Mondjuk ki: nem „normális” hétköznapokat élünk, és még ki tudja, mennyi ideig marad minden így. A járvány sajnos nem lassul, és sokunk korábban magától értetődőnek vette a pandémia előtti mindennapjait. Lindsey McKernan, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem Egészségügyi Központjának docense és viselkedéstudományi professzora szerint a világunk állandó tényezői alkotják a napi rutinunkat, és ezek adják a normalitás érzetét. Az összes ilyen tényező viszont mostanra majdnem teljesen eltűnt az életünkből.
„Amikor minden olyan, mint korábban, nem használunk sok mentális energiát arra, hogy felkészüljünk a közeljövőre, mert tudjuk, mi következik a napi rutinunkban – mondja McKernan. – Mostanában sokkal több energiát kell abba fektetnünk, hogy túljussunk a mindennapokon. Ez az extra mentális erőfeszítés hozzájárul a társadalom megemelkedett stresszszintjéhez. Ha újra létrehozzuk a normalitás érzetét, levesszük a mentális terhet magunkról és újra úgy érezhetjük, hogy mi irányítjuk az életünket.”
De hogyan tudjuk ezt megvalósítani? Íme néhány tanács arra nézve, hogyan alakítsuk ki a normalitás érzetét ebben a kicsit sem normális időszakban.
1. Hozzunk létre egy új napi rutint!
„Amikor fokozott stressznek vagyunk kitéve, a rutin egyensúlyba hoz – mondja McKernan. – Emiatt érezzük furcsán magunkat a „megszokott mindennapokban”, ha a szokásosnál később alszunk el vagy kihagyjuk a rendszeres hétvégi futásunkat. Az utóbbi év egy hatalmasra nagyított verziója ezeknek a szituációknak. Rengeteg minden változtatta meg a napi rutinunkat. Ha szembeszállunk a már mindennapos korlátokkal, egyre jobban fogunk küszködni. Ehelyett el kell fogadnunk a jelenlegi valóságunkat, hogy megfelelően tudjunk rá reagálni és előre tervezni. Az első dolog, ami a rutin felállításához kell a mostani helyzetben: újra kell definiálnunk, hogy mit is jelent a rutin számunkra, és el kell fogadnunk, hogy nem feltétlenül tudjuk, mi is ez az újfajta normalitás. Ez teljesen rendben van. Szándékosan törekednünk kell arra, hogy újra felállítsuk a rutin érzetét.”
McKernan azt tanácsolja, hogy négy fontos dologra koncentráljunk a rutin beállításánál: hogyan alszol, hogyan eszel, mozogsz-e és milyen mértékben, milyen formában tudsz közösségi életet élni. Ezekből melyik területre kell extra figyelmet fordítanod? (Lehet, hogy mindegyikre, ami érthető.) A rutinodat ezek alapján kezdd el építeni.
Jó megoldás, ha ugyanakkor kelsz és fekszel minden egyes nap. Előre elkészítheted („dobozolhatod”) a következő hét fogásait, mintha még mindig az irodába kéne járnod és magaddal vinned az ebéded. Felhívhatod a legjobb barátnőd minden péntek délután sétálás közben, vagy a szobatársaddal koktélos estét tervezhettek minden hétvégére. Bármit is választasz, építs be olyan szokásokat, amiket előre látsz, és rendszeresen kivitelezhetőek.
2. Vegyél részt örömteli tevékenységekben!
A járvány korai szakaszában sokan akartunk fejlődni valamiben, ez lehetett egy új nyelv elsajátítása, vagy megtanultunk például kovászt készíteni. Ezek a tevékenységek kezdetben szórakoztatónak tűnhettek, de a legtöbben lassan abbahagytuk őket. Ma már próbálunk túlélni minden napot anélkül, hogy belebolondulnánk. Az új tevékenységek viszont tényleg képesek a normalitás érzését visszahozni, ha őszintén képesek vagyunk kapcsolódni hozzájuk.
„Amikor olyan elfoglaltságokat választunk, amelyek kapcsolódnak az értékeinkhez, a jutalom és eredmény érzetét adhatják – mondja a szakértő. – Ez a tevékenység lehet például virtuális vallási/spirituális szertartás, online önkéntesség, főzés, olvasás vagy horgolás. Válassz olyasvalamit, ami fellelkesít vagy kihúz a stresszből. Nem biztos, hogy ugyanúgy tudjuk végezni ezeket, mint régen, például, ha fontos számodra a mozgás, és ahhoz vagy hozzászokva, hogy egy jógastúdióba jársz rendszeresen, ami most nem lehetséges és biztonságos, találd ki, hogyan tudod visszacsalni a mozgást az életedbe és a hétköznapjaidba.”
Ezek az elfoglaltságok jobb kedvre is deríthetnek. Amikor rosszkedvűek vagyunk, nagyon könnyen elvesztjük a motivációnkat is. Legtöbbször úgy érezhetjük, hogy varázslatos módon vissza kell szereznünk a motivációt, hogy újrakezdjük ezeket a tevékenységeket. Ugyanez ellenkező irányba is működhet: ha értékes tevékenységeket folytatsz, visszahozhatják a motivációdat is.
