“Azokat, akik csupán pár órát alszanak naponta, két csoportba sorolhatjuk. Vannak, akiknél felvett szokás a rövid alvás, és vannak a természetesen rövid alvással működő személyek” – magyarázta Dr. Paula G. Williams, a Utah Egyetem pszichológia professzora, a rövid alvás szindróma kutatója.
Az amerikaiak harminc százaléka állítja magáról, hogy rendszeresen keveset alszik, ám a legtöbben orvosi értelemben másnap nem kipihentek, a szervezetüket megterheli a rövid alvás. A rövid alvás szindrómával élő emberek a jelenség definíciója szerint hat órát vagy annál kevesebbet alszanak minden nap, és másnap kipihentek, jól funkcionálnak. Ám még aki így tapasztalja, azok közül sem jelenthetjük ki, hogy mindannyian valóban rövid alvás szindrómásak.
“Akik másnap teljesen jól, energikusan képesek ellátni a teendőiket, azok közül is sokan hipománia, impulzív viselkedés vagy más egyéb, az agy jutalmazási rendszerében bekövetkező zavar miatt alszanak keveset, illetve olyan stimuláló tevékenységeket végeznek, ami átlendíti őket az álmosságon” – mutatott rá a pszichológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a rövid alvás szindrómát meg kell különböztetni az inszomniától is, amikor az emberekben inkább szorongást kelt a kevés alvás, egyáltalán nem kipihentek és rosszul érzik magukat az alváshiánytól.
Mi okozza?
Az alvásról általánosságban keveset tudnak a tudósok, ám a rövid alvás szindróma hátterében a genetikát sejtik. A terület egyik vezető kutatója, Dr. Ying-Hui Fu, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem neurológia professzora közel 25 éve tanulmányozza a rövid alvás szindrómát, ami nem könnyű, hiszen ahogy említettük, csupán az emberek egy százaléka jelent megfelelő vizsgálati alanyt számára. Ám az évek során így is felfedezett több olyan gént is, amely felelős lehet a rövid alvásért.
Olvastad már?
A DEC2 a cirkadián ritmusra van hatással, azaz az alvás-ébrenlét ciklus egyik szabályozója. Ezt olyan családok vérmintáiból fedezte fel, akiknél családi halmozódást mutatott a rövid alvás szindróma. Az ADRB1 gén szintén jelen van a természetes rövid alvóknál, ám érdekes módon azoknál, akiknél megfigyelték, hiányzott a DEC2 gén. Emiatt gondolják azt a tudósok, hogy nem egyetlen gén okozza a jelenséget, a folyamat jóval összetettebb. Az NSPR1 gént tavaly fedezték fel a tudósok. Ez azért is különleges, mert ez a gén megakadályozza a memóriaproblémák kialakulását, ami az alváshiányban szenvedőknél gyakori jelenség.
Kell kezelni?
Mivel a rövid alvás szindróma nem okoz panaszt, nem akadályozza a mindennapi életvitelt, ezért a szakemberek szerint nem szükséges kezelni. “Nyugodtan aludjanak tovább keveset, és érezzék magukat szerencsésnek, hogy több idejük marad élvezni az életet” – értett egyet a pszichológus.
Fontos azonban kideríteni, hogy valóban rövid alvás szindróma miatt alszik-e valaki rendszeresen 6 óránál kevesebbet, vagy más áll a jelenség hátterében. Az átlagemberek számára ugyanis a krónikus alváshiány komoly egészségügyi problémákat okoz: szorongás, magas vérnyomás, kettes típusú diabétesz jelentkezhet azoknál, akik nem alszanak napi 7-9 órát.
Olvass tovább!
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
