Egyedüli gyerek szindróma: milyen hatása van az egészségre?

2020. október 07.
Egyre kevesebb gyermek születik a családokban, még Sussex hercegi párja is kijelentette, hogy legfeljebb két gyermeket vállalnak a bolygónk túlnépesedésének megelőzése érdekében. Az egykeség azonban még mindig stigmaként tapad azokra a gyerekekre (és felnőttekre), akiknek nincs testvére. Mi igaz ezekből a hiedelmekből? Lehetnek egészségügyi hatásai annak, ha valaki egyedüli gyerek?

Erősen tartja magát az a nézet, hogy önzők, nehezen osztoznak és követelődzők az egyedüli gyerekek, míg azok, akiknek születtek testvéreik, jobban elsajátítják a közösségben létezés alapjait. Az egykeséggel kapcsolatos hiedelmek többsége 1896-ig nyúlik vissza, amikor a kor egyik nagyra becsült gyermekpszichológusa, Granville Stanley Hall kijelentette, hogy „az egykeség már önmagában egy betegség”. Bár ma is remek pszichológusnak tartják Hallt, tudományos munkásságát azóta már nagy fenntartásokkal érdemes kezelni, módszerei közel sem voltak olyan kifinomultak, mint a ma elfogadott kutatási normák.

egyeduli-gyerek-egeszseg

Testvérek kontra elhízás

Nem szolgálnak jó hírekkel azonban a jelenkori tanulmányok sem. A Journal of Nutrition Education And Behaviour című orvosi szaklapban megjelent kutatás szerint ugyanis az egyedüli gyerekek körében nagyobb arányú az elhízás, mint azokban a családokban, ahol több gyerek van. A kutatók 62 amerikai családot kértek fel, hogy naplózzák az összes étkezésüket két hétköznapon és két hétvégi napon, a gyermekek tanárait pedig arra, hogy az iskolai étkezéseket jegyezzék fel. Eszerint a többgyerekes családok több időt töltöttek az étkezések megtervezésével, és kevesebbszer ettek étteremben. A kutatás szerint az egykék 37 százaléka volt túlsúlyos, szemben a testvérekkel: nekik csupán 5 százalékukon volt súlyfelesleg. 

Ez egy igen kis mintán elvégzett kutatás volt, és az eredményeket nagyban befolyásolta a családok gazdasági és társadalmi helyzete, ám nem ez az egyetlen tanulmány, amely az egykeség és az egészség közötti kapcsolat feltárására irányult.

Ami az egykék mellett szól

A Texasi Egyetemen Toni Falbo, az edukációs pszichológia professzora kutatásainak többségét az egykeségnek szentelte. A professzor egyik 1979-es felmérésének eredményei például pont az egyedüli gyerekekkel kapcsolatos hiedelmekkel ellentétes eredményeket hoztak: a tanulmány szerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, motiváltabbak, jobb az önértékelésük és jobbak a szociális képességeik. Falbo intelligenciatesztjein az egykék sokkal jobban teljesítettek bármilyen testvérkombinációban született gyerekeknél.

Olvastad már?

Egy hosszú távú, 10-12 éven át tartó német tanulmányból pedig az derült ki, hogy az egykéknek jobb a kapcsolata szüleivel. A megkérdezett egyedüli gyerekek negyede jónak értékelte a szüleivel való viszonyát, míg az elsőszülöttek 24 százaléka, a középső gyerekek 20 százaléka és az utolsó gyerekek 18 százaléka mondta ugyanezt. A tudósok szerint ez azért van, mert az egykék könnyebben beszélnek szüleikkel fontos témákról.

Összehasonlításképpen, egy nagy felmérés, amelyet az amerikai Gerontológiai Kutatóközpont, a Nemzeti Öregedési Intézet és a Nemzeti Egészség Intézet közösen végzett, arra az eredményre jutott, hogy egyáltalán nincs összefüggés az intelligencia, a személyiségvonások és aközött, van-e testvére valakinek, vagy hányadik gyermeknek születik egy családba.

Hol az igazság?

A testvérkutató Aviden Milevsky egyszer azt írta: „gyakran a kutatók, akik maguk is egykék azok, akik úgy alakítják az eredményeket, hogy azok kedvezzenek az egykéknek, akiknek pedig van testvérük, hajlamosak azt erősíteni, hogy az egyedüli gyerekek hátrányban vannak”. Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan nehezen lefejthető elfogultságok a témával kapcsolatban, amik kihatnak a tudományos precizitásra. De általánosságban a testvérkutató szerint is kijelenthető, hogy nincs különösebb egészségügyi hatása annak, van-e testvérünk, sokkal inkább az számít, hogyan nevelik az adott családban a gyerekeket.

Olvass tovább!

Forrás: The Telegraph
Fotó: Unsplash