Ezekre a jelekre figyelj, hogy elkerüld a napszúrást!

2019. június 23. |

A meleg és a nap káros sugarai ellen érdemes mindig - még, amikor felhős az idő - akkor is védekeznünk. A napszúrás könnyen elkerülhető, ha odafigyelünk.

„Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet” – mondja dr. Krivácsy Péter, gyermekgyógyász, intenzívterápiás orvos. „A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőnek kell odafigyelnie a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.”

A szülőn múlik

Ha a gyereket a nagy melegben túlöltöztetjük, esetleg nem adunk neki elegendő folyadékot, az könnyen kiszáradáshoz vezethet. Ennek tünetei lehetnek a gyengeség, szédülés, szomjúságérzet, felgyorsuló légzés és pulzusszám, kiszáradt száj, csökkent vizeletmennyiség. A kiszáradás megelőzése érdekében fontos, hogy a szülő figyeljen a megfelelő folyadékbevitelre. Anyatejes babát a nagy melegben sűrűn kell szoptatni, egy éves korban a folyadék szükséglet napi 1 liter, 3-5 éves korban pedig kb. 1,5 liter. Nagy melegben, kimerítő játék vagy sporttevékenység esetén azonban még több, akár kétszeres mennyiségű folyadékra lehet szüksége a gyereknek.

Szintén a hőártalmak kategóriájába tartozik a napszúrás, amely a fentiek mellett lázzal, fejfájással, esetenként izomgörcsökkel és hányingerrel is együtt járhat. A legsúlyosabb fokozatot a hőguta jelenti, amely extrém magas, 40°C feletti lázat, aluszékonyságot, tudatzavart, esetleg eszméletvesztést okozhat.

„A fenti tünetek bármelyikét észleljük is a gyereken, azonnal vigyük árnyékba, hűtsük le vízzel, vagy vizes lepedővel, itassuk meg bő folyadékkal. Ha állapota engedi, fektessük le hűvös helységben, de folyamatosan tartsuk figyelemmel” – mondja dr. Krivácsy Péter. „A megelőzés érdekében fontos, hogy nyáron 12 és 15 óra között ne engedjük a gyereket a napra. Szabadtéri elfoglaltság alatt védjük bőrét, hosszú, kényelmes, jól szellőző ruhákkal, napkrémmel, sapkával. Melegben gondoskodjunk folyamatosan a megfelelő mennyiségű folyadék pótlásáról”.

A fenti esetek mindegyikére igaz, hogy enyhébb esetben otthon is kezelhetők, de súlyosabb esetben mindenképp orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt kell hívni.

A nyár másik nagy veszélye a napégés. Ennek kivédéséről – főleg kisgyermekek esetén – szintén a szülőnek kell gondoskodnia. A napégés hosszantartó erős napfény esetén, az UV sugárzás hatására alakul ki. A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért a sugárzással szembeni óvintézkedéseket komolyan kell venni. Már tavasszal is érdemes odafigyelni rá, nyáron pedig kötelező a szabadidős programok előtt a gyereket alaposan bekenni, a bőrének megfelelő védelmet biztosító ruhával ellátni. A napégések zöme első fokú égési sérülésnek tekinthető annak minden kellemetlenségével együtt, de súlyosabb esetben akár másodfokú égés is kialakulhat.

„A bőrdaganatok túlnyomó többsége összefüggésbe hozható a napsugárzással. Mindezek mellett a fehér, szeplős, vékony bőr, illetve a családban korábban előforduló bőrdaganat fokozott kockázatot jelentenek, így ilyen gyermekek esetében ajánlott a fokozott elővigyázatosság” – mondja dr. Krivácsy Péter, a nagysikerű „Gyermekkori vészhelyzetek – S.O.S. megoldások” könyv szerzője.

Fotó: Getty Images

Még több cikkért kattints a Well&Fit oldalára!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Turbózzuk fel ősszel az immunrendszerünket természetesen! csipkebogyó

Turbózzuk fel ősszel az immunrendszerünket természetesen!

Miért olvasd el ezt most hangosan? felolvasás

Miért olvasd el ezt most hangosan?