- Jenna Appel dietetikus szerint az elmúlt években sokkal lazábbak lettek az étkezési szokásaink.
- Minél közelebb áll hozzánk valaki, annál kevésbé ügyelünk arra, hogyan viselkedünk előtte. Ez vonatkozik az evésre is.
- Sokan egyáltalán nincsenek tudatában annak, amikor evés közben valami olyat csinálnak, amit abszolút nem illik.
„Egyszerűen nem tudok nem tudomást venni róla – mondta a 34 éves nő. – Amikor a férjemmel egyre többet ettünk kettesben, azt vettem észre, hogy egyre kritikusabban szemlélem, ahogy eszik. Amikor másokkal együtt étteremben vacsorázunk, fel se tűnik, de amikor kettesben vagyunk, képtelen vagyok másra figyelni evés közben.”
„Úgy érzem, folyamatosan és mindig tele szájjal beszél és iszonyatosan habzsol. Képtelen voltam megállni és szóvá is tettem többször. Nem örült neki túlságosan.”
„A férjem szerint a koronavírus-karantén és a home office rontotta el az étkezési szokásait – mondta a feleség. Előtte a kantinban ebédelt, másokkal járt enni és nem siettek, beszélgettek közben. Amióta otthonról dolgozik és két videóhívás között dobja be az ennivalót vagy éppen olvas evés közben, rontott az étkezési kultúráján. Ugyanakkor szerinte semmi rossz nincs abban, ha a párja előtt nem játssza meg magát az ember és elengedi magát evés közben is.”
Kinek a pártján áll a dietetikus?
Jenna Appel dietetikus szerint az elmúlt években sokkal lazábbak lettek az étkezési szokásaink. „A kizökkentett figyelmű emberek társadalma vagyunk. Ezt a járvány csak még jobban felerősítette – mondta Appel. – Az evési szokásainkra is hatással van, hogy a figyelmünk ezer dolgon jár folyamatosan. Pörgetjük a telefonunk hírfolyamát, lebonyolítunk egy munkahelyi hívást gyorsan és nem is tudatosul bennünk, hogy rágunk-e egyáltalán. Nincs időnk elég folyadékot inni, csak belapátoljuk az ételt a szánkba.”
Nem meglepő, hogy a dietetikus azt javasolta, minden olyan dolgot zárjunk el magunktól evés közben, ami elterelheti a figyelmünket magáról az ételről és az evésről.
Az, hogyan eszik valaki, roppant érzékeny téma lehet. Emiatt fogadhatja kifejezetten rosszul a párunk, ha kritikával illetjük az étkezési kultúráját. „Vannak, akik számára az evés a feszültség kieresztésének ideje. Ők kevésbé vannak tudatában annak, hogyan is esznek – magyarázta a dietetikus. – Míg a partnerüknek feltűnnek bizonyos dolgok, őket teljesen váratlanul és felkészületlenül érheti, mikor ezt szóvá teszik.”
Akit a legjobban szeretünk, azelőtt eszünk úgy, mint egy malac
A cikk elején nyilatkozó nő gyerekei mutattak rá először, hogy apukájuk „nyitott szájjal rág, és olyan, mint amikor egy tehén kérődzik”. A feleség azóta képtelen másra figyelni, mikor együtt esznek. „Mindegy, hogy az ebédlőasztalnál ülünk és vacsorázunk, vagy a kanapén filmet nézünk és pattogatott kukoricát rágcsálunk – mondta az anyuka. – Volt olyan, hogy megállítottam a filmet, és kibukott belőlem: nem hallom, mit mondanak, olyan hangosan csámcsogsz. A férjem észre se vette, mit csinál.”
„Minél közelebb áll hozzánk valaki, annál kevésbé ügyelünk arra, hogyan viselkedünk előtte. Ez vonatkozik az étkezéssel kapcsolatos illemszabályokra is” – mondta Myka Meier protokoll- és illemtanár.
Sokkal inkább mindfulness, mint illemtudás
Az, hogy milyen gyorsan eszik valaki, szintén nem az illemről szól. „A fiam habzsol. A férjem lassan, átéléssel eszik – mondta egy 40 éves nő. – Mindig azt olvasom, hogy jól meg kell rágni az ételt, mert ez fontos az emésztésünk miatt. Ha nem rágjuk meg, az túlevéshez vezet. Nem tudom, ki eszik gyorsabban, a fiam, vagy a kutyánk.”
A habzsolás zavarja a fiút is, mivel idegenek is észreveszik és szóvá teszik időnként, mikor nem otthon eszik. „Azt tanítottam neki, hogy az illemtudó ember ahhoz igazítja az evés sebességét, milyen gyorsan falatoznak a többiek az asztalnál. Ő azt mondja, hogy azért eszik gyorsan, mert nem akarja, hogy kihűljön az étel a tányérján, mert úgy már nem olyan finom.”
A dietetikus szerint ha lassan, átéléssel eszünk, kapcsolódhat a testünk és az elménk az evés által, ami minden érzékszervünkre hatással van. „Az evés a mindennapjaink része. Fontos tudatosítani, hogy egy ilyen alapvető szükségletnél is legyünk jelen az evésben, élvezzük ki.”
Ahogy a párunk eszik, mélyebben gyökerezhet, mint gondolnánk
Kim Lampson pszichológus szerint, ha valaki olyan háztartásban nő fel, ahol a szülők kritikus szemmel fordultak az étkezési szokásokhoz, nagy valószínűséggel nem veszik zokon azt sem, ha a párjuk kritikát fogalmaz meg azzal kapcsolatban, ahogy esznek. Ha valakit sorozatosan figyelmeztetünk arra, hogyan eszik, hajlamossá válik elrejteni az adott viselkedést. Ez szorongást kelthet benne.
Sokan egyáltalán nincsenek tudatában annak, ha megszegik az illemet evés közben, és például kinyalják a tányért
Ez történt a 42 éves nő férjével is, aki az étkezés végén mindig végigtörölte az ujjával a tányér alját, majd lecuppantotta az ujja végéről a kitörölt maradékot. „Ez bevett szokása. Szerintem nem is tudja, hogy csinálja – mondta a feleség. – Mióta szóvá tettem, azóta annyi változott, hogy elfordul az asztaltól, és próbálja úgy csinálni, hogy ne lássam meg. Vagy vár addig, míg felkelek az asztaltól, és utána törli ki a tányér alját az ujjával.”
A férjnek nem esik jól persze, amikor a felesége rászól. Ha mások előtt teszi, kifejezetten mérges lesz. De úgy van vele, hogy ha csak kettesben esznek, szerinte nem nagy szörnyűség, hogy végignyalja a tányér alját.
„Nem az a cél, hogy megalázzuk a párunkat. A kritikának tiszteletteljesnek kell lennie, és négyszemközt szabad csak megfogalmaznunk. Nem akkor, amikor idegesek vagyunk valamiért amúgy is – javasolta a pszichológus. Azt hiszem, a másik ember ugyanúgy szeretné, ha abbamaradna mind a rossz szokásuk, mind a folytonos zrikálás a rossz szokás miatt.”
Forrás: Huffington Post, Fotó: Getty Images
