A reggeli teánkkal vagy kávénkkal a kezünkben sétálunk a lakásban, és minden látható lomot és nem oda való tárgyat elpakolunk a felületekről. Egy kis elektromos kütyü a konyhapulton? Semmi esetre. Ruhák hanyagul a karosszék támlájára dobva? Soha többé. Egymásra halmozott papír az asztalon? Isten veled!
A lomtalanítás és rendrakás nem csak azért esett jól, mert utána minden zavaró tényezőtől mentesen, szép környezetben ülhettünk le a home office-unkba. A pakolás aktivizálja az agy jutalmazó rendszerét, így azonnal oldja a stresszt, és örömérzetet okoz, ha eltüntetjük a káoszt magunk körül. Érdemes átnéznünk, melyik módszerek voltak a leghatásosabbak nálunk, amiket biztosan tovább folytatunk akkor is, ha már nem leszünk annyit az otthonunkban.
- Feltenni magunknak a helyes kérdést.
A rendrakás legalább annyira mentális gyakorlat, mint fizikai. Öt rövid kérdés megválaszolásával leegyszerűsíthetjük a folyamatot:
- Használtam az elmúlt évben az adott tárgyat?
- Használom az elkövetkező egy évben?
- Megvenném újra ma is?
- Megéri megjavítani, ha elromlott?
- Megtartanám, ha költöznék?
Ha a válaszunk nem ezekre a kérdésekre, nyugodtan mondjunk búcsút az adott tárgynak, hiszen az szinte biztosan csak az értékes helyet foglalja a szekrényünkben vagy a fiókban.
- Alkalmazzuk a „csak egyszer kell megfognom”-szabályt
Az vesse ránk az első követ, aki még sohasem gyűjtögette a bontatlan borítékokat, és pakolta az egyre növekvő halmot ide-oda a lakásban, köszönhetően annak a tudatalatti félelemnek, hogy amit azokban a levelekben olvashatunk, csak stresszt és nemkívánatos munkát okoznak majd. A gondolkodásmód egyszerű megváltoztatása segíthet, hogy túllépjünk ezen a gáton, ezzel egyúttal megelőzve a rendetlenség kialakulását is.
Emlékeztessük magunkat a csökkenő idő törvényére: ha ma eltakarítjuk a papírmunkát vagy a számlákat, jelentősen több időnk lesz kibogozni az esetleges problémákat, és megoldani az ügyeket. Hogy ez hatékonyan beépüljök a mindennapjainkba, használjuk a „csak egyszer kell megfognom”-szabályt. Például ha egyszer megfogjuk a leveleket, amikor kivesszük a postaládából, egyúttal felbonthatjuk a számlákat, a szórólapokat, kidobhatjuk a szelektív papírgyűjtőbe, vagy kitölthetjük a szükséges dokumentumokat, ha ilyen levelet kaptunk, azon nyomban, ahogy megérkezett.
Olvastad már?
3. Dolgozzuk ki a megelőzés módszereit.
Ha egyszer belekezdünk a rendrakásba, azzal a szándékkal tesszük, hogy többé nem is akarjuk beengedni a káoszt és felesleges dolgokat az otthonunkba. Tegyük könnyebbé a jövőbeli énünknek a dolgot egy kis visszacsatolással a múltbeli tetteinkre: gondoljuk át, melyek a lakásunk legproblémásabb részei, és találjuk ki, hogyan előzhető meg, hogy felhalmozódjanak ismét a kacatok azon a helyen. Például iratkozzunk le a reklámkatalógusokról, vagy vezessük be a gardróbunkban az „egy jön, egy megy”-szabályt
4. Legyen az adományozás a rutinunk része.
A legokosabb módszer a rendetlenség és felhalmozás megelőzésére, ha már azelőtt elejét vesszük, hogy megtörténhetne. Minden hónapban adományozzuk el a még teljesen jó, de már nem használt tárgyainkat. Állandósítsunk egy kosarat arra a célra, hogy abban gyűjtögessük azokat a dolgokat, amiket szeretnénk elajándékozni.
5. Ne használjuk a padlót tárolásra.
A padlón tárolt tárgyak kétszer olyan rendetlennek tűnnek, mintha valahol máshol halmoztuk volna fel azokat a dolgokat, amiket a földre pakoltunk. Pont ezért tartják ezt a legrosszabb fajta rendetlenségnek mind közül. Ahelyett, hogy a padlón tárolnánk ezt-azt, próbáljunk meg függőlegesen pakolni, vagy a fal melletti tárolóalkalmatosságok, esetleg szekrénybe, gardróbba rejtett lehetőségek után nézni.
Olvass tovább!
Forrás: Apartment Therapy
Fotó: Unsplash
