Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a nem fertőző betegségek körülbelül 80% -át meg lehetne előzni mindössze négy kulcsfontosságú életmódbeli választással, ezek az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás elkerülése és az alkoholfogyasztás mellőzése. Az Amerikai Életmód Orvosi Társaság számításai szerint okosabb táplálkozással, az ülő életmód és a dohányzás elhagyásával a szívbetegség és a stroke 80%-a, a kettes típusú diabétesz 80%-a és a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető. A probléma az, hogy az életmódbeli beavatkozások olyan viselkedés módosításokat igényelnek, amelyek kihívást jelenthetnek az egészségügyi szakemberek, a közösségek és a betegek számára is. Ezen a ponton léphet be, és forradalmasíthatja az egészségügyet az életmód orvoslás és az életmód orvos, akinek a feladata az egészséges viselkedésváltozások motiválása és szakszerű támogatása.
A magyar népesség életvitelének katasztrofális következményeiről árulkodnak a különböző egészségügyi statisztikák. Magyarország az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. A magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ezért nemcsak a legismertebb krónikus betegségek megnövekedett kockázatával, hanem a gyengébb immunrendszer következtében még a fertőzéses megbetegedések, az influenza vagy a koronavírus okozta súlyos szövődmények veszélyeivel is számolniuk kell.
Szerinted?
Az életmóddal összefüggő betegségek jellemzően apró lépésekben, mindennapi döntések mentén, hosszú idő alatt alakulnak ki, és lefolyásuk is ugyanilyen lassú, elhúzódó. Nemcsak a várható élettartamot csökkentik, hanem emberek millióinak életminőségére vannak rendkívüli hatással. Négy fő csoportjukat különböztetjük meg, ezek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség. Ma már köztudott, hogy a diéta és a testmozgás jelentős szerepet játszanak az egészségben. Az ok-okozati összefüggéseket viszont már kevesebben ismerik, és sok tévhit kering arról, hogy milyen típusú étrend, mennyi testmozgás vagy alvás az ideális. A dohányzásról köztudott, hogy káros, az alkoholfogyasztásról szintén, a hagyományos orvoslás során viszont kevés orvosnak van meg a lehetősége és eszköze arra, hogy motiválni tudja az embereket káros szokásaik megváltoztatásában. Az életmód orvoslás forradalmasítja az egészségügyet, mert egy olyan alapvető képességet ad vissza a páciens kezébe, amely mindig is a betegnél volt – ez pedig a saját választásai, az életmódjával kapcsolatos döntései, az egészségmagatartása. Ehhez ad szakértő támogatást az életmód orvos és csapata.
Az életmód orvoslás nem egy új és nem egy alternatív megoldás. Még csak nem is tekinthető drámai elmozdulásnak a korábbi egészségügyi ismereteinktől. A forradalmi váltás inkább abban rejlik, hogy a tudást ötvözi a 21. század okoseszközeivel, mindezt pedig egy együttműködő orvosi csapat és az egészségért tenni vágyók kezébe adja. Az életmód orvoslás a mozgásterápiát, a táplálkozásterápiát és a mentálhigiénét összekapcsolva, a köztük lévő szinergiákat kihasználva nyújt hatékony gyógyító megoldást az egészségügyi problémákra. „Az életmód orvos célja, hogy a páciensének ne csak az étrendje legyen teljes értékű, hanem az élete is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy krónikus szívbeteg páciens, akiről az állapotfelmérésen kiderül, hogy a munkahelyi stressztől túlhajszolt, az étkezéseket elhanyagolja, rendszertelenül alszik és rendkívül keveset mozog, orvosi segítséggel képes lesz életmódot váltani. Ezzel nemcsak a soron következő szívinfarktust előzi meg, hanem korábbi fittsége is visszatér, megnő az önbizalma, lelki egyensúlyba kerül és ezáltal örömtelibb lesz az élete” – teszi hozzá dr. Babai László a krónikus, életmóddal összefüggő betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó magyarországi szakmai, tudományos szervezet, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.
