Imposztor-szindrómával küzdesz? Így tarthatod kordában!

2021. augusztus 04.
A munkahelyi életben szinte mindenkinél előfordul, hogy nem érzi magát elégnek egy-egy feladatra, pozícióra, kétségekkel küzd önmagával kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tények és eredmények pont az ellenkezőjét mutatják. Az imposztor-szindróma velünk van, és jó, ha ismerjük annak módjait, hogyan állítsuk meg, mielőtt eluralkodna rajtunk.

“Nem számít, diákról, szülőről, pályakezdőről vagy régi motorosról van szó, az imposztor-szindróma nem foglalkozik a társadalmi státusszal” – mutatott rá Kori LaDonna, az Ottawai Egyetem pszichológusa, akinek friss kutatásai szerint a jelenség egyértelműen felerősödött a járvány kitörése óta. Ami még aggasztóbb a szakember szerint, hogy bizonyos csoportok jobban szenvednek az imposztor-szindrómától, mint mások. 

A Totaljobs vizsgálata alapján a fiatal felnőtteket érinti leginkább, utánok következnek azok, akik a járvány miatt elveszítették a munkájukat vagy fizetés nélküli szabadságra küldték őket. Ez azért komoly probléma, mert az imposztor-szindrómához gyakran társul lehangoltság, alacsony önértékelés, kimerültség, a kihívások kerülése, ami mind megnehezíti, hogy ismét megfelelő munkát találjanak a problémától szenvedők. Mit tehetünk, ha az imposztor-szindróma bonyolítja a helyzetünk?

imposztor-szindroma-lekuzdese

Találkozzunk olyanokkal, akik támogatnak

Most, hogy már végre nyugodtabban találkozhatunk egymással, használjuk ki. Ám a szakértők szerint nem árt az óvatosság, és válasszuk meg alaposan azokat, akikkel leülünk beszélgetni. Ha elveszítettük az önbizalmunkat, olyan emberekkel vegyük magunkat körül, akik kellően érzékenyek, akik képesek bátorítani, látják az erősségeinket és segítenek a mi figyelmünket is ezekre a tulajdonságokra irányítani a gyengeségeink helyett.

Segítsünk másoknak

Az is jó módszer a saját önértékelésünk javítására, ha mi leszünk azok a barátok, akik másoknak segítenek. A tudat, hogy hozzájárultunk mások sorsának jobbra fordulásához, nagyban növelheti azt az érzést, hogy szükség van ránk.

Nem mindegy, hogyan beszélünk magunkról

Hajlamosak vagyunk túl kritikusak lenni önmagunkkal szemben, sokkal inkább, mint másokkal. Nagyon fontos lenne, hogy felismerjük azokat a tulajdonságokat, amiket szeretünk magunkban, ne vegyük természetesnek és magától értetődőnek azt, ha valamiben jók vagyunk, ahogy mások, mi is keményen megdolgoztunk a sikerért és ezért jár nekünk is az elismerés. Használjuk saját magunkra is ugyanazokat a pozitív jelzőket, mint amikkel mások teljesítményét illetnénk

Minden nap nézzük meg, mire jutottunk

A járvány alatt a szakemberek arra biztattak minkt, vezessünk naplót arról, miért vagyunk hálásak nap mint nap. Ez jó módszer volt arra, hogy ne feledkezzünk el azokról a dolgokról, melyek örömmel töltenek el minket. Most, hogy a munkahelyre való visszatérés megváltozott körülményei és az újabb és újabb variánsok keltette bizonytalanság miatt egyre több embernél talál utat magának az imposztor-szindróma és a saját magában való kételkedés, segíthet, ha a naplónkkal más irányba fordulunk, és azt jegyezzük fel minden nap, mik azok a dolgok, amiket sikeresen végrehajtottunk aznap. Bármilyen apróság hasznos lehet, hiszen ha másnap reggel újraolvassuk az előző esti listánkat, már pozitív megerősítéssel vághatunk bele egy új, remélhetőleg imposztor-szindrómától mentes napba.

Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash

Olvass tovább!