Fokozott idegeskedés hatására vagy egy fertőzés miatt emésztőrendszerünk gyorsabb fokozatra
kapcsolhat, ami miatt gyakrabban kell felkeresnünk a mellékhelyiséget, idegen helyen, rendszertelen táplálkozás vagy egyéb, nem megfelelő életmódbeli szokásoknak köszönhetően viszont
lassabb üzemmódra válthat a szervezet, és székrekedésünk alakulhat ki. Olyan tudnivalókat hozunk, amelyek segítenek a „belső béke” kialakításában és megőrzésében.
Mi számít normálisnak?
Az, hogy milyen gyakorisággal járunk vécére, hogy elvégezzük a „nagy dolgunkat”, sokat elárul az általános egészségi állapotunkról – mind testi, mind lelki vonatkozásban.
Az emésztés folyamata mindannyiunk szervezetében egyedi folyamat, ezért nem mindig egyszerű meghatározni, hogy milyen gyakori és milyen mennyiségű székletürítés számít normálisnak. Elfogadhatónak tartható az is, ha valaki naponta háromszor keresi fel a mellékhelyiséget ebből a célból, ahogy az is belefér, ha csak hetente háromszor sikerül „produkálni”.
A hangsúly inkább azon van, hogy mennyire harmonikus az emésztőrendszer működése, és hogy sikerül-e tartani azt a ritmust, amire a mi szervezetünk beállt. A székletürítés menete akkor tekinthető normálisnak, ha fájdalom és különösebb erőlködés nélkül megy végbe, és nem kell szaladnunk se a mosdóba.
Arra pedig, hogy mégis emésztési panaszaink alakulhattak ki, felhívhatja a figyelmet a kemény has, a telítettségérzés, a hasfájás, a székletürítési szokások megváltozása, illetve hosszabb ideje fennálló probléma esetén a fáradékonyság is. Mindannyian szerezhettünk saját tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogy a bélrendszer milyen érzékenyen reagál a lélelkben zajló folyamatokra: a stressz és a túlhajszoltság könnyen felboríthatja a belső egyensúlyt.
Ami garantáltan beindítja a gépezetet
Jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel – megfelelő táplálkozással, tornagyakorlatokkal, lazítást segítő tevékenységekkel stb. – gyógyszerszedés nélkül is sokat tehetünk a jó emésztésért és a rendszeres vécére járásért.
Ami a szakértők szerint kiemelten hatásos, az a rendszeres fizikai aktivitás – ez alatt nem spártai edzést kell érteni, tökéletes a könnyű séta, a biciklizés, az úszás vagy bármilyen csapatjáték, a hangsúly inkább a kitartáson és a rendszerességen van. A hét bizonyos napjain a választott könnyed fizikai aktivitást kiválthatja a jóga, légzőgyakorlatok és a meditáció is – ez utóbbiak a testen túl a lélekre és az idegrendszerre is kedvezően hatnak, ami az emésztőrendszer működése szempontjából is áldásos.
Extra tipp, hogy amikor sor kerül a székletürítésre, tegyünk a vécé elé egy sámlit vagy fellépőt, és támasszuk arra a lábunkat, hogy a térdünk magasabbra kerüljön. Ebben a testhelyzetben könnyebb elvégezni a dolgunkat, mert erőlködés nélkül távozhat a széklet.
Mit (t)együnk a jó emésztésért?
A nehéz, zsíros ételeket mindenképpen érdemes kerülni, válasszunk inkább rostban gazdag táplálékokat, mivel azok serkentik az emésztést. A zöldségek, gyümölcsök nyersen, párolva vagy főzeléknek elkészítve is jók, de a teljes kiőrlésű gabonaféléket, gabonakorpákat, joghurtot és a kefirt is tanácsos többször a tányérra tenni.
Közhely, de igaz, hogy a felgyorsult tempójú hétköznapokon – sőt, sokszor a hétvégéken – nem jut elegendő időnk az evésre, ezért rendszertelenül táplálkozunk és sietve fogyasztjuk el az ételt. Az ideális az lenne, ha többször keveset ennénk. Ezt tanácsolják a dietetikusok is azoknak, akik fogyni szeretnének, hiszen így a szervezet kisebb adagokban, folyamatosan kapja a feldolgozásra váró táplálékot.
Az viszont igen megterhelő a szervezet számára, ha az egész napos koplalás után este próbáljuk meg bepótolni, amit elmulasztottunk. A legrosszabb, ami ezután következhet, ha gyorsan ágyba is bújunk, hogy kipihenjük a fáradalmainkat, optimális esetben ugyanis 2 órának kell eltelnie az utolsó étkezés és a lefekvés között.
Forrás: Via Fotó: Getty Images
