Miért maradt boldogabb az idősebb korosztály a járvány alatt?

2021. március 18. |

Az elmúlt egy évet vizsgáló friss kutatás érdekes dologra világított rá: a kor előre haladtával egyre jobban fejlődnek a megküzdési képességeink. Ennek ismeretében talán nem is meglepő annyira, hogy a koronavírus-járvány lelkileg a fiatalabb korosztályokat viselte meg leginkább, míg az idősebbek boldogabbak maradtak.

A járvány első éve hatalmas kihívást jelentett az emberiség mentális egészsége számára. A pszichológiának is feladta a leckét a pandémia. Az első kutatási eredmények meglepő, ám annál biztatóbb tendenciára mutattak rá: az életkor és az érzelmi jóllét úgy tűnik, kéz a kézben jár. 

koronavirus-lelki-egeszseg-stressz-generacio

A kutatók azt figyelték meg, hogy a fiatal felnőttekhez képest az ötvenévesek és annál idősebbek sokkal gyakrabban éreznek boldogságot és elégedettséget, ha az egy nap folyamán átélt érzelmek skáláját vizsgálták. Sokkal több pozitív élményről számoltak be egy adott napon és sokkal kevesebb negatívról, függetlenül az anyagi helyzettől vagy iskolázottságtól, lakóhelytől. De mi lehet a magyarázata ennek a különbségnek a generációk boldogságérzetében? Az emberek megküzdési képességei fejlődnek az évek során? Vagy ennél sokkal egyszerűbb a válasz: egyszerűen csökkentik a stresszes helyzeteket, kerülik a kockázatot, ahogy öregszenek? Ahhoz, hogy ezeket a lehetséges magyarázatokat megvizsgálják a kutatók, szükség volt egy olyan helyzetre, amely mindkét generáció számára egyformán stresszes. „Eddig nem volt esélyünk rá, hogy etikus módon tesztelhessük az extrém stressz hatásait a kapcsolatokra” – mondta Susan Charles, a Kalifornia Egyetem pszichológiaprofesszora. Ehhez a koronavírus-járvány segítette hozzá a kutatókat.

Járvány és érzelmek

Egyvalami tisztán kirajzolódott az elmúlt egy évben: az idősebbekre jelent nagyobb veszélyt a Covid–19-fertőzés. Ők betegszenek meg súlyosabban, és nagyobb eséllyel halnak bele, mint a fiatalok. „Emiatt az időseknek egy másik olyan fenyegetéssel is szembe kellett nézniük, amelyet nem kerülhettek el: a hosszú távú stresszt” – mondta Laura Carstensen, a Stanford Egyetem pszichológusa. Az általa vezetett kutatócsoport vizsgálta meg több mint ezer, 18 és 76 év közötti felnőtt mintáit. A résztvevőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük azzal kapcsolatban, milyen érzelmeik voltak a vizsgálatot megelőző héten. Pozitív és negatív állításokról kellett megmondaniuk, milyen gyakran érezték, úgy mint harag, bűntudat, nyugalom vagy éppen vidámság. Emellett az érzelmek intenzitását is értékelniük kellett. Azoknak az embereknek, akik azt válaszolták, hogy éreztek például haragot az elmúlt héten, azt is meg kellett mondaniuk, kicsit, valamennyire, nagyon vagy extrém módon voltak mérgesek. 

Olvastad már?

A tesztekből az derült ki, hogy a fiatalok és idősek egyaránt erős stresszt éreztek, nem volt különbség a feszültség mértékében. „A fiatalabbak azonban érzelmileg sokkal rosszabb állapotban vannak, mint az idősebbek – mutatott rá dr. Carstensen. – Az adatokat áprilisban vettük fel, ami szorongás és stressz szempontjából a legerősebb hónap volt. A vírus még új volt, az esetszám a semmiről ugrott több tízezerre, hatalmas figyelem övezte a járványt, és a félelem uralkodott a társadalmon. Minden tanulmány hasonló mintázatot mutat ebben, ugyanakkor újra és újra ugyanaz derül ki: az idősebbek sokkal jobban érezték magukat, mint a fiatalok” – folytatta a kutatás vezetője. 

