A Current Biology című szaklapban megjelent átfogó tanulmány szerint a testmozgás, ha nagyon megerőltető, nemcsak a testet, de az agyat is kifárasztja. Pedig sokan pont azért sportolnak, hogy feltöltekezzenek az edzés során.
Edzés után nem tudunk jól dönteni
Triatlonistákat vizsgáltak a kutatók, akik egy kimerítő edzés után a mentális kimerültség jeleit mutatták. Az agyukat megvizsgálva azt találták, hogy a döntéshozásért felelős agyterületek aktivitása jelentősen csökkent mozgás után. A sportolók ráadásul sokkal impulzívabban viselkedtek, türelmetlenebbé váltak. “Ez az agyterület bizonyult a gyenge láncszemnek a viselkedés feletti kontroll elvesztésében” – mutatott rá Mathias Pessiglione, a párizsi Hôpital de la Pitié-Salpêtrière munkatársa, a kutatás társszerzője.
Az edzés agymunka is
A kutatás eredményei szerint összefüggés van az edzés során szükséges lelki és testi erőfeszítés között: mindkettő erős viselkedésbeli kontrollt igényel. “A sporttevékenység közben szükségünk van rá, hogy tudatosan felülírjuk testünk automatikus válaszát arra, amikor fájdalmat érzünk az izmainkban a fáradtság miatt. Magyarul a mentális erőre van szükség ahhoz, hogy ne hagyjuk abba az edzést, amikor kezdünk elfáradni” – magyarázta az összefüggést a kutató.
A túledzés szindróma nem csak az izmokat érinti
Az olimpiai résztvevők között figyelték meg először a kutatók, hogy sok sportoló szenved a túledzés szindrómától. Arra voltak kíváncsiak ezután, hogy ez a túlzottan kimerítő edzés vajon csak testi tünet, vagy mentális jelei is vannak-e a kimerültségnek? Ezután közel negyven, nagy állóképességet igényő sportot űző atlétát vizsgáltak meg átlagos és különösen kimerítő edzés után, illetve pihenőnapokon három héten keresztül. Viselkedésre vonatkozó teszteket és MRI vizsgálatokat is végeztek, hogy megfigyeljék a változásokat.
Bizonyítékokat találtak rá, hogy a túlságosan erős edzés során nem csak testileg fáradtak el a sportolók, a viselkedésükben is változások történtek. Sokkal hevesebben reagáltak és az ésszerű döntések meghozatalában is nehézségeik voltak. A résztvevők agyát megvizsgálva képalkotó eljárással azt találták, hogy a döntéshozatalért és a viselkedés kontrolljáért felelős agyterület aktivitása jelentősen csökkent az edzés során.
Jóból is megárt a sok
Míg az állóképességi sportok, a kardioedzés kifejezetten jót tesz az egészségünknek, ha túlzásba visszük, pont ellentétes hatással van az agyunkra, mint szeretnénk. “A kutatásunk eredményei rávilágítanak arra a tényre, hogy mennyire fontos az idegrendszer állapota: egyszerűen nem tudunk jó döntéseket hozni, ha az agyunk fáradt. És a sporttól is elfáradthat, pont ahogy a testünk” – összegezte a kutatás eredményeit Pessiglione.
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
