Ideje átértékelnünk, a Coloradói Egyetem kutatóinak eredményei alapján, amit eddig a hátfájásról gondoltunk. A krónikus hátfájásban szenvedő páciensek kétharmadánál ugyanis a négyhetes pszichológiai kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mintha fájdalomcsillapítót szedtek volna: tulajdonképpen megszűntek panaszaik. Sőt, ami még jobb, a fájdalomérzet feldolgozását végző agyi területeken olyan változás ment végbe, ami még egy évvel később is éreztette jótékony hatását, azaz a fájdalom nem tért vissza, vagy nem olyan erősen.
A kutatók a fájdalom átprogramozó terápiát (Pain Reprocessing Therapy; PRT) alkalmazták négy héten át a krónikus hátfájástól szenvedő pácienseknél. Az eredmény az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a pszichológiai módszerek nagyon hatékonyak és tartósak a krónikus fájdalom kezelésében, ami ötből egy embert érint a fejlett világ országaiban.
„Hosszú ideig azt gondoltuk, hogy a krónikus fájdalom elsősorban testi probléma, így a legtöbb kezelést ennek megfelelően célzottan az adott testtájra irányítottuk –magyarázta Yoni Ashar, a Coloradói Egyetem Pszichológiai és Idegtudományi Tanszékének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. – A PRT olyan kezelési módszer, mely abból indul ki, hogy a fájdalom az agyban keletkezik egy sérülés hatására vagy a gyógyulási folyamat részeként, és az emberek meg tudják tanulni, hogyan ne érezzék ezt a folyamatos fájdalmat. A kutatásunk pedig bebizonyította, hogy a módszer működik.”
Nem kapcsol be az idegrendszer
A krónikus hátfájással élő emberek nagyjából 85 százalékánál jelen van az úgynevezett elsődleges fájdalom, aminek a szervi forrását nem lehet tisztán meghatározni. Ilyen például a kötőszöveti károsodás. Az idegrendszer téves működése csak részben hibáztatható ezért. A különböző agyterületek – mint például a jutalmazó vagy a félelemközpont – sokkal aktívabbak a krónikus fájdalom során, mint az akut fájdalom keletkezésekor a kutatások szerint.
A krónikus fájdalomtól szenvedő betegeknél a különböző idegrendszeri hálózatok túlérzékenyen reagálnak, hajlamosak túlreagálni még a legenyhébb ingert is. „Olyan, mint egy téves riasztás, amikor valamilyen készüléken beragad a bekapcsolva gomb –szemléltette Ashar, akinek módszere ezt a készenléti állapotot kapcsolja ki. – Az elv az, hogy megtanuljunk a fájdalomra úgy gondolni, mint biztonságos dologra, ahelyett, hogy fenyegetőnek tekintenénk. A páciensek módosíthatják az agyi idegpályákat, melyek a fájdalomingert továbbítják, semlegesíthetik.”
A fájdalom nem csak a fejünkben létezik
„Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalom nem létezik, csupán a fejünkben van – igyekezett kijelenteni Tor Wager professzor, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a változások az idegrendszeri pályákon akár hosszú idővel a sérülés után is bekövetkezhetnek. – Az eredményeink azt jelentik, hogy ha a fájdalom oka az agyban van, a megoldás is ott lehet.”
Ezért végeztek a kezelés előtt és után is funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatot (fMRI) a kutatásban résztvevőknél, így megnézhették, hogyan reagál az agyuk az enyhe fájdalomingerre. A kezelés után a résztvevők 66 százaléka teljesen vagy majdnem teljesen fájdalommentessé vált, míg azoknak, akik csak placebó kezelést kaptak csupán 20 százaléka gyógyult meg. Azoknak, akik semmilyen kezelést nem kaptak, csupán 10 százalékánál múltak el a fájdalmai.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kezelés nem működik azoknál, akiknek jól megállapítható sérülés vagy betegség okozza a fájdalmát. Ráadásul egyelőre csak a krónikus hátfájással kapcsolatban vizsgálták a PRT módszer hatásait. A jövőben más típusú krónikus fájdalmakra is megvizsgálják, megtanítható-e az agy arra, hogy ne fájjon.
Forrás: Science Daily Fotó: Unsplash
