A színek ereje gyakran abban rejlik, milyen jelentést tulajdonítunk neki, és ez alól a sárga sem kivétel. A sárga angol megfelelőjének neve (yellow) az óangol geolu szóból alakult ki, ami rengeteg dolgot jelentett az örömtől a gyávaságon át a képzeletig. Ugyanakkor göröngyös út vezetett addig, míg a sárga a milleniálok kedvenc színe lett.
Az istenek és királyok színe volt
Ha az időben visszarepülnénk az ősi kínai birodalomba, azt látnánk, hogy a sárga szín az uralkodót szimbolizálta. A Tang-dinasztia idején (7-10. században) csak a császár viselhette a chihuang színt, ami egy vöröses sárga árnyalat volt és a Napot szimbolizálta. A Csing-dinasztia – amely 1644-től egészen a 20. századig uralkodott – hasonlóan kisajátította az uralkodói sárgát magának, mai egy élénkebb árnyalata volt a színnek.
Ám nem csak Kínában ragaszkodtak az uralkodók a színhez. Az ókori Egyiptomban a sárga az örökkévalóságot és elpusztíthatatlanságot jelképezte, mint a Nap vagy az istenek maguk, akiket gyakran ábrázoltak arany színű bőrrel.
A boldogság színe a modern korban
1917-ben a sárga színt a depresszió és a kedélybetegségek kezelésében is alkalmazták. Az első világháború idején Howard Kemp Prossor színkutató olyan kórházi szobákat tervezett, ahol az idegrendszerre nyugtató hatással voltak a színek. Ezeknek a szobáknak a plafonját kékre festették, a padló zöld volt, a falak pedig sárgák. A poszttraumás stressz szindrómában szenvedő katonákon észrevehető volt a hatás, ám ez csak kiegészítésként szolgált a konzervatív terápiák mellé.
Azóta tudományos bizonyítékok is születtek arról, hogy a sárga szín valóban pozitív hatással van. 2010-ben a Dél-Manchesteri Egyetemi Kórház kutatói megalkottak egy színkereket, mely fekete, fehér, szürke, piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila, barna és rózsaszín. Ezután megkértek mintegy 520 embert – háromszáz egészségeset és 220 olyat, aki depressziótól vagy szorongásos zavartól szenved –, hogy válasszanak egy színt, ami jellemzi őket. nemcsak azért választotta a legtöbb ember mindkét csoportban a sárgát, mert ez írja le legjobban őket, de az egészséges résztvevők azt is hozzátették, hogy a hangulatukat is ez a szín fejezi ki legjobban.
A vita színe is a sárga
Bár napjainkban kifejezetten pozitív színnek tartjuk a sárgát, régebben a radikalizmus, dekadencia és gonoszság jelentése is társult hozzá. A viktoriánus Angliában a The Yellow Book című magazin, ami 1894–97 között jelent meg, ellentmondásos francia festők és írók műalkotásait mutatta be. Azokat, amiket túl kockázatosnak és gusztustalannak tartott volna a brit közönség egy kiállításon. A magazinnak feltűnő sárga borítója volt, ami szintén erősítette az emberekben a sárga szín és a botrányok közötti összecsengést a korban. Amikor Oscar Wilde-ot letartóztatták 1895-ben, amiért viszonyt folytatott egy férfi arisztokratával, a beszámolók szerint a magazin egy példányát vitte magával. Bár ezt később cáfolták (valójában egy legalább annyira ellentmondásos, A különc című francia regény volt nála), ez nem gátolta meg az embereket abban, hogy a magazin szerkesztőségénél tüntessenek és kővel bedobják az ablakokat.
A késő 19. században és a kora 20. században terjedt el a rasszista sárga veszedelem kifejezés, amivel az ázsiai emberek jelentette vélt veszedelemet jelölték az emberek a nyugati világban. A kifejezés eredetileg II. Vilmos császártól származik, aki az orosz–japán háborúban a japán terjeszkedésre használta, valamint a háború miatt menekültként nyugatra érkező kínai és japán emberekre.
A szőke hajú pincér több borravalót kap
Talán mégis igaza volt Rod Stewartnak, mikor arról énekelt, hogy a szőke embereknek több öröm jut az életben. Egy 2014-ben, Philadelphiában végzett kutatás szerint ugyanis amikor egy pincérnő haját barnáról szőkére festették 30 napra, a szőke hajjal töltött napokon több borravalót kapott. A kutatás részeként egy természetesen szőke hajú pincérnő haját viszont barnára festették, ekkor a borravalója csökkent. 282 műszakon át követték a pincérnőket, akik ezalatt 8000 asztalt szolgáltak ki.
Bár ennek a kutatásnak az eredményeiből nem vonhatók le mindenre érvényes következtetések, más vizsgálatok is kimutatták a szőkeség és a szépségideálok közötti kapcsolatot. Nicolas Guéguen szociológus által végzett kísérletben már egy szőke paróka is elég volt hozzá, hogy egy nőt sokkal vonzóbbnak találjanak, mint a barna vagy vörös hajjal ugyanazt a nőt.
A piros és sárga kombinációjától megkívánjuk a sült krumplit
Eszünkbe jutott már valaha, vajon miért van olyan sok gyorsétterem logójában sárga és piros szín? Nem véletlenül, pszichológiai alapjai vannak. Bár nem bizonyították még egyértelműen, ám vannak olyan kutatások, melyek szerint a piros szín fokozza az étvágyat, míg a sárga a kényelem és biztonság érzetét adja. Ezt a ketchup és mustár elmélet néven is ismerik, eszerint ez a tökéletes színkombináció ahhoz, hogy valaki ellenállhatatlan vágyat érezzen egy sajtburgerre és sültkrumplira.
Régen a pink volt a sárga
Kiderült, hogy az 1400-as években a pink egy sárgás-zöldes árnyalatot jelentett. Vannak, akik úgy vélik, hogy a szó jelentése a pinkeln kifejezésből ered, ami németül a pisilésre használnak. Hívták ezt az árnyalatot angol vagy holland pinknek is, ami a Merriam-Webster szótár leírása szerint „egy világos sárga, ami zöldebb és kissé sötétebb, mint a jázmin, és zöldebb és erősebb, mint az átlagos pattogatott kukorica színe”. A pink tehát valami olyan színt jelenthetett a 18. században, amire ma azt mondjuk, hogy halvány rózsaszín, ám az rejtély, miért változott át a mai élénk árnyalatot jelölő szóra.
Forrás: Mental Floss Fotó: Unsplash
