Így böjtöltem kilenc napig: ahogy a természet megújul, úgy én is

2021. február 06.
A böjt szó hétköznapi értelemben valamitől, ételtől, italtól vagy valamilyen tevékenységtől való tartózkodást jelent. Én személy szerint mindig is egyfajta kihívásként tekintettem rá: szeretek új dolgokat megtapasztalni, feszegetni a határaimat, figyelni a testem reakcióit. Általában negatív érzéseket vált ki az emberekből a böjt szó, és gyakran kérdezik „egy 20 éves lány miért böjtöl?” Most elmesélem, miért!

„Jól nézel ki”,  „nem kell megváltoznod”, „így is szép vagy”, „nem vagy kövér” – hangzatos mondatok, amelyeket az emberek intéztek felém, miközben én korántsem voltam elégedett, sem a külsőmmel, sem a belsőmmel. Így hát belevágtam a böjtölésbe! A böjt egy tudomány, számos fajtája van, az időszakos böjttől a szárazböjtig, de én személy szerint egy kilencnapos mélytisztítást választottam. A példa előttem az anyukám volt. Tőle hallottam először erről az egészről, és kaptam megannyi tanácsot is, mert ő több mint 8 alkalommal csinálta már végig ezt a programot. Nekem ez volt a harmadik, de talán az első olyan, amikor tényleg a legnagyobb szükség volt egy nagytakarításra.

A gondolataink fogságában

Tudtam, hogy az érzéseimet, gondolataimat nem lesz olyan könnyű átalakítani, mint a testemet. Rajta nem segít az egészséges táplálkozás, a sport, de még a meditációval sem oldódik meg minden. A méregtelenítés első napján, amikor reggel a tükör elé álltam, arra gondoltam: ha ma nem, akkor mikor máskor? Csináld meg! Körülbelül 20 percig beszélgettem a tükörképemmel minden reggel, kilenc napon keresztül. Mondtam a problémáimat, ami nem tetszik a testemen, ami/aki/akik miatt nem érzem jól magam.

kilenc-nap-bojt

Alapvetően ez a kilenc nap nem a fogyásról és az éheztetésről szól, ez kőkemény megtisztulás. Az első napon a program szerint nincs szilárd táplálék, kivéve a fehérjeshake-et és egyéb táplálékkiegészítőket, illetve zöldségeket és gyümölcsöket. Az általam is fogyasztott fehérje vegán és nagyon finom, csokis és vaníliás ízben kapható, én az utóbbit jobban preferálom. A program ebből napi kettőt is enged, de én megelégedtem napi egy adaggal. Az első napon a shake mellett még uborkát fogyasztottam, amit borzasztóan kívánt a testem, másnap pedig áttértem az almára. Az év ezen időszakában nincs olyan sok gyümölcs, mint nyáron, de még így is bőségesen tudtam válogatni. Volt, hogy a fehérjeshake-emet növényi alapú joghurttal készítettem el, tettem bele pár piros gyümölcsöt, és megettem edzés után. Érdekes volt látni, és összehasonlítani, hogy ha az ember minőségi táplálékot szeretne bevinni a szervezetébe – mint például az említett joghurtot –, akkor mennyivel drágábbak is ezek a termékek. És érdekes volt azt is megtapasztalni, ahogy a testem vágyik a csupa rost ételekre, és nagyon nem bánja, hogy nem csokit, illetve nehéz ételeket kap, ugyanis az ünnepek után nem voltunk túl jó kapcsolatban, én és az emésztésem.

600 kalória?

A többi napon be lehetett iktatni egy 600 kalóriás ebédet, ezen kívül azonban egész nap nem fogyasztottam semmit, csak a shake-et és sok-sok vizet. Ezekhez az ebédekhez nagyon sok ötletem volt. Egyik nap elkészítettem a rakott krumpli egészségesebb verzióját, amely hagymát, paradicsomot, csirkemellet, édesburgonyát, illetve brokkolit tartalmazott. Készítettem még tésztát répából, amit szójaszószos brokkolival és pulykamellel fogyasztottam. De nagy kedvenc lett a csicseriborsó-saláta, amit mexikói fűszerek segítségével készítettem, és a tepsis cékla, gomba és kelbimbó keveréke is nagyon ízlett.

