„A házunk hálószobájában állunk, hogy kikérjem egyik legjobb barátnőm véleményét arról, hogyan frissítsem fel a dekorációt. Tudom, hogy az aggodalmának semmi köze a berendezéshez. Az egyetlen, nagy franciaágy helyett ugyanis két szülői ágy található a szobában immár, a két szemben lévő falhoz tolva. A két ágy között éjjeliszekrény, mintha egy hotelszobában lennénk. Amikor elkapom aggódó tekintetét, megnyugtatásul közlöm: a legjobb döntés volt azok közül, amit az elmúlt tíz évben közösen hoztunk.”
Ezért jó a külön ágy
„Az alvás dolgában teljesen különbözőek vagyunk a férjemmel. Folyamatosan mocorgok, miközben ő úgy alszik, mint egy darab fa. Körberakom magam párnákkal, takarókkal, ő pedig igazi minimalista. Ő szereti a kutyát az ágyban, én viszont nagyon kényes vagyok az ágynemű tisztaságára. Éveken át idegesítettük egymást ezekkel, éjszakákon át.
Két kisgyerekünk van, akik még mindig nem alusszák át üzembiztosan az éjszakákat, folyamatosan kimerültek vagyunk. Az alvás körüli konfliktusaink pedig felemésztették még azt a kevés, ám annál értékesebb alvásidőt is, ami nap mint nap jutott. Amikor új házba költöztünk, elég nagy volt már a hálószoba két külön ágnak. Először csak viccelődni kezdtünk azzal, hogy külön ágyban kellene aludnunk.”
A külön ágy stigmája
„Sok ember szemében a közös ágy egyet jelent a szexszel és intimitással. Amikor kezdtük komolyan venni, hogy külön ágyban kellene aludnunk, eltűnődtünk azon is, mit gondolnának mások erről. Még mi is bedőltünk annak, hogy ez talán kikezdené a kapcsolatunkat.
Hosszú történelme van annak, hogy a házaspárok külön ágyban vagy külön szobában alszanak. Biztos lábakon áll a házasságunk, és tudjuk, hogy a külön ágyban alvás nem teszi tönkre a kapcsolatunkat. Sőt, boldogabbá tett.”
Idő önmagunkra
„Tavaly a családommal hét hónapot töltöttünk egy aprócska lakókocsiban. A nagy ágyon gyakran osztoztunk a két lányunkkal és a kutyánkkal. A férjem rendszeresen egy másik ágyon, a vezetőfülkében feküdt le aludni inkább. Még úgy is, hogy a gyerekek és a kutya megzavarta az alvásomat, csodás volt külön aludni. Erre a lökésre volt szükségünk.
Mielőtt eladtuk a lakóautót, kicseréltük a matracot. Ez azt jelentette, hogy maradt egy felesleges felnőtt ágybetétünk. Megcsináljuk – mondtam a férjemnek. Rendeltem egy ágykeretet, összeraktuk, a sarokba állítottuk, és befészkeltem magam, egyedül.
Amikor a nap végén végre bedőlök az ágyba, kiterülhetek, mint egy tengeri csillag, vagy összekucorodhatok, teljesen kényelmesen. Ez az egyetlen olyan időszak a napomban, amikor csakis azt csinálom, amit én akarok – anélkül, hogy valaki más szólna hozzám és gondolnom kellene másra magamon kívül.”
Mindenkinek más működik
A külön ágyban alvás igazi adomány volt a már egyébként is erős házasságunknak. Nem zsörtölődünk egymással azon, ki miatt nem tudunk aludni, vagy ki ébresztette fel a másikat. Sokkal kipihentebben ébredünk.
Amikor meséltem másoknak arról, hogyan alszunk, bevallották, hogy ők is hasonlóan vannak, szívesebben alszanak külön a párjuktól. Mi a férjemmel kitapasztaltuk, mi a legjobb számunkra. Egy ideális világban nem kellene, hogy a társadalmi nyomással törődjünk, és emiatt ne hozzuk meg azt a döntést, amire vágyunk.
És ha már mindenki a szex miatt aggódik: ugyanolyan, mint előtte. Amikor kedvünk támad összebújni, csak egymásra nézünk, és megkérdezzük: nálad vagy nálam?”
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
