3 tévhit a fehérjékről, melyeket jobb, ha elfelejtünk

2019. július 17. |

A fogyókúrázók és testépítők körében a fehérje körül forog minden az utóbbi időben. Ám annak ellenére, hogy úton-útfélen belebotlunk, ha az étkezéssel kapcsolatban próbálunk tájékozódni, mégis rengeteg tévhit kering a fehérjével kapcsolatban, melyeket nem árt tisztázni.

Nem vitás, hogy a fehérjék elengedhetetlenek az egészséghez, ám sok olyan tévhit kering a létfontosságú tápanyagokról, melyeket nem árt eloszlatni.

1. Csak állati eredetű forrásból juthatunk elegendő proteinhez.
Ha valaki vegetáriánus vagy vegán, biztosan feltették már neki azt a kérdést, hogy “de miből lesz fehérje az étrendedben?” Pedig rengeteg növényi étel tartalmaz jelentős mennyiségű proteint, ráadásul alacsonyabb a zsír-, koleszterin- és kalóriatartalma, mint az állati eredetű fehérjeforrásoknak. 85 gramm főtt lencse például 18 gramm proteint tartalmaz, míg ugyanennyi bab 15 grammot. “Egy egészséges vegán nem szenved proteinhiánytól” – mondta el Helen Mullen dietetikus és tápanyagszakértő az Insidernek. Egy 80 kilogrammos felnőtt férfinak 64-80 gramm fehérjére van szüksége egy nap. “Egy felnőtt embernek 0,8 gramm proteint kell bevinnie a szervezetébe testsúlykilogrammonként.

Ha csak azt nézzük, mekkora az ebédre elfogyasztott húsadag, ennek a sokszorosát esszük meg egyetlen étkezés alatt” – mondta a dietetikus. A növényi alapú táplálkozással is teljesen lefedhetjük a napi szükségletet, ám az nem jelent egészséges vegán étrendet, ha valaki csak jégsalátát eszik. “Fontos, hogy tisztában legyünk a különböző növények tápanyagtartalmával. A változatosság a kulcs minden étrendben, ez a titka az egészséges étkezésnek” – tette hozzá a szakértő.

2. A teljes értékű fehérje a legjobb a testnek.
Gyakran elhangzik a teljes értékű fehérje kifejezés is, ám a dietetikus szerint nem árt tisztázni ezt a fogalmat sem. A proteinek aminosavakból épülnek fel. A húsz ismert aminosav közül az emberi test tizenegyfélét képes előállítani. A maradék kilencet szükséges az étkezéssel bevinni a szervezetünkbe. “Egy étel akkor nevezhető teljes értékű fehérjeforrásnak, ha tartalmazza mind a kilencet” – magyarázza Mullen. Míg bizonyos ételek, tartalmazzák az összeset, mások nem. A növényi és állati eredetűek között egyaránt megtalálható a teljes értékű és a nem teljes értékű fehérjeforrások is. Ám valóban szükség van mind a kilencféle aminosavra minden étkezésnél? A dietetikus szerint egyáltalán nem. “A testünk képes tárolni a fehérjéket alkotó aminosavakat, melyekből mindig azt használja fel, ami épp szükséges, a felesleget pedig elraktározza” – mondta a szakember. Nyugodtan fogyasszunk tehát rizst bab nélkül, vagy fordítva, ha úgy esik jól, a lényeg, melyet nem lehet elégszer ismételni, a változatosság és a kiegyensúlyozottság a táplálkozásban.

3. A fehérjefogyasztás növelése jó fogyókúra.
Rengeteg népszerű fogyókúrás étrend alapja, hogy fogyasszunk minél több fehérjét, és csökken a súlyunk. “Az ok, amiért kialakult ez az őrület a fehérjék körül, hogy lassabban emésztődnek meg, így tovább tart a teltségérzet. Emellett a testmozgás során nagyon fontos az izom építéséhez a megfelelő mennységű fehérje, szénhidrát és zsír, melyet ez az étrend tartalmaz” – vázolta a hátteret a táplálkozási szakember. Ha tehát csökkenteni akarjuk az elfogyasztott kalóriamennyiséget, ám nem fogyasztunk elég fehérjét, sokkal éhesebbek leszünk, és minden bizonnyal feladni kényszerülünk a fogyókúrát. Ám nem szabad fogyókúrás csodaszernek tekinteni a proteint. “Ugyanúgy túl lehet adagolni, mint bármelyik tápanyagot” – figyelmeztet a szakember. 

Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód