Mindannyian tudjuk, milyen csodás érzés a ragyogó tavaszi napsütés, egy csésze meleg tea vagy egy szép virágcsokor. Szikrázó örömöt hoz az életünkbe, ahogy Marie Kondo mondaná, és a pszichoterapeuták is egyetértenek azzal, hogy az egyszerű, hétköznapi dolgok is nagy hatással vannak a mentális egészségünkre. Ezeket az örömet adó mindennapi apróságokat nevezik most glimmernek.
A glimmer-posztokat több ezren követik a közösségi oldalakon, egész tábora van a TikTokon és az Instagramon a mindennapok szépségeit gyűjtő hashtageknek. A teraputák pedig a legújabb megküzdési módszerként tekintenek rá, ami segíthet oldani a stresszt és megnyugtatni az embert.
Ahány ember, annyiféle
Bármi lehet glimmer: egy aranyos állat, egy illat, egy hely, akár az elménkben, ám közös mindezekben, hogy boldoggá teszi az embert, és a jelenben tart minden pillanatában. A pszichológusok a közösségi oldalakon saját posztjaikkal is segítik az embereket, hogy megtalálják azokat a dolgokat, amik az ő saját, személyes glimmereik lehetnek. Egyikük remekül összegezte egyik legutóbbi posztjában, mi is lehet a glimmer: kávé, hóesés és ragyogó színűre festett körmök.
Watch on TikTok
Az egyik TikTok felhasználó, egy bizonyos Jess például trichotillomániában szenved. Ez egy olyan betegség, amelyben az ember ellenállhatatlan késztetést érez, hogy kihúzza a haját, tépkedje szemöldökét vagy teste más tájain a szőrt. Ő arra használja a glimmert, hogy segítsen legyőzni, mikor rátör az érzés a leküzdhetetlen húzkodásra. Korábban egy olyan speciális szalagot használt, ami vibrálással jelezte, ha Jess megpróbálta kihúzni a haját. „Most a glimmert együtt használom a szalaggal. Ha érzem, hogy vibrál, azonnal megpróbálom előhívni a személyes glimmeremet: egy hideg, tiszta vizű tó képét a fejemben, és igyekszem kizárni minden olyan érzést és késztetést, ami a hajtépésre sarkallna. Körülbelül egy percig csinálom, míg el nem múlik az inger.”
Faye Cox a szorongás kordában tartására használja a vizualizációt és a glimmert. A fiatal nő gyermekkora óta szenved a szorongástól. Amikor meditációs technikákat tanult ennek kezelésére, egy olyan helyre képzelte magát, ami megnyugtatta, és ahol ellazulhatott. Ő ezt használja most a személyes glimmereként. „A glimmer reményt ad, és csupa pozitív érzést sugall, így szerintem nagyon jól lehet a vizualizációval együtt a szorongás kezelésére alkalmazni” – magyarázta Cox.
Olvastad már?
Csendes társ járvány idején: a koronavírus és a poszttraumás stressz
A járvány miatt egyre nagyobb számban fordul elő, hogy valaki poszttraumás rendellenességben szenved. Sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy segítségre szorulnak. Becky Spelman pszichológus elárulja, mit tehetünk, ha a betegség minket is érint.Traumák kezelése és a glimmerek
A szakemberek is úgy vélik, hogy a glimmer-módszer hatásos lehet akár a traumák kezelésében, a kiváltó okok feltárásában is. A poszttraumás stressz szindróma, étkezési zavarok vagy szorongás esetében a kiváltó események gyakran visszatérnek a gondolatok közé, így visszaesést okozhatnak a túlevéshez vagy éppen az alkoholfogyasztáshoz.
„Amikor trauma ér valakit, az agy azon része, amely a stresszre adott válaszért felelős, az amigdala olyanná válik, mint egy túlérzékeny füstjelző – szemléltette dr. Marianne Trent klinikai pszichológus. – Általában megpiríthatunk egy szelet kenyeret anélkül, hogy bekapcsolna. Ám a traumát átélt embereknél a túlérzékeny füstjelző akkor is tüzet jelez, ha a kenyér még csak a kamrában van, és a pirítót még be sem kapcsoltuk.”
A glimmerek ilyen esetben fordított triggerként működhetnek: visszafordíthatják a stersszreakciót, megnyugtatva az embert, és reménysugarat adhatnak.
Triggerek kontra glimmerek
Ahhoz, hogy átlássuk, hogyan hatnak egymásra a triggerek és a glimmerek, muszáj megismernünk az idegrendszerünk működését. A szimpatikus idegrendszer felelős a harcolj vagy menekülj válaszreakcióért a traumatikus események esetén, ez az, ami a veszélyes helyzetekben segíthet túlélni, biztonságba kerülni. Időnként azonban túlreagálja az idegrendszerünk, és a testünket olyankor is elárasztja stresszhormonokkal, adrenalinnal és kortizollal, amikor nincs valódi veszély. Ilyenkor megemelkedik a szívverésünk, idegesek leszünk, nem tudunk aludni. Ez a szorongás.
A paraszimpatikus idegrendszer két fontos feladatot lát el: egyrészt felelős a traumákra adott válaszok meggátolásáért, igyekszik elkerülni a konfliktust, kikerülni a veszélyt. Az agyunk akkor dönt emellett, amikor úgy érzi, hogy sem a harc, sem a menekülés nem biztonságos választás. A másik reakció pont az előző ellentéte: az agyunk akkor kerül ebbe az állapotba, ha biztonságban és nyugodtnak érezzük magunkat. Ide hoznak minket a glimmereink.
Mivel a boldogság nem folyamatos állapot, az agyunk folyamatosan a fenti állapotok között áramlik. Ha viszont beragadunk a túlélő üzemmódba, a biztonságos hely elérhetetlennek tűnhet, ilyenkor kell segítséget találnunk ahhoz, hogy kapcsolódhassunk a mi biztonságos helyünkhöz.
Keressük meg a saját glimmerünket!
Bár a glimmer-módszert elsősorban a traumák feldolgozásához fejlesztették ki, a mindennapi élet stresszforrásaival szemben is. Mindannyian küzdünk időnként bizonyos érzésekkel, vagy csupán elfelejtünk figyelni az élet egyszerű örömeire a hétköznapokban. Ezért lehet fontos tudatosítani, és használni a saját glimmereinket arra, hogy megküzdjünk a napi stresszel.
Kezdetnek remek módszer, ha egy pillanatra megállunk és körülnézünk, majd készítünk egy listát azokról a dolgokról, amik mosolyt csalnak az arcunkra. Ez lehet egy régi utazásról magunkkal hozott szuvenír, ami azóta is a szemünk előtt van, néhány másodperc napfény vagy egy vicces rajz, amit a legutóbbi videóhívás alatt vetettünk papírra. Még a legkisebb dolog is örömet hozhat, és lehet a mi mindennapi, saját glimmerünk. Időbe telhet és egy kis lélekmunkát igényelhet, mire megtaláljuk a legerősebb glimmerünket, ám ha van türelmünk hozzá, még a legsötétebb napokon is hozhat egy kis fényt az életünkbe.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
