„Az emberek nagyrésze még ma is azt gondolja, hogy a pikkelysömör fertőző – mutatott rá a betegséggel kapcsolatos legnagyobb és legmakacsabb tévhitre Joel Gelfand, a Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Karának dermatológia és epidemiológia professzora, az egyetem Pszoriázis és Fototerápiás Kezelési Központjának vezetője. – Nem akarnak kezet fogni a pszoriázisos beteggel. Gondoljunk csak bele, milyen érzés ez. A pikkelysömör miatt elszigeteltté válhat a beteg, ami szorongáshoz, depresszióhoz vezet” – mutatott rá a professzor, miért fontos a betegség lelki oldalát is ugyanolyan komolyan venni, mint a testi tüneteket.
A pikkelysömör nem fertőz
A pszoriázis az egyik leggyakoribb autoimmun bőrbetegség. A bőr egyik normális fehérjéjét a testünk abnormálisként ismeri fel, és megpróbálja kilökni. Emiatt keletkeznek a jellegzetes hámló, időnként fájdalmas, viszkető, akár vérző foltok testszerte a pikkelysömörben szenvedőknél. A betegség súlyossága és az érintett területek egyénenként változhatnak. A leggyakrabban a fejbőr, az arc, a nemi szervek és a körmök érintettek. Sok pszoriázistól szenvedő nem visel rövidnadrágot vagy pólót, mert a könyök és a térd is gyakran érintett terület.
A pikkelysömör általában fiatal felnőttkorban jelenik meg először, ám diagnosztizáltak már csecsemőt és nyolcvanéves pácienst is pikkelysömörrel. A kutatások szerint a betegség valamilyen komoly, akár traumatikus esemény nyomán mutatkozik először. A stressz komoly faktor a pszoriázis tüneteinek súlyosbodásánál is.
Idő kell a kezelésnek
„Az olyan betegségeknél, mint a pszoriázis, rengeteg kezelési módszert alkalmazhatunk. Egyvalami közös ezekben: hetek, hónapok kellenek ahhoz, hogy lássuk az eredményt” – mondta a dermatológus professzor. Amikor a betegség egy jól behatárolható területen jelentkezik, bizonyos gyógyszerekkel mérsékelhető a bőr leválásának mértéke. Ám nem mindenkinél működnek ugyanazok a gyógyszerek. Emellett ezeknek a szereknek számos kellemetlen mellékhatása is van, hiszen jelentősen gyengítik az immunrendszert, így az olyan alternatív terápiáknak, mint például a fényterápia, szintén fontos szerepe van a tünetek kezelésében. „Fontos a páciensek érzelmi jóllétével is törődnünk. Amikor a pikkelysömörös betegek nagyobb stressznek vannak kitéve, a tüneteik rosszabbodnak. Ebből következően a különböző stresszkezelő technikák és jobb megküzdési módszerek elsajátítása is javíthat az állapotukon. A különböző meditációs módszerek és a mindfulness abban is segíthet, hogy a konzervatív terápiák hatékonyabbak legyenek” – mutatott rá. Gelfand professzor.
Olvastad már?
Mentális mellékhatások
„Az egyik legnehezebb része a bőrproblémáknak, hogy jól látható betegségek. Az emberek az utcán, lehet, hogy megbámulnak. A beteg úgy érezheti, stigmát visel. Sokan félnek a negatív reakcióktól, így inkább úgy döntenek, ki sem mennek az emberek közé, vagy éppen kerülik a strandokat” – magyarázta dr. Kristina Gorbatenko-Roth, a Wisconsin-Stout Egyetem pszichológia professzora.
A szorongás mértéke nem mindig függ össze a pikkelysömör súlyosságával.
Egy friss bőrgyógyászati hipotézis szerint, ha fiatalabb korban komoly pikkelysömörtől szenved valaki, és emiatt elszigetelődik kortársaitól, ez később is érezteti hatását a beteg társadalmi életére, abban az esetben is, ha a bőre állapota egyébként javult. „Az a feltevésünk, hogy ha megtanítjuk a pikkelysömörös betegeknek, hogyan kezeljék a stresszt és a társas élethelyzeteket, elvileg lelkileg erősebben, elszántabban követik a terápiás tervet, ami gyakran sok energiát és odafigyelést igényel, ám ezzel jobb esélyeik lesznek a javulásra” – mondta a pszichológus, hozzátéve, hogy a pszoriázisban szenvedőknek empátiára és arra van szüksége, hogy beszélhessenek állapotukról, ne érezzék úgy, hogy a pikkelysömör olyan stigma, amelyet el kell rejteni az emberek szeme elől.
Olvass tovább!
Forrás: Allure
Fotó: Getty Images
