Az arcmaszkok immunizálhatnak a koronavírussal szemben

2020. szeptember 26.
A maszkviselés csökkentheti a szervezetünkbe jutó vírusok mennyiségét, amelyek így nem okoznak súlyosabb tüneteket, viszont az immunrendszerünk felismerheti a kórokozót, és kialakulhat a védettségünk ellene.

Nagy esély van rá, hogy az arcmaszkok viselése még több előnnyel jár, mint amiről eddig tudtunk. A világ egyik legnevesebb orvosi szaklapjában, a New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatás szerint a maszk viselésével immunitás alakulhat ki a szervezetünkben a koronavírussal szemben. A kutatók egyelőre nem bizonyított, ám ígéretes és egyáltalán nem földtől elrugaszkodott elmélete szerint ugyan még a helyesen hordott maszk sem képes kiszűrni a kórokozók száz százalékát, ám jóval kevesebb vírus jut át rajta, mintha egyáltalán nem viselnénk az arcunk előtt semmit. Ez a mennyiség viszont nem elég ahhoz, hogy súlyos tüneteket okozzon, ahhoz viszont elegendő, hogy immunválaszt váltson ki. Emellett a tudósok szerint a széles körű maszkviseléssel növekedhet a tünetmentes fertőzöttek száma.

Az arcmaszk mint varioláció

Az általános maszkviselés a tudósok szerint egyfajta variolációként működhetne, ami immunitást adna az embereknek, és lelassíthatná a járvány terjedését a világban, míg a védőoltásra várunk.

A varioláció egy ókor óta használt járványokkal szembeni védekezési eljárás, tulajdonképpen mesterségesen előidézett fertőzés. Abból indul ki, hogy a mesterséges fertőzés kevésbé veszélyes, mint a természetes fertőzések, és védettséget biztosít a kórokozóval szemben. Lényeges különbség a vakcinációval, azaz védőoltással szemben, hogy a variolált beteg éppúgy továbbadhatja a fertőzést, mint a természetes módon fertőzött társai, ezért gyógyulásáig terjesztheti a betegséget, vagy tünetmentesen fertőzhet.

A feltevésnek van tudományos alapja. Arra már vannak bizonyítékaink, hogy nagyon sokat számít a Covid–19 lefolyásában a szervezetbe jutó vírusok mennyisége, meghatározhatja, milyen súlyos állapotba kerül a beteg. Ebből logikusan következik, hogy a maszkot viselve kevesebb vírus kerülhet a szervezetünkbe, így elvileg a betegség lefolyásának is enyhébbnek kell lennie. Ha ez az elmélet megállja a helyét, a maszkviselés terjedésével a fertőzöttek egyre nagyobb hányadának kell tünetmentes betegnek lennie. 

Tünetek nélkül is erős immunválasz
Tovább erősíti az immunizáció elméletét, hogy az elmúlt hetek adatainak elemzéséből egyre inkább az rajzolódik ki, hogy még az enyhe vagy tünetmentes lefolyású Covid–19 is kiválthat erős immunválaszt, így a kutatók szerint bármilyen olyan közegészségügyi stratégia, ami csökkentheti a vírusszámot – mint például a maszkviselés –, az egyben növeli a társadalom immunitását a fertőzéssel szemben. 

Tudomány az elmélet mögött

A hipotézist még természetesen klinikai tesztekkel kell igazolni, ám korábbi kísérletek arra utalnak, hogy van kapcsolat a koronavírusok mennyisége és a betegség lefolyása között. Egy idei év elején végzett kínai állatkísérletben azt figyelték meg a tudósok, hogy a sebészmaszk mögött elhelyezett hörcsögök kisebb eséllyel fertőződtek meg az újfajta koronavírussal és enyhébb lefolyású betegségük volt, mint azoknak, amelyeket nem védett a maszk.

Olvastad már?

Emberek megfigyelése is hasonló eredményre jutott. Egy argentin óceánjáró hajón, amelyen kitört a koronavírus-járvány, az utasoknak sebészmaszkot, a személyzetnek pedig FFP3-as maszkot kellett viselnie. A hajón lévő fertőzöttek 81 százalékánál tünetmentes lefolyású volt a betegség, szemben az olyan óceánjárókkal, ahol előírták volna a kötelező maszkviselést a járvány kitörése után. Utóbbiakon a betegek csupán 20 százaléka volt tünetmentes fertőzött, nyolcvan százalékuknál enyhébb vagy komolyabb lefolyású volt a Covid–19.

Ám annak ellenére, hogy a tények és a logikus érvek is amellett szólnak, hogy segíthet a maszkviselés az immunizálásban, dr. Monica Gandhi, a Kalifornia Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája, a tanulmány egyik szerzője mégis aggódik, hogy a korlátok miatt a hipotézise csupán elmélet marad. „Ahhoz, hogy a variolációs hipotézist teszteljük, több olyan tanulmányra van szükségünk az újfajta koronavírus által aktivizált T-sejtekről, amely összehasonlítja a tünetes és tünetmentes lefolyás esetén ezeknek az immunsejteknek az erejét és tartósságát, illetve amely megmutatja, hogy azokon a területeken, ahol nagyarányú a tünetmentes fertőzöttek száma, valóban lassabb-e a járvány terjedése” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy az egész tulajdonképpen a tipikus védőoltások által kiváltott immunreakcióval azonos, ahol az embereket beoltják, az immunrendszer reagál, ám betegséget nem alakul ki. 

„Természetesen több klinikai tanulmányra van szükség, hogy a maszkoknak az immunizálásra gyakorolt hatását igazoljuk. Ám a kísérlet természetes módon zajlik jelenleg is az egész világon.”

Olvass tovább!

Forrás: The Telegraph
Fotó: Unsplash