A böjt alatt megtanultam inni. Persze nem üdítőt vagy cukros teát, hanem vizet. Ezt azóta is tartom, teljesen kizártam az életemből más folyadékformákat, a sok cukros üdítővel sem a bőrünknek, sem pedig az agyunknak nem teszünk jót. Tapasztalatból mondom, egy ásványvizes palackot kell tenni a laptop mellé, így akárhányszor csak ránézek, kortyolok belőle, ha pedig kifogy, újratöltöm.

A mozgás is fontos, naná!

5 éves korom óta sportolok. A szervezetem kvázi így fejlődött, ezt már nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni/elhagyni. Amikor felkerültem a fővárosba, kevesebb időm lett mozogni, nem ismertem a helyet, nem akartam esténként egyedül mászkálni, ezért nem igazán mertem eljárni sehova. De azt éreztem, hogy mozgásra szükségem van. A karanténból ilyen szempontból sikerült profitálnom, a mindennapjaim részévé tettem egy 45 perces YouTube-edzést, amit a böjti napjaimon is végeztem.

Ezt mát láttad?

Szellemileg és mentálisan hogyan hatott rám a böjt? Legfőképpen fókuszáltabb lettem. Több vizsgám is volt az egyetemen, miközben csináltam a programot, és egy forgalmi vizsga is várt rám a böjt harmadik napján. Tele voltam energiával, felszabadultan és kiegyensúlyozottan vágtam neki az akadályoknak, és sikerült is véghez vinnem őket. A böjt alatt kávét sem fogyaszthattam, aminek egyébként eszméletlenül szeretem az ízét, mégsem voltam fáradt, és amikor visszatértem a böjt utáni életemhez, már sokkal nagyobb hálával tudtam gondolni a reggeli kávéra.

Sokan kérdezték közben: nem vagy éhes, nem vagy rosszul? El kell árulnom, nem volt holtpontom, talán azért, mert eltökélt voltam, tudtam, miért csinálom, mit akarok elérni. Éhesnek egyáltalán nem mondhattam magam, tökéletesen elég volt a napi 600 kalória, amit ebéd gyanánt, zöldségek és gyümölcsök, illetve fehérjepor formájában elfogyasztottam.

Ami velem marad

Amióta végeztem a kilencnapos böjttel, tartom magam ahhoz az életstílushoz, amelyet kialakítottam magamnak. Őszintén? Ha lehetne, szívesen dolgoznék egy csokoládégyárban tesztelőként, de akkor Gombóc Petrának hívnának. Ezért inkább megkerestem azokat az ételeket, amelynek fogyasztása után a testem hálás, könnyebben lát neki feldolgozni a bevitt táplálékot. És ott van a főzés öröme. Utáltam, nem voltam ügyes a konyhában, nem találtam a helyem, folyton elrontottam mindent, leégettem az edény alját, de próbálkoztam. Összebarátkoztam a fűszerekkel, megtanultam őket használni. A kreativitásom szárnyra kapott, magam sem hittem, mire vagyok képes a konyhában.

Ezekből a tapasztalatokból, érzésekből építkeztem, lelkileg erős maradtam a végéig. Viszont szükségem volt a belsőm méregtelenítésére is. Most különösen nehéz helyzetben vagyunk, a szociális kapcsolatok az online térben érvényesülnek, több hónapja nem láttam a barátaimat, csak a monitoron keresztül. Fel kellett töltődnöm, meg kellett tanulnom elengedni az olyan embereket, akikkel már nincs dolgom, nem félni a helyzettől, stresszelni azon, vajon mi lesz. Új tulajdonságra tettem szert: ez az akaraterő, és bízom benne, hogy hasznomra válik.

Szerző: Lefor Petra gyakornok Fotó: Getty Images

Olvass tovább!