valakinél tíz perc napozás után jelentkezik a kivörösödés, akkor egy 20-as faktorszámú krém ezt az időtartamot a húszszorosára tudja nyújtani.

Ahhoz, hogy a csomagoláson jelölt védelmet elérjük, egy felnőtt testre körülbelül hat teáskanálnyi naptejet kellene felvinni. Bizony, ez nem kevés, de mivel a termékek a felbontás után maximum egy éven át állnak el, a legjobb úgy is az, ha egy szezonban felhasználjuk őket.

Ezekkel bánjunk óvatosan

A fizikai vs. kémiai napvédő kérdésben gyakran lehet olvasni arról, hogy utóbbiak károsak lehetnek a bennük található anyagok miatt, amelyek nemcsak az ember hormonháztartását zavarhajták meg, de a vizek élővilágára is veszélyesek lehetnek. „A legtöbb terhelő adat az oxibenzon (benzofenon-3) nevű hatóanyagról áll rendelkezésre, amely ösztrogénként viselkedik, felhalmozódik az emberi szervezetben, továbbá allergizálhat is” – tudjuk meg Simon Gergelytől, aki vegyész, környezetkémikus és a Greenpeace szakértője. 2021. január elsejétől Hawaii törvényhozói be is tiltották a szigeten az oxibenzont és az oktinoxátot tartalamaző fényvédők árusítását, mert ezek az emberi szervezet mellett az állatvilágot, a korallzátonyokat is károsíthatják.

Az oktinoxát (etilhexil-metoxicinnamát) is egy felhalmozódó, nehezen bomló fényvédő, amely hazánkban egyébként igen elterjedt. Ez a hatóanyag a korábbi kutatások szerint hathat a pajzsmirigyhormonokra és a szaporító szervekre, ezért kisgyermekek és terhes nők esetében ezzel is érdemes óvatosnak lenni.

Ha fizikai fényvédőt használunk, akkor a spray kiszerelés helyett válasszuk a kenhető termékeket, amelyeket nem fogunk belélegezni. A titán-dioxid (TiO2) nevű fizikai fényvédő ugyanis igen hatékony védelmet biztosít, belégzés esetén azonban problémát okozhat. „Hiába kapott a naptejekben elterjedt TiO2 belégzés esetére rákkeltő besorolást, egy 2019-es Európai Bizottságban meghozott döntés szerint nemhogy korlátozták volna, de még a címkéken sem kell ezt a szert megfelelően jelölni” – derül ki Simon Gergely egyik cikkéből. A vegyész szerint az elterjedt kémiai fényvédő hatóanyagok közül jelenlegi ismereteink szerint az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán, methoxifenil) számít a legbiztonságosabbnak.

Pánikra semmi ok

Dr. Czirbesz Kata bőrgyógyász is megnyugtatott bennünket, hogy azért bőven vannak olyan termékek, amelyek közül biztonsággal válogathatunk: „Folyamatosan zajlanak a kutatások a fényvédelem területén, a minden szempontból megfelelő, az egészségünkre nem ártalmas, hatékony fényvédő szűrőrendszer megalkotására. A legújabb fényvédők már nem tartalmaznak például oxibenzont sem, és egyre modernebb kémiai szűrőket fejlesztenek ki a nagyobb laboratóriumok, így kevesebb hatóanyaggal is maximális védelmet érhetünk el. Ezért is javasolt olyan dermokozmetikai márka fényvédőjét választani, amely mögött több éves kutatások állnak.” De széles a választék akkor is, ha fontosak számunkra a környezetvédelmi szempontok, hiszen sok gyártó már a naptejeit is részben papíralapú csomagolásba teszi, és a tubushoz felhasznált műanyag is újrahasznosított.

Kémiai vagy fizikai

A kémiai fényvédők úgy működnek, hogy elnyelik az UV-sugarakat, hatásukra pedig azok lebomlanak a bőrben. Dr. Czirbesz Kata szerint azonban a modern UV-szűrőrendszereket tartalmazó krémek már nem szívódnak fel a vérkeringésbe, ezért nem kell aggódnunk, nem ártunk velük a szervezetünknek. Ezzel szemben a fizikai fényvédők speciális részecskéket tartalmaznak, amelyek tulajdonképpen pajzsként verik vissza a napsugarakat, ezért azok nem is képesek bejutni a bőrbe. Mivel általában meglátszanak a bőrön, ezeket előszeretettel színezik őket, így a látható réteg nem lesz zavaró, emellett pedig az arcszínt is szépen kiegyenlítik.

„Önmagukban a fizikai fényvédő használata már kicsit elavultnak számít, mert nehezen lehet résmentesen felvinni – mondja a bőrgyógyász. – A legmodernebb fényvédők kémiai és fizikai szűrőket kombinálnak, így egy adott spektrumon egyszerre több fényvédő molekula tud az UVA- és az UVB-sugárzás ellen is védelmet biztosítani. Ezek ráadásul egymás hatását is felerősítik, ezt nevezzük a fényszűrők szinergiájának.”

Mást kenjünk az arcunkra?

A bőrgyógyász szerint érdemes az arcunkra kifejezetten erre a célra készült naptejeket alkalmazni. „Van matt hatású, de olyat is találunk köztük, amelyek pigmentfoltokat halványítanak – magyarázza a doktornő. – Bizonyos változatok gyulladáscsökkentő hatóanyagot(szalicilsavat) is tartalmaznak, de ránctalanító (hialuronsavas) termék is akad a piacon.” Ami fontos, hogy tavasszal és nyáron lehetőleg SPF 50-es faktorszámú, széles spektrumú védelmet biztosító fényvédőt válasszunk.

Ismételjünk!

Bármi is álljon a csomagoláson, a szakemberek szerint úszás után az összes naptejet újra kell kenni. De ha nem megyünk vízbe, akkor is minimum két-három óránként vigyünk fel újabb réteget!

Naptejjel a mobil ellen is

A kék fény a látható fény egy része, és mivel nap mint nap kitesszük magunkat a hatásának, a fényvédelem kapcsán erről is érdemes említést tenni. „A mobiltelefon, tablet, számítógépek és vagy bármilyen, LED-fényt kibocsátó eszköz használata, továbbá fluoreszcens fény esetén is ér minket sugárzás, amely megereszkedett, fakó bőrt, kipirosodást, pigmentfoltokat okozhat. Ráadásul mivel az ablaküveg sem védi a bőrünket az UV-sugaraktól, ezért, ha otthon vagyunk, akkor is érdemes a napi arcápolási rutinunkba beépíteni a széles spektrumú, kék fényt is blokkoló fényvédő alkalmazását” – magyarázza a bőrgyógyász.

Szerző: Tóth Orsi

A cikk a Marie Claire egy korábbi számában jelent meg!

Olvasd el ezt is!

Szólj hozzá te is!

Még több Szépség

Bőrgyógyász árulja el a pattanások meglepő okait akné

Bőrgyógyász árulja el a pattanások meglepő okait