„A munkatársaim folyton arról panaszkodnak, hogy túl sokszor használom a kaki szót. Szerintük nagyon gyerekesen hangzik” – mondta dr. Tim Spector, a King’s Collage London genetikai epidemiológia professzora, Covid-adatmágus és világszerte elismert szakértője az étrend és a különböző betegségek összefüggésének. Azt azonban még ő maga sem tagadja, hogy a bélrendszer egészségét kutató úttörőként rengeteg időt és gondolatot szentel annak, amit lehúzunk a vécén.
Spector legutóbbi projektje a kék kaki kihívás. Ha még nem találkoztunk volna vele egyik közösségi oldalon sem: a kihívás során el kell fogyasztanunk valamilyen kék ételfestékkel színezett ételt, majd le kell mérnünk, mikor jelenik meg a végtermékünkben a kék anyag. Az, hogy mennyi idő alatt halad át a bélrendszerünkön, pillanatfelvételt ad arról, milyen állapotban van az emésztőrendszerünkben élő baktériumflóra. Ez pedig remek jelzés lehet a vércukorszintünket, vérnyomásunkat, pulzusunkat illetően is. „Ez egy tiszta mikrobiomteszt. Hozzá kellene szoknunk, hogy figyelünk erre. Ha az eredmény rossz, tehetünk azért, hogy javítsunk a helyzeten egészséges ételekkel, ami az egész testünknek hasznára válik” – magyarázta Spector.
Az emésztőrendszerünkben körülbelül három trillió mikroorganizmus él, ezek nagy része a beleinkben. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy ezek a mikrobák létfontosságú szerepet játszanak a szerveink működésében, nemcsak az emésztésben, de az agyműködésben és az immunrendszer állapotában is. Spector egyenesen egy új szervnek nevezi a mikrobiom masszát, ami bennünk él. Kutatásai során feltárta azt is, milyen hatással van a Parkinson-kórtól az autizmuson át az elhízásig és depresszióig a rossz baktériumok elszaporodása a jók rovására bennünk. A lassú anyagcsere pedig az egyik bizonyítéka annak, hogy nem megfelelő a mikrobák sokszínűsége az emésztőrendszerünkben, ami növelheti számos betegség kialakulásának kockázatát.
Bár természetesen nem ad pontos képet arról, melyik baktériumból mennyi él a bélrendszerünkben, ehhez laboratóriumi vizsgálatok szükségesek, ám az otthonunk kényelmében is láthatjuk, mennyire működik jól az emésztésünk. Sőt, a Spector által létrehozott adatbázis segítségével össze is hasonlíthatjuk az átlaggal.
Azt gondolnánk, hogy ha egészségesen táplálkozunk, nem iszunk alkoholt, bizonyára minden rendben megy odabent, sokszínű mikrobiom massza mozog a beleinkben, és teszi a dolgát. Ám ez korántsem biztos. Volt olyan tesztalany, aki magabiztosan indult neki a kihívásnak, a 44 órás időtartam azonban, amennyi idő alatt átért a kék festék az emésztőrendszerén, messze magasabbnak bizonyult az átlagnál, és intő jelnek, hogy valami nem stimmel a szervezetében.
Természetesen vannak olyan befolyásoló tényezők – munkahelyi stressz, alváshiány, kimerültség –, melyek hatással vannak az eredményre. Ám ezek ugyanígy hatnak a bélbaktériumokra is. Ha teszünk egy újabb próbát, ahogy a kísérletező is tette, ideálisabb körülményekkel valószínűleg jobb eredményt érhetünk el, ám jó, ha tudjuk: ugyan a fejlett világ országaiban az átlagos idő, amennyi alatt átér egy-egy élelmiszer az emésztőrendszeren, 28 óra, az ideálistól azonban még ez is messze van, az ugyanis 18 óra lenne.
Ha szeretnénk javítani az emésztésünkön, táplálni a bélbaktériumokat, fogyasszunk minél több növényi rostot, lehetőleg nyersen, együnk-igyunk fermentált élelmiszereket, kombuchát, kefírt, joghurtot és szagos sajtokat. Minél kevesebb feldolgozott élelmiszert vigyünk a szervezetünkbe, ezek ugyanis egyenesen gyilkolják a bélflóra jó baktériumait, szemben a minél színesebb zöldségekkel, gyümölcsökkel, a rendszeres testmozgással, elegendő alvással és minél kevesebb stresszel.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
