Az embert megkülönbözteti és kiemeli az állatvilágból a nyelv és a beszéd képessége. A nyelv segíthet megoldani a problémákat, kommunikálhatunk és feltalálhatunk dolgokat, ugyanakkor kétélű kard ez az eszköz. A nyelven keresztül könnyen válunk a múlt és a jövő áldozataivá. A múltban történt események (amiket megbánunk például) vagy olyan dolgok, amik még meg sem történtek (de aggódunk miattuk), csapdába ejthetnek, és megbéníthatják a jelenünket. A nyelv által olyan negatív értékíteletet fogalmazhatunk meg magunkról (nem vagyok elég jó, nem érdemlem meg a szeretetet, mindent elrontok, úgysem sikerül, akkor minek megpróbálni?), amelyektől nem látjuk meg azt, ami igazán számít.
A mindfulness segítségével kisöpörhetjük az elménkből ezeket múlttal és a jövővel foglalkozó zavaró gondolatokat, és kilomtalaníthatjuk a negatív érzéseket, hogy arra koncentrálhassunk, ami valóban létezik, a jelenre.
1. Vegyük észre az elme elkalandozását. Csukjuk be tíz percre a szemünket, feküdjünk a hátunkra, és engedjük meg magunknak, hogy a gondolataink bármerre kalandozzanak. Tudatosítsuk a címkéket, ítéleteket és minden olyat, ami eszünkbe jut. Tudatosítsuk a változásokat, amiket ezek a gondolatok az érzéseinkben okozban. Vannak, amik boldogabbá tesznek, míg mások fájdalmat okoznak. Az értékelés és ítélkezés a nyelven keresztül az, amire az elménket tervezték. Ám a gondolatok hatalmas káoszt teremthetnek az elménkben, rengeteg időt felemészt a feldolgozásuk.
2. Címkézzünk ítélkezésmentesen, és gyakoroljuk az elfogadást. A második gyakorlat az elsőre épül. Ezúttal a tízperces mindfulnessgyakorlat alatt, miközben a hátunkra fekszünk és becsukjuk a szemünket, észleljük és címkézzük a gondolatokat, ám ne ítélkezzünk és ne elemezzük azokat. Csak hagyjuk jönni és távozni az elménkből. Fogadjuk el, és ne próbáljuk meg elnyomni. Először ez nagyon nehéz lehet, ezért fontos, hogy ne próbáljuk túl erősen. Természetes, ha időről időre elveszítjük a fókuszt.
3. Ismerjük fel, mi a valóban fontos. Ahogy egyre jobban felépítünk magunkban egy-egy új képességet, valószínűleg egyre hatékonyabban és jobban tudjuk irányítani a figyelmünket, hogy megtaláljuk, az adott tapasztalásban mi a lényeges és mi az új ismeret. Ezt kiterjeszthetjük az életünk különböző részeire is: felfedezhetjük, mi az, aminek valóban jelentősége van az életben, milyen irányba szeretnénk haladni? A mindfulness erre nagyon jó módszer, hiszen ezeket a kérdéseket akkor válaszolhatjuk meg legjobban, ha a jelenre fókuszálunk.
Olvastad már?
4. Ne ragadjunk le egy gondolatnál. Több időbe telhet elsajátítani a felmerülő gondolatok elengedésének képességét is. Ezt segítheti az a mindfulnessgyakorlat, amelyben vizualizálhatjuk a gondolatok érkezését és távozását. Amikor eszünkbe jut valami a gyakorlás során, képzeljük el, hogy egy falevélre tesszük, és nézzük, ahogy tovaszáll. Ha megtanulunk távolságot tartani a saját gondolatainktól, nagy lépést tehetünk a tiszta fej felé.
5. A mindfulness életforma, nem csak egy napi tízperces gyakorlás. Bár a mindfulnessgyakorlatok, amelyeket itt is leírtunk, csupán tíz percig tartanak, valójában csak a kezdetet jelentik. A jelenben való létezés ugyanis nem korlátozódik egy idő után a gyakorlás idejére, áthatja a teljes napunkat.
Olvass tovább!
Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash
