Leáldozott az egyórás edzéseknek?

2021. május 22. |

Lassan újraindulhatnak a fitneszedzések, ám egy friss kutatás szerint az elmúlt egy évben az emberek áttértek arra, hogy gyakrabban eddzenek kevesebbet, ne ritkán és sokat. Ez azt is jelenti vajon, hogy gyökeresen más óratípusokra van szükség, mert a járvány véget vetett az egyórás edzések uralmának?

Sokan várták, hogy végre visszatérhessenek kedvenc edzőtermükbe, hogy végre személyes órákon is kimozoghassák magukat. Ha azonban mi nem tartozunk azok közé, akik semmit sem szerettek volna jobban, mint izzadni és kifulladni a legszebb edzőruhákban, akkor se legyen bűntudatunk. A legfrissebb kutatások szerint nem az az edzés a leghatékonyabb, ahol a végsőkig hajszoljuk magunkat, egészen a teljesítőképességünk határáig. Sőt, még csak nem is az, amit általában edzésen értünk. Naponta csupán néhány perc testmozgás elegendő ahhoz, hogy hatalmas változást hozzon az egészségünkben és az életkilátásainkban. A kutatások szerint a kevesebb, de gyakoribb mozgás sokkal többet ér, mint gondolnánk.

rovid-edzes-hatekony

A járvány legnagyobb nyertese a különböző edzésmódszerek közül egyértelműen a HIIT-tréning, nincs hiány a #fitspiration posztokból sem a közösségi oldalakon. Pedig azt már régóta tudják a szakemberek, hogy a közepes erősségű testmozgás – mint a kiadós séta vagy a kényelmes kerékpározás – pont elég ahhoz, hogy csökkentse a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Az 1950-es években a brit epidemiológus, Jerry Morris már kimutatta, hogy a buszsofőrök kétszer akkora valószínűleg halnak meg szívbetegségben, mint az ellenőrök, akik ugyanazon a buszon fel-alá járkálva ellenőrzik a jegyeket. Az ellenőrök ritkán mozognak annyira, hogy ne bírják szusszal, és nem is feltétlenül soványabbak, mint a sofőrök. Egyszerűen az, hogy talpon vannak és jönnek-mennek a buszon, gyakrabban lépcsőznek a brit emeletes buszokon, nagy hatással van az egészségükre hosszú távon.

Más kutatások is arra a következtetésre jutottak, hogy a kevesebb több. Egy koppenhágai tanulmányban mintegy ötezer embert követtek 2001 és 2015 között, Voltak, akik rendszeresen kocogtak, míg mások nem sportoltak semmit. A futókat még további két csoportra osztották: a könnyed tempóban futókra és az intenzíven edzőkre. Azt vizsgálták, milyen hosszú távú hatásai vannak az eltérő edzésmódszereknek az egészségre hosszú távon. A tanulmányból kiderült, hogy azoknál csökkent jelentősen a korai halálozás esélye, akik könnyedebb edzést végeztek gyakrabban, nem azoknál, akik ritkábban, de akkor a kimerülésig hajtották magukat. Utóbbiak halandósága megegyezett azokéval, akik nem mozogtak semmit. 

Ez nem azt jelenti, hogy az intenzív edzés elfecsérelt idő. Sok oka lehet annak, miért akar valaki erősebb, fittebb, gyorsabb lenni a mentális jólléttől a fizikai erőig, vagy éppen azért, mert szüksége van a tudatra, hogy időről időre legyőzi önmagát és a saját határait.

A Cambridge Egyetemen végzett friss kutatás konkrét adatokkal is szolgált az edzéshelyzet tisztázására. A dr. Tessa Strain egészségkutató által vezetett tanulmányban több mint 90 ezer ember adatait elemezték ki, akik fitnesz karórát viseltek beépített mozgásérzékelővel. Ezzel folyamatosan monitorozták a résztvevők mozdulatainak intenzitását több mint két éven át, majd több éven át utókövetést végeztek. Ezután kiszámították, a különböző intenzitású aktivitás mellett mekkora az elhalálozás kockázata.

Az eredmények szerint a legkevesebbet mozgók harmadával csökkenthetik a korai halálozás esélyét, ha napi 12 perc sétára cserélik a kanapén lustálkodás egy részét. Az, hogy már egy egészen kevéske mozgás is hatalmas eredményt hoz, azt is jelenti, hogy eddig túlbecsültük annak a fontosságát, mennyi ideig tart egy-egy edzés. A sporttudósok szerint ennek az lehet az oka, hogy a legtöbb eddigi felmérés önbevalláson alapult, amikor az emberek hajlamosak többet mondani arra a kérdésre, mennyit mozognak egy nap. A mozgásérzékelőt azonban nem lehet becsapni, és már az olyan alacsony intenzitású aktivitást is érzékelik, mint amikor valaki kimegy megnézni a postaládát vagy virágot ültet a kertben. „Minél többféle mozgást képesek vagyunk érzékelni eszközökkel, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy már a legkisebb is számít – mondta Strain. – Új módszereket vezethetünk be, melyekkel növelhetjük a mindennapi fizikai aktivitást, azokat a típusokat, melyek bárki számára elérhetők és képesek végrehajtani.”

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az aktivitás nem egyenlő a sporttal. „Az edzésnek sem kell úgy kinéznie, ahogy eddig gondoltuk – tette hozzá Strain. – Ahhoz, hogy aktívabbak legyünk, nem kell sportolnunk.”

Abban minden szakértő egyetért, hogy ideje elmozdulnunk attól, amit eddig az edzésről gondoltunk, vagy amikor azt mondtuk, egyáltalán nem mozgunk semmit. És fontos, hogy ne az Instagramot tekintsük a mércének. A kutatások szerint bár lehet motiváló hatása a szép edzős képeknek, ám valószínűbb, hogy inkább visszaütnek ezek a oldalak. Ehelyett inkább emlékeztessük arra magunkat, hogy a legkisebb mozgás is számít, sokkal inkább, minthogy milyen az edzőruhánk.

Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

beauty-awards-felhivas

Szavazni ITT tudsz!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód