Könyökpacsi és lábérintés: hogyan változott meg az üdvözlés a járvány miatt?

2020. május 16. |

A távolságtartás másoktól egészen addig része lesz az életünknek, míg biztos megoldást nem találnak a koronavírus leküzdésére, vagyis meg nem találják a védőoltást ellene, hiszen addig a járvány további hullámai várhatók, hacsak nem tartjuk be ezeket az óvintézkedéseket. Nem meglepő, hogy a pandémia nyomán drasztikusan megváltoztak az üdvözlési szokásaink is.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg a másokkal való kapcsolatainkat. Most, hogy Európa legtöbb országában enyhítenek a korlátozásokon, ismét több emberrel találkozunk majd, ám a vírusveszély nem múlt el, így az egymástól való fizikai távolságtartás továbbra is fontos, hogy a járvány további hullámait megelőzzük. A korábbi köszöntő formulák is potenciális fertőzésveszélyt rejtenek magukban, így kénytelenek vagyunk változtatni azon, hogyan üdvözöljük egymást.

A köszönés egy kicsit olyan, mint egy szivacs. Rengeteg dolgot szív magába egyszerre: a kapcsolatot az emberek között, a személyiségünket. Sokkal szélesebb jelentéstartalma van, nem csak egy apró interakció két ember között” – magyarázta Alessandro Duranti professzor, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem antropológusa.

Az ősi, indiai namastétól az egészen friss könyökpacsiig, amit például az amerikai politikusok is előszeretettel használnak, kultúránként és országonként változó, melyik új üdvözlés terjedt el legjobban.

Kína

Valószínűleg az egyik legismertebb új üdvözlési forma a Vuhan-pacsi, amit kézfogás helyett kezdtek használni a vírus kiindulópontjaként is ismert kínai városban. Ez tulajdonképpen egy lábpacsi, amely legalább olyan gyorsan terjedt szét a közösségi oldalakon, mint a vírus a világban. Már politikusok is alkalmazzák a köszönést, az orosz energiaügyi miniszter, Alexander Novak és Tanzánia elnöke, John Magufuli is így üdvözölte egymást nemrég.

Nem valószínű, hogy a Vuhan-pacsi képes a tipikus kínai üdvözlési formák, a modern kézfogás vagy a háromezer éves, a kínai újévkor, esküvőn és más ünnepi eseményeken még mindig használatos ököl a tenyérben meghajlás helyébe lépni, ám az emberek sok helyen használják. „Ezekben a nehéz időkben ezzel a viccesnek ható mozdulattal mutatják meg, hogy az intimitás nem szűnt meg létezni. Egyszerűen játszani akartak, és felvidítani egymást, így alakulhatott ki ez a mimikri” – magyarázta Csuang-Kang Si, a Floridai Egyetem kultúrantropológusa.

Olvastad már?

Új-Zéland

Már egy héttel azelőtt, hogy az Egézségügyi Világszervezet március 11-én világjárvánnyá nyilvánította volna a koronavírus-fertőzést, Új-Zéland maori népcsoportjának vezetői arra kérték az embereket, hogy kerüljék a tradicionális maori köszönést, a hongit egymás között.

A hongi azokról a fotókról lehet ismerős, amikor a brit királyi család tagjai meglátogatták a maori őslakosokat. Üdvözlésként a két ember összeérinti az orrát és a homlokát.

Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern is a maori vezetőkhöz hasonló kéréssel fordult az ország lakosaihaz: kerüljék a kézfogást, ölelést és a hongit. A tradicionális köszöntés helyébe egy laza fejemelés lépett, amely korábban sem volt ismeretlen a maorik körében: az emberek, amikor találkoznak, kissé megemelik az állukat és szemöldöküket, mintegy nyugtázva, hogy felismerték a másikat. Az új-zélandi őslakosok valószínűleg azért is tértek át ilyen könnyen egy másik üdvözlési formára, mivel már az 1918-as spanyolnátha-járvány alatt is hasonló irányelveket kellett követniük. Az akkori világjárvány hatalmas pusztítást végzett a maori közösségben, azóta még erősebb az érzés az őslakos közösségben, hogy „a legfontosabb dolog a világon az ember. Így ha a hagyományok nem alkalmazhatók, vagy veszélyesek az emberekre nézve, megváltoztatják őket” – mondta Rangi Matamua, a Waikato Egyetem az őslakosok hagyományaival foglalkozó professzora.

Franciaország

A franciák által preferált arcra adott puszik (bises) veszélyeire már az 1918-as nagy influenzajárvány idején is felhívták a figyelmet a járványügyi szakemberek, mégis több időbe telt a franciáknak áttérni más üdvözlésre most, mint a maoriknak elhagyni a hongit. Március elején a francia kormányzat által végzett felmérésben még az emberek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy puszival üdvözlik egymást. Március végére azonban ez a szám már csak 6 százalék volt, a franciák inkább a verbális köszönésre tértek át. Bises! vagy Bisous! – kiáltják egymásnak, ha találkoznak.

Olvass tovább!

Nők a koronavírus-járvánnyal szemben

Nők a koronavírus-járvánnyal szemben

A koronavírus-járvány okozta kihívásokra legproaktívabban és legnagyobb empátiával reagáló országokban egyetlen közös dolog van, legyenek a világ bármely pontján.

Forrás: BBC Travel
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni? 10milliófa

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?