- A menstruációs vér meglepő felhasználási módját fedezték fel.
- Mit tapasztaltak, amikor emberi porcszövetbe fecskendeztek menstruációs vérbők készült injekciót?
- Miért ígéretes a módszer, és miért nem jelent még elérhető kezelést az ízületi fájdalomra?
A menstruációs vér nem csupán vérből áll: a méhnyálkahártyából származó sejteket, fehérjéket és más biológiailag aktív összetevőket is tartalmaz. Litván kutatók most azt vizsgálták, felhasználhatók-e ezek az összetevők az ízületi kopás során károsodott porc regenerációjának támogatására.
Eredményeik szerint a menstruációs vérből kinyert speciális sejtek megoldást jelenthetnek az életkorral is együtt járó ízületi kopásra. Ugyanis a mikroszkopikus részecskék a laboratóriumi körülmények között jelentősen fokozták a porcalkotó sejtek működését, és mérsékelték a porc fogyásával járó szövetbomlást.
Nem magát a menstruációs vért fecskendezik az ízületbe
A kutatás megértéséhez fontos tisztáznunk egy könnyen félreérthető részletet. A tudósok nem menstruációs vért adtak közvetlenül a sérült ízülethez, ahogy a menstruációs vért az arcunkra kenni sem javasolt a szépülés érdekében.
A mintákból speciális sejteket, úgynevezett mezenchimális stromasejteket választottak ki. Ezek olyan, regenerációs folyamatokban részt vevő sejtek, amelyek többek között a méhnyálkahártya havi újjáépüléséhez is hozzájárulnak.
A kutatók ezután a sejtek által kibocsátott molekulákat izolálták. Ezeket elképzelhetjük parányi biológiai csomagokként: fehérjéket, zsírokat, mikro-RNS-eket és más jelzőmolekulákat szállítanak egyik sejttől a másikig. Ezzel befolyásolhatják például a gyulladást, a sejtek túlélését és a szövetek helyreállítását.
A jövőbeli kezelés tehát nem egy egyszerű menstruációsvér-injekció lenne, hanem gondosan elkülönített, ellenőrzött és feldolgozott sejteredetű részecskéket tartalmazó készítmény.
Mi történik a porcban ízületi kopás esetén?
Az ízületi porc sima, rugalmas rétegként borítja a csontvégeket, lehetővé téve, hogy azok minimális súrlódással mozogjanak egymáson. Ha ez a védőréteg fokozatosan elvékonyodik és károsodik, fájdalom, merevség, duzzanat és beszűkült mozgás jelentkezhet.
A porcszövet saját regenerációs képessége meglehetősen korlátozott. Nincsenek benne vérerek, és csak egyetlen sejttípust, úgynevezett kondrocitákat tartalmaz. Ezek termelik a porc szerkezetét és rugalmasságát biztosító sejtközötti állományt.
Ízületi kopás során a gyulladásos környezet károsítja a kondrocitákat, miközben a porc tartóváza gyorsabban bomlik le, mint ahogyan a sejtek pótolni tudnák. A jelenlegi kezelések jelentős része ezért elsősorban a fájdalom enyhítését, a mozgás fenntartását és a betegség előrehaladásának lassítását célozza. Súlyosabb esetben ízületi protézis beültetésére is szükség lehet.
Így vizsgálták a menstruációs vér regeneráló hatását
A menstruációs vér csodás hatással bírhat a porckopás ellen is
A kutatócsoport három egészséges donortól gyűjtött menstruációs vérből sejteket, majd ezekből nyerték ki a szükséges molekulákat. A részecskéket először laboratóriumban tenyésztett emberi porcsejtekhez adták.
Több, a porc felépítéséhez szükséges anyagot termeltek ezek a sejtek, köztük olyanokat, amelyek segítenek megőrizni a szövet rugalmasságát, víztartalmát és terhelhetőségét.
A kutatók ezután olyan sérült porcmintákon is kipróbálták a módszert, amelyeket előrehaladott ízületi kopás miatt végzett műtétek során távolítottak el. Gyulladásos környezetet hoztak létre körülöttük, majd hozzáadták a menstruációs vérből származó sejtek vezikuláit. Az eredmények szerint a kezelés mérsékelte a sejtközötti állomány elvesztését, és kedvezően befolyásolta a porc működésével összefüggő gének aktivitását.
Különösen figyelemre méltó, hogy a kedvező változást súlyosan károsodott emberi porcszövetben is megfigyelték. Ez azonban továbbra is laboratóriumi eredmény, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a kezelés élő betegek szervezetében is biztonságosan és tartósan működik.
Miért lehet jobb a sejtmentes kezelés?