“A Covid–19 stigmatizálta az idősebb korosztályt. A hatvan év felettieket egy egységes, sérülékeny csoportnak állítottuk be. Az igazság azonban az, hogy az ötven-hatvan évesek sokkal jobb érzelmi állapotban vannak, mint a fiatalabbak, és sokkal több a jó élmény a mindennapjaikban.”

A gyereknevelés a fő különbség

Nem azért működnek jobban az idősebbek a mindennapokban a járvány alatt, mert kerülik a stresszt. Erre esélyük sem lenne. Az idősebbeknek, különösen azoknak, akik rendelkeznek bizonyos erőforrásokkal, sokkal nagyobb a mozgásterük arra, hogy a megkönnyítsék maguknak a hétköznapokat. Ám a legfontosabb tényező, ami a fiatalabb korosztályoknál a mentális kiégést különösen erősíti: nem kell kisgyermekekről gondoskodniuk.

koronavirus-lelki-egeszseg-stressz-generacio

„Amikor az emberek fiatalok, a céljaik és motivációik arra irányulnak, hogy fejlesszék a képességeiket, és megtalálják az útjukat, éljenek a lehetőségekkel, így felkészülve arra, amit a jövő tartogat számukra – magyarázta dr. Carstensen. – Nem tudhatjuk, hogy képesek vagyunk-e egy saját üzlet irányítására, vagy bármilyen feladatra, míg a való életben ki nem próbáljuk magunkat. Ez a kevés pénzért végzett sok munka időszaka, amikor elviseljük a borzalmas főnököt, az igazságtalan főbérlőt és a nyafogó barátokat. A fiatal felnőttkor egy mentális akadálypálya, ami a bizonytalanságokra és váratlan helyzetekre vértez fel.”

„A negyvenes évei után az ember sokkal rövidebb távon kezd el gondolkozni, a fókusz átkerül a mindennapi tevékenységekre. Sokkal inkább a jelen pillanat kiélvezése, a gyümölcs leszüretelése kerül előtérbe, mint az önfejlesztés.”

Az önelfogadás jutalma

Ahogy a kutatás vezetője is elmondta: egy középkorú vagy idősebb ember nyugodt lélekkel mondja le a sétát a szomszédokkal vagy a vacsorát a barátokkal. Elfogadják, ha nem működik az üzleti terv, hogy a festményeik jobban illenek a saját hobbiszobájuk falára, mint egy galériába. „Idősebb korára az ember általában elfogadja azt, aki, nem akar már más lenni. Még azok is, akik elveszítették a munkájukat ebben a tragikus évben, és szembe kell nézniük a munkaerőpiac számukra egyáltalán nem kedvező lehetőségeivel. Már ismerik a képességeiket, és tudják, milyen munka elérhető számukra.”

„Ezek a különbségek azért nagyon fontosak, különösen a közeljövőre nézve, hogy szűkíteni tudjuk a generációk közötti szakadékot” – mutatott rá a szakértő. A járvány, amely úgy indult, hogy leginkább az idősekre veszélyes, hatalmas pusztítást végzett a fiatalabbak között is. Megsemmisítette az iskolai életet, a sportlehetőségeket, elvette az első munkahely élményét, a valódi társasági életet, és még hibáztatást és megszégyenítést is hozott számukra, ha mégis megpróbálkoztak ilyesmivel nyilvános helyen. Most pedig az oltási sor végén várhatják a vakcinát.

„Úgy vélem, az idősebb generációt amennyire fenyegeti maga a Covid–19-fertőzés, olyan sikeresen ismerték fel és tudatosították magukban: az ő életük folyását kevésbé kavarta fel a járvány, mint a gyermekeik vagy unokáik mindennapjait – mondta a pszichológus. – És ez az, amire a mentális jóllét érdekében koncentrálnunk kell.”

Forrás: The New York Times Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter