Miért olvasd el ezt most hangosan?

A történelem során az olvasás mindig hangos, zajos tevékenység volt, egészen az utóbbi évszázadokig. Egy 4000 éves, ókori közel-keleti agyagtábla tanúsága szerint az olvasás szó egyet jelentett a hangos kikiáltással, vagy azzal, hogy hallgassátok! Csupán ritkán említenek olyat, hogy egy agyagtábla megtekintése azt jelentette volna, hogy magukban olvassák el. Ma viszont a néma olvasás az alaphelyzet. Többségünk a fejében hallja a szavakat, a hangos olvasás a gyermekeinknek való esti mesére korlátozódik, vagy a színpadi felolvasásokra. Pedig egyre több kutatás eredményei utalnak arra, hogy rengeteg dolgot veszítünk, ha a szavak nem hagyják el a fejünket.

A hangos olvasás ősi művészete számos előnyt tartogat a felnőttek számára: javítja a memóriát és segíti a bonyolult szövegek összefüggéseinek megértését, emellett erősíti a kötődést az emberek között. A testünk és lelkünk tudja ezt jól, ezért észrevétlenül meglepően gyakran olvasunk hangosan még a mai modern életünkben is. Sokunk használja a hangos olvasást arra, hogy értelmet adjon a leírt szavaknak – anélkül, hogy tudatosulna benne.

Jobb memória hangos olvasástól

Colin MacLeod, a kanadai Waterloo Egyetem pszichológusa kiterjedt kutatást végez a hangos olvasásnak az emlékezőképességre gyakorolt hatásáról. Vizsgálataiból kirajzolódott, hogy az emberek jobban emlékeznek szavakra és egész szövegekre, ha hangosan felolvassák maguknak. Ez a memóriajavító hatás különösen erős gyermekek esetében. (Emlékszünk még az iskolai verstanulásra, igaz?) A kor előrehaladtával ugyan csökken ez a képesség, ám még idős embereknél is működik. „Minden életkorban előnyös” – mondta a pszichológus.

Olvastad már?

Olvass tovább

Hogyan bűnöznek olvasás közben az egyes csillagjegyek?

Csak halmozzuk a könyveket, de sosem fejezzük be egyiket sem? Előre elolvassuk a regények végét? A csillagjegyünk elárulja, hogyan bűnözünk olvasás közben.

Amikor 67 és 88 év közötti korosztálynak ugyanazokat a feladatokat adták, ám a kutatási alanyok egyik csoportja hangosan is felolvasta magának a szavakat, amelyeket meg kellett jegyezniük, kiderült, hogy azok, akik hangosan kimondták, a szavak 27 százalékára emlékeztek, míg akik csak magukban olvasták el a megjegyzendőket, csupán a 10 százalékát voltak képesek felidézni. Ráadásul még egy héttel a vizsgálat után is képesek voltak visszaidézni a szavakat azok, akik hangosan olvastak, míg a másik csoportba tartozóknál ez már nem volt meg.

A hangos olvasás megmutathatja a már meglévő memóriaproblémákat, és segíthet korán diagnosztizálni az ezzel járó betegségeket.

A hangos olvasás emlékezőképességre gyakorolt hatása akkor a legerősebb, ha magunknak olvassuk fel a szöveget, ám a memóriánk akkor is profitálhat belőle, ha mások olvasnak nekünk hangosan. Ezt az olaszországi Perugia Egyetem hallgatói között elvégzett kísérlet is igazolta. Azok a diákok, akinek hangosan felolvasták a tananyagot, sokkal jobb eredményt értek el a teszteken, és jobban emlékeztek a részletekre, mint azok, akik magukban olvasták el ugyanazokat a szövegeket.

Többet olvasunk hangosan, mint gondolnánk

Mikor a Londoni Egyetem felnőtt irodalmat kutató tudósai Sam Duncan vezetésével két éven át több mint 500 embert vizsgáltak Nagy-Britanniában, azt a kérdést is feltették alanyaiknak, mikor és hogyan olvasnak hangosan. A megkérdezettek általában azt válaszolták a kérdésre, hogy nem olvasnak hangosan, ám rövid gondolkodás után szinte kivétel nélkül rájöttek, hogy gyakrabban előfordul velük, mint hitték.

A felnőttek közötti hangos felolvasás általános. Nem csak gyerekeknek olvasunk hangosan.

Felolvassuk a vicces e-maileket vagy üzeneteket egymásnak, vagy ide tartozik a vallásos szövegek felolvasása, közös imádság. Az írók, fordítók hangosan felolvassák maguknak a szöveget, amin dolgoznak, hogy érezzék és hallják a ritmusát, áramlását. De ösztönösen felolvassuk hangosan a receptet, amit főzünk, a szerződéseket és sűrűn szedett szövegeket, hogy biztosak legyünk benne, pontosan értelmezzük. „Sokan hangosan felolvassák például az Ikea-típusú összeszerelési útmutatót is, hogy könnyebben boldoguljanak. Talán azzal van összefüggésben, hogy lelassítunk, megállunk, kimondjuk és halljuk” – mondta az irodalomtudós.

Miért kezdtünk mégis magunkban olvasni?

Az élet és a gondolatok felgyorsulása lehet az oka annak, hogy az évezredek során elveszítettük a hangos olvasás örömét. „A néma olvasás jobban illeszkedik a gondolataink sebességéhez” – mondta Karenleigh Overmann, a norvég Bergeni Egyetem kognitív archeológusa. A hangos olvasás alapvetően lassú, számos pluszlépést tartalmaz a hangképzés miatt. Manapság, amikor a másokkal való kapcsolattartásunk és az információk néha követhetetlenül gyorsan áramlanak, a szakemberek szerint érdemes időnként kipróbálnunk a hangos olvasást. Kezdetnek akár pont ezt a cikket is felolvashatjuk magunknak, és élvezhetjük, ahogy halljuk a hangunkat.