A klasszikus őssejtterápiák során élő sejteket juttatnak a szervezetbe. Ez számos lehetőséget kínál, de kockázatokkal és technikai nehézségekkel is járhat. Felmerülhet immunreakció, a sejtek kiszámíthatatlan viselkedése, illetve az is kérdés, meddig maradnak életben és aktívak a beadás helyén.
A menstruációs vérből származó molekulákat alkalmazó eljárás ezzel szemben sejtmentes kezelés lehetne. Nem magukat a stromasejteket használnánk, hanem az általuk kibocsátott, regenerációt segítő jelzéseket.
Ez megkönnyítheti az adagolás szabályozását, a tárolást és a készítmények egységes előállítását. Elméletileg az immunológiai szövődmények esélye is kisebb lehet, mint élő donor sejtek beadásakor. A menstruációs vér további előnye, hogy fájdalmas beavatkozás nélkül gyűjthető, ellentétben például a csontvelővel.
Egy injekció is elég lehet majd?
A kutatók hosszú távú célja olyan készítmény kifejlesztése lehet, amelyet közvetlenül az érintett ízületbe juttatunk. Ehhez azonban meg kell oldaniuk, hogy a mikroszkopikus részecskék ne tűnjenek el túl gyorsan a szervezetből, és elegendő ideig fejthessék ki a hatásukat.
Erre szolgálhatnak az úgynevezett biológiai vázak vagy hordozóanyagok. Ezek megvédhetik a bejuttatott molekulákat, majd fokozatosan, akár az ízület mozgására és terhelésére reagálva szabadíthatják fel őket. A módszerrel egyszer talán egyetlen injekcióval hosszabb ideig tartó regenerációs folyamatot lehetne elindítani.
Más kutatócsoportok szintén dolgoznak olyan ízületbe adható gyógyszerhordozó rendszereken, amelyek hónapokon keresztül, szabályozottan szabadítják fel a hatóanyagot. Állatkísérletekben már beszámoltak ígéretes porcjavulásról, de ezek a fejlesztések is korai fázisban vannak.
Még nem tudjuk pontosan, mi váltja ki a javulást
A kutatás egyik legfontosabb nyitott kérdése, hogy az extracelluláris vezikulák számos összetevője közül pontosan melyik felelős a megfigyelt regenerációs hatásért.
Ezek a parányi csomagok egyszerre rengeteg fehérjét és genetikai szabályozó molekulát szállítanak. Nem világos még, hogy egyetlen kulcsfontosságú összetevő, több molekula együttes hatása vagy a sejtek közötti kommunikáció komplex megváltozása eredményezi-e a porcképződés fokozódását.
A kutatóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a gyulladásos folyamat valóban tartósan csökken-e, milyen adagolás volna ideális, és jelentkezhetnek-e hosszabb távú mellékhatások.
A nőket aránytalanul nagyobb mértékben érinti az ízületi kopás
A kutatás szimbolikus jelentőségét növeli, hogy az ízületi kopással élők többsége nő, és a betegség gyakorisága a változókor után tovább emelkedik, de paradox módon maga a menstruáció is okozhat ízületi fájdalmat. Ebben valószínűleg hormonális, anatómiai, anyagcsere- és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak.
A menstruációs vérből származó sejtek ezért egy olyan betegség kezeléséhez kínálhatnak új kiindulópontot, amely különösen sok nő életminőségét rontja. Ugyanakkor még nem tudjuk, hogy a donor életkora, hormonális állapota, betegségei vagy ciklusának sajátosságai miként befolyásolhatják a sejtekből nyert részecskék minőségét és hatását.
Mikor válhat ebből valódi kezelés?
Egyelőre nem beszélhetünk kész gyógymódról. A vizsgálatok sejttenyészeteken és műtétekből származó emberi szövetmintákon zajlottak, ezért a következő lépést az állatkísérletek, majd a biztonságosságot és hatékonyságot vizsgáló klinikai kutatások jelenthetik.
Ez többéves folyamat lehet, és az is előfordulhat, hogy a laboratóriumban ígéretes eredmények az emberi szervezetben nem ismételhetők meg ugyanilyen mértékben. A felfedezés tehát reményteli, de jelenleg semmilyen formában nem indokolja, hogy megváltoztassuk az orvos által előírt kezelést, tornát, ha fáj a térdünk például.
A menstruációs vér mégis jóval többet árulhat el a női test regenerációs képességéről, mint korábban gondoltuk. Lehetséges, hogy értékes alapanyagot szolgáltat majd olyan terápiákhoz, amelyek nemcsak elnyomják az ízületi fájdalmat, hanem a sérült szövet helyreállítására is képesek lesznek.
Forrás: The Scientist, Discover Magazine, fotó: Unsplash/Point Normal, Kateryna Hliznitsova
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
