A figyelemfelkeltő címek nem az elmúlt pár év találmányai. Ám a közösségi oldalaknak köszönhetően sokkal jobban ki vagyunk téve a szenzációhajhász híreknek, mint korábban bármikor. Videók politikai megmozdulásokról, letartóztatásokról, brutalitásról, rasszista támadásokról és diszkriminációról, nem is beszélve az egyre növekvő koronavírusos halálozási számokat, folyamatosan a tragédiákkal bombáznak minket. A közösségi oldalak pedig ideális teret biztosítanak mindenkinek, hogy megossza a legfrissebb híreket (vagy éppen álhíreket). Szünet nélkül.
Azt gondoljuk, hogy tudjuk kezelni, hiszen nem omlunk össze minden újabb tragédia hírére, ami a hírfolyamunkban megjelenik. De ez tényleg annak a jele, hogy rendben vagyunk, vagy inkább figyelmeztetés, hogy sokkal jobban sérülünk annál, mint amit realizálunk? A szakemberek szerint a felénk áramló negatív információk sokkal erősebben traumatizálnak, mint gondolnánk.
Katie Day Good, a Miami Egyetem stratégiaikommunikáció-professzora szerint a közösségi oldal tipikus kétélű kard, amikor meg akarunk érteni egy tragédiát vagy egy humanitárius krízist. Ezek a platformok segíthetnek, hogy közelebbről megvizsgáljunk bizonyos másokat érő problémákat, így kidolgozhatunk olyan lépéseket, amelyek pozitív irányba terelhetik az adott ügyet, így van egy jó oldala a közösségi oldalaknak. „Ám ha nem tudnak megérinteni a tragédiák, mert olyan sokat látunk belőlük, az már másik ügy” – mondta a professzor.
„A közösségi oldalak érzéketlenné tehetnek, a túl sok információ, a szövegkörnyezetéből kiragadott morzsák, álhírek és téves információk mind efelé terelnek” – magyarázta Katie Day Good.
Ráadásul időnk sem mindig van, hogy megemésszünk egy-egy történetet, mielőtt egy másikkal szembesülünk, így gyakran érezhetjük magunkat letaglózva, reménytelennek és tehetetlennek. „Ez tipikusan akkor történik, amikor bekapcsol a túlélési mechanizmusunk” – mutatott rá Grace Dowd pszichoterapeuta, aki a híres békafőzéses esethez hasonlította ezt is.
„Ha meg akarunk főzni egy békát, nem tesszük egyből a forrásban lévő vízbe, mert kiugrik belőle. Ám ha hideg vízbe rakjuk, és lassan melegítjük, a béka a helyén marad, mert nem veszi észre a fokozatos változást – mondta a pszichoterapeuta. – Ez átvitt értelemben azt jelenti, hogy a soha nem látott mennyiségű rossz hír és az információkhoz való korlátlan hozzáférés elérte azt a mennyiséget, amikor már nem sokkoló többé egy újabb tragikus eset, a figyelmünk úgy siklik át egy következő krízisre, hogy nem vált ki belőlünk érzelmeket az előző eset sem.”
Így hat ránk a híráradat
Nem csak az érzéketlenné válás az aggasztó azonban. Számos más módon hatnak ránk a közösségi oldalak, ráadásul fizikai változásokat is előidézve.
A folyamatos doomscrollozás áthuzalozza az agyat. Amikor rossz híreket olvasunk, bekapcsol a stresszreakció a szervezetünkben, adrenalin és kortizol hormon termelődik. Ha ez gyakran megtörténik, megtanítja az agyunknak, hogy folyamatosan a rossz híreket keressük. „A traumatúlélőkhöz hasonlóan, akik hiperérzékennyé válnak és a külvilágban folyamatosan a veszélyre utaló jeleket figyelik, a rendszeresen doomscrollozók a negatív eseményeket kutatják” – mutatott rá a pszichológus.
Olvastad már?
Az agyunk elkezd a világra úgy tekinteni, mintha veszélyes hely volna, ami a poszttraumás stressz szindróma egyik tünete is a sok közül. „Idegessé, birtoklóvá válhatunk, kizárunk másokat és bezárkózunk. Ezek mind a traumára adott válaszreakciók” – magyarázta a szakember.
Kevesebb empátia mások felé. Az emberek kommentelnek online, olyanokat is mondanak másoknak, amik a való életben sohasem ejtenének ki a szájukon. Ha valaki ezt rendszeresen műveli, tompulhat az empátiája és könyörületessége a való életben.
A doomscrollozás hangulatingadozást, étvágytalanságot és szív- és érrendszeri problémákat okozhat. Sam Nabil terapeuta szerint a gyűlölködő, netán szomorú vagy éppen sötét kilátásokat ecsetelő tartalmak megemelik a szervezetben a stresszhormon szintjét, ami komoly hatással van az általános egészségi állapotunkra. Ez megnyilvánulhat pszichés változásokban, étvágytalanságban, alvásproblémákban, de a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek esélyét is növeli.
Csökkenthetők a káros hatások?
Ha tudatosan megvizsgáljuk a közösségi oldalakkal kapcsolatos szokásainkat, már megtettük az első lépést a javulás útján. Ám először fel kell ismernünk és el kell fogadnunk, hogy problémánk van. „A figyelem és tudatosság az első lépcsőfok a viselkedésünk megváltoztatása felé – mondta Lin Sternlicht pszichológus. – Fel kell tárnunk, milyen károkat okoz az életünkben a rossz hírek cunamija, majd tudatosan kell felszámolnunk ezt a rossz szokást.”
- Húzzunk határokat.
- A jó híreket keressük.
- Unalomból ne pörgessük a hírfolyamot.
- Győzzük le az attól való félelmet, hogy valamiből kimaradunk, ha nem ellenőrizzük folyton a telefonunkat.
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