3. Találj kreatív módokat arra, hogy hogyan kapcsolódj a szeretteidhez!
A társasági életünk drasztikusan megváltozott annak érdekében, hogy megvédjük egymást a vírustól. McLean Pollock, az észak-karolinai Duke Egyetem pszichiátria karának docense megjegyzi, hogy nehéz úgy kapcsolódnunk és közel éreznünk magunkat másokhoz, ha nem folytathatjuk a régi szokásainkat, mint például a kézfogás, ölelkezés és a személyes találkozás. Pollock szerint a normalitás visszaszerzéséhez kulcsfontosságú, hogy új módszereket találjunk a másokkal való kapcsolódásra. Nehéz normálisnak éreznünk az életünket, ha az egyik alapszükségletünket, az emberi kapcsolódást akadályozza a járványhelyzet. „A pandémia bizonyos szintű elszigeteltséget hozott magával. Ezt áthidalhatjuk, ha másokhoz kapcsolódunk, mivel csak együtt fogunk túljutni ezen a helyzeten, akkor is, ha máshogy kell együtt lennünk” – mondta.
Mostanra hozzászoktunk a betervezett videóchateléshez, már a varázsa is megkopott. A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatója, Janine Dutcher különlegesebb módszerek keresését ajánlja a kapcsolataink építésére. Ez ösztönözhet minket arra, hogy kreatívabbak legyünk, ami önmagában örömet adhat nekünk. „Nehéz lehet megtalálni a kreativitásunkat, de nagyon fel tud villanyozni, ha ki tudod játszani a rendszert, és valami szórakoztatót és érdekeset tudsz csinálni” – mondja, hozzátéve, hogy mióta elkezdődött a járványhelyzet, a szeretteinek kézzel ír leveleket és elküldi őket postán. Ételcseréket is szervez a barátaival, ez azt jelenti, hogy a másik városban élő barátjának rendel vacsorát a kedvenc étterméből. A barát ezután viszonozza a szívességet.
4. Tervezd meg a jövőd!
Ha előre várunk valamit, az izgalmat csempészhet a hétköznapokba. A terveink egy ideig még máshogy fognak kinézni, mint korábban, de ettől még tervezhetünk előre: ez jelenthet baráti iszogatást videochaten vagy a családunkkal együtt töltött szórakoztató estét. „Ha van valami, amire várunk, minden nap egy kicsit hamarabb telik el, főként ahogy egyre közelebb érünk az eseményhez. Ez az időérzékelésünk különös működése miatt van. Akármilyen egyszerű kis dolgot is várunk, az nagyon erősen tud minket befolyásolni” – mondja Dutcher.
Persze ez nem engedély arra, hogy olyan eseményeket szervezzünk, ami másokat veszélybe sodorhat a vírushelyzet alatt. „Ha otthon vagy a családoddal, szervezz egy esti filmnézést popcornnal és édességekkel” – ajánlja Dutcher. Hozzáteszi, hogy ugyanúgy kellemes lehet spontán telefonbeszélgetéseket szervezni barátokkal és családtagokkal is, ez is kiválthat egyfajta normalitás érzetet.
5. Fogadd el, hogy ez nem egy szokványos időszak!
Ez az időszak egyáltalán nem megszokott. Az életünk teljesen felfordult és szinte minden nap bizonytalanságokkal nézünk szembe. „Nincsen mágikus megoldás, a normalitás érzésének az is a része, hogy elfogadjuk, hogy ez nem megszokott, hanem rendkívül nehéz és stresszes időszak – mondja Pollock. – Elsősorban el kell ismernünk, hogy ebben a kontextusban szeretnénk valamiféle normalitást előidézni. Más szavakkal: ne légy szigorú magadhoz. Mind másfajta nehézségekkel küzdünk a járvány alatt, és a saját helyzetünkhöz kell igazítani a mindennapi elvárásainkat magunkkal szemben.”
6. Ha továbbra is küszködsz, fontold meg a terápiát!
A legtöbbünk mentális egészségét megviselte az utóbbi egy év. A rutin, az emberi kapcsolatok építése és a programok szervezése nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy úgy érezzük, minden a normális kerékvágásban működik – és ez teljesen oké.
„Ha valaki nagyon küszködik a mindennapokban, érdemes szakértőhöz fordulni, hogy megkapja a kellő törődést, támaszt és segítséget – mondja Dutcher. – A terápia segíthet a mostani valóságunkat navigálni, és olyan készségekkel felruházni, amik segítenek kijutni a káoszból. Ha úgy érzed, hogy a folyamatos bizonytalanság annyira felzaklat, hogy erős mértékben és negatívan befolyásolja a mindennapjaidat, nem kell, hogy egyedül birkózz vele. Nem te vagy az egyetlen, aki így érez. Nagyon sokan érezhetnek enyhe vagy akár klinikai depressziót is mostanában. Sajnos ez nagyon gyakori, ezért fontos, hogy figyeljünk magunkra és az egészségünkre.
Szöveg: Pantócsik Adrienn, a Central Médiaakadémia hallgatója Forrás: Huffpost Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
