Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, ha megtaláljuk álmaink otthonát, beköltözünk, és minden tökéletesnek tűnik. Egészen az első fűtésszezonig, amikor az egész lakásban különös, trópusi nedves levegő terjeng, és az ablakokon cseppekben gyűlik a pára. Hiába az alapos takarítás, törölgetés, apró, fekete penészvirágok jelennek meg a falak sarkában és az ablakkereten. Ám a penészszezon nem ér véget a fűtés végével, a nyári párás levegő és a fürdőszoba továbbra is melegágya maradhat a gombáknak. Mi igaz a rémtörténetekből? Mennyire veszélyes a penészesedés a falakon? Vannak rossz és még rosszabb fajták? Mit tehetünk, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk tőle?
Az első jó hír: „folyamatosan egy gombáktól, baktériumoktól és más mikrobáktól hemzsegő koktélt lélegzünk be”– mondta dr. Naresh Magan, az angliai Cranfield Egyetem mikrobiológusa. Bármilyen bizarrul hangzik, ez tényleg jó hír, mivel azt jelenti, hogy az immunrendszerünk az elmúlt 500 millió évben megtanulta, hogyan kell bánni a gombákkal.
A második jó hír: a penésznek rengeteg fajtája van. Az otthonokban leggyakrabban tenyésző négy fajta, a penicillium, a cladosporium, az alternaria és az aspergillus, nem a legveszélyesebb fajok. A fekete penészként ismert toxikus típus, a stachybotrys csupán nagyon ritkán telepszik meg az emberek közvetlen környezetében.
Honnan tudjuk, hogy megtelepedett nálunk?
Az orrunk sosem csap be, így egyszerűen érezzük a szagát, ha a penész megtelepedett otthonunkban. A gombák emésztésének végterméke a jellegzetes szag. Itt merül fel a legfontosabb kérdés: milyen hatással van ez az egészségünkre? A válasz azonban nem egyértelmű. Tudjuk, hogy jellemzően kétféle módon lehet hatással a penész az immunrendszerünkre, attól függően, hogy mennyire aktív és erős a védekezőrendszerünk.
Még aggasztóbb, hogy számos tanulmány jutott az elmúlt évtizedben arra a következtetésre, hogy a kisgyermekek és csecsemők sokkal érzékenyebbek a penészre, és a hároméves kor előtt jelentkező, csecsemőkori asztma egyik legfőbb kiváltója a gomba. Az egyetlen dolog, ami a penészgombánál nagyobb eséllyel okoz asztmát a kisbabáknál, az édesanya dohányzása.
„Ha valamiért gyenge az ember immunrendszere, például szervátültetésen esett át, kemoterápiás kezelést kap vagy más okból immungyengeségben szenved, a gombák megtelepedhetnek a tüdőben, és a légzőszervet kezdik használni a fal vagy az ablakkeret helyett tenyészhelyként” – mondta Matthew Fisher, az Imerpial College London epidemiológusa, aki hozzátette, hogy ez otthon rendkívül ritka, ez inkább a kórházakban jelentkező probléma. Sokkal valószínűbb, hogy az immunrendszerünk túlreagálja, amikor a gombaspórákkal találkozik. „Ilyenkor allergiás tünetek jelentkeznek” – mondta az epidemiológus. A szem könnyezése, orrfolyás, viszketés, tüsszögés, köhögés és asztma jelentkezhet a penészgomba miatt. Különösen intő jel, ha ezek mind megszűnnek, mikor elhagyjuk a penésszel fertőzött helyiséget. A szakemberek szerint az emberek 5-10 százaléka érzékenyebb a penészre, mint az átlag. Ennek az lehet az oka, hogy ők nagy valószínűséggel nap mint nap találkoznak a gombaspórákkal, így egyre érzékenyebbé válnak vele szemben.
Olvastad már?
Hogyan tisztítsuk meg a lakást?
A fertőtlenítés csupán a nem porózus felületeken segíthet megszabadulni a penésztől. A falról, fáról nem távolítja el, mivel ezekbe a felületekbe mélyen behatolhat a gomba. A legfőbb oka annak azonban, hogy a fertőtlenítőszerek vagy az ecet nem pusztítja el a gombát, hogy a kiváltó okot, a párát, vizesedést nem szüntetjük meg.
- Hiába tisztogatjuk a falat, ha a csőtörést, repedést, szivárgást nem javítjuk ki.
- A ház szigetelése gyakran nem megváltoztatható, ám a szobák levegőjének páratartalmát csökkenthetjük megfelelő berendezésekkel. A 65 százalék alatti páratartalom már kevésbé optimális a gombák szaporodásának.
- Nézzük át az ágyunkat, matracunkat. Könnyen megtelepedhetnek ebben is a penészgombák, ezért lehet az, hogy különösen az esti órákban tapasztaljuk az allergiás panaszokat.
Olvass tovább!
Forrás: The New York Times
Fotó: Unsplash
