Rengeteg tévhit kering a szénhidrátokról

2020. november 01. |

Napjainkban az egészséges életmód divattá vált. Kis túlzással bármerre járunk, az egészséges táplálkozást és életmódot megcélzó termékekbe botlunk. Ami a magyar emberek egészségi állapotát tekintve örömteli tendencia. Ugyanakkor nagyon sok tévhit és helytelen információ is kering a köztudatban, ami nagyon megnehezíti a téma iránt érdeklődők helyzetét. Itt az ideje, hogy rendet rakjunk a fejekben!

Minden hiedelemmel és tévhittel ellentétben megfelelő mennyiségben a szénhidrátoknak nagyon is fontos szerepük van szervezetünk működésében. Sőt, abban minden szakértő egyetért, hogy a legnagyobb mennyiségben elfogyasztandó tápanyagcsoportot a szénhidrátoknak kell kitenniük. Ez a teljes napi tápanyagigény 58%-át jelenti, átlagosan 300-400 grammot.

Na de mi is az a szénhidrát?

A szénhidrátok energiaforrásként funkcionáló két csoportját a cukrok és a keményítő alkotják. Mindkét szénhidráttípus grammonként 4 kcal energiával látja el a szervezetet. (Ugyanekkora mennyiségű zsír 9, míg ugyanennyi alkohol 7 kcal-val!)  A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, amelyeknek ugyan az energiaellátásban nincs szerepük, de számos más fontos élettani feladatuk van.

tevhitek-szenhidrat

Cukrok: közellenség vagy fontos tápanyagforrás?

A cukor a szénhidrátok, azon belül is az egyszerű szénhidrátok csoportjába tartozik. A szénhidrátok szervezetünk fő energiaforrásai, az izmok valamint az agy legfontosabb tápanyagai. Ezen kívül részt vesznek a szövetek és a szervek felépítésében, valamint működésében is.

A cukrok családjába a répa- és szőlőcukor, a gyümölcs- és tejcukor, valamint a malátacukor tartozik. Egyre többet olvasunk az úgynevezett izocukorról is, amely tulajdonképpen nem más, mint kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, egy 100%-ban természetes édesítőszer. Glükóz, fruktóz és más cukrok vizes oldata. Európában elsősorban kukorica- és búzakeményítőből állítják elő. Fő felhasználási területe, ahol főként répacukor kiváltására használják: szénsavas üdítők, szörpök, gyümölcslevek, dzsemek, tejtermékek, likőrök, édességek.

Az élelmiszeripar is gyakran használja fel a cukrot különböző szerepekben: felhasználásától függően lehet ízesítő-, tartósító- vagy sűrítőanyag, illetve az élelmiszerek (pl. kenyér, sütemények) szép barna színének, kellemes ízének és jó állagának kialakításában is fontos szerepük van a cukroknak.

Nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni egyes élelmiszerek, élelmiszer-összetevők fogyasztása és az elhízás között. Abban viszont a tudósok nagy része egyetért, hogy nem maga az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő, hanem a túlzott energia bevitel – függetlenül annak forrásától –, ami a túlsúly kialakulásához vezethet abban az esetben, ha azt nem ellensúlyozza megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás.

Miért szeretjük a cukrot?

A cukor fogyasztása kiváltja például az ún. boldogsághormon – a szerotonin – termelődését, ezért is leszünk „függők”. De nagyon sokszor gyermekkorban keresendő a függőség kialakulásának oka. Ugyanis ha a szülő jutalmazási céllal vesz gyermekének édességet, hamar kialakul egy tanult viselkedésforma, amely az édes ízt, a cukrot az örömérzéssel köti össze.

tevhitek-szenhidrat

A MÉRTÉK a lényeg!

A cukor szinte minden élelmiszerünkben megtalálható természetes formában (pl. tejcukor, gyümölcscukor). A probléma nem a természetes formában előforduló cukor fogyasztásával van, hanem az ún. hozzáadott cukorral. Kutatók szerint a napi hozzáadott cukor mennyisége nők esetében maximum 25, férfiaknál maximum 38 gramm lenne az ideális. Ennek sajnos a többszörösét vesszük magunkhoz.

Mit tehetünk a hozzáadott cukorbevitelünk csökkentése érdekében? Vásárláskor nézzük meg alaposan az adott élelmiszer tápanyagtáblázatát, ahol minden esetben feltüntetik a szénhidráttartalom alatt a cukortartalmat is. Az élelmiszercímkéken a hozzáadott cukorra utaló elnevezések: glükóz, dextróz, maltodextrin, méz, fruktóz, szacharóz, nádcukor, répacukor, agavé szirup, pálmacukor, szőlőcukor, invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, melasz, karamell.

A táplálkozástudomány egyik alaptételének számít, hogy a teljes étrend szolgálhatja csak az egészséget, és nem szabad egy-egy élelmiszert „egészségtelennek” megbélyegezni és teljesen kizárni az étrendből. Könnyen belátható, hogy sokkal fontosabb a tiltásnál az, ha megtanuljuk mértékkel fogyasztani a szénhidrátokat.

Olvass tovább!

Ezért vagyunk oda az édes ízekért

Ezért vagyunk oda az édes ízekért

Rendszeresen elcsábulsz, ha édességről, csokiról vagy sütiről van szó? Te tudod, vajon mi lehet az oka az édesség utáni csillapíthatatlan vágyadnak? Lehet, hogy tehetsz is ellene valamit!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód