Semmi gond és baj, semmi fájdalom, szorongás, csak a mély alvás. Ez az éjszakai áldott állapot a legtöbb ember számára elérhetetlen álom, a legtöbben biztosan bámulják hosszabb-rövidebb ideig az ébresztőóra kijelzőjét, és várják a reggelt. A járvány a felmérések szerint sokat rontott az alváshelyzeten, a Southampton Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint hatból négy ember tapasztalt vagy tapasztal inszomniás periódusokat időnként. Szerencsés tehát az az ember, aki nem érzi úgy, hogy elbírna még néhány óra alvást éjszakánként. Ugyanakkor egy friss amerikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a bűvös szám, a nyolc órányi alvás, nem is olyan jó az egészségünknek, sőt. A tanulmányból az derült ki, hogy ha valaki nyolc órát vagy többet alszik, azzal növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A Washingtoni Egyetem Alváskutató Központjának munkatársai 100 idősebb embert vontak be a vizsgálatba, monitorozták alvási szokásaikat és mintázatukat, emellett a figyelemre és a szellemi képességekre vonatkozó teszteket töltettek ki velük. Arra jutottak a tudósok az adatok összegzése után, hogy akik 7,5 óránál többet aludtak, azoknál nagyobb volt az agyfunkciók romlásának valószínűsége, ami az Alzheimer-kór egyik klasszikus tünete. „A kutatásunkból kiderült, hogy van egy arany középút, ami az alvás teljes idejét illeti. Ennél a mennyiségnél marad stabil a szellemi teljesítmény az évek előrehaldtával is” – magyarázta dr. Brendan Lucy, a tanulmány vezető szerzője.
A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem alváskutatója, Sophie Bostock is egyetért. „A kutatás eredményei egybecsengenek más tanulmányokkal, melyek szintén arra az eredményre jutottak, hogy mind a túl sok, mind a túl kevés alvás összefüggésben áll a szellemi teljsítőképesség romlásával” – mondta Bostock, aki az hozzátette, hogy nem is feltétlenül az alvás hossza, inkább az alvás minősége az, ami meghatározó lehet. „Ha bármi megzavarja az alvást, romlik a minősége és többet kell aludni. Ám az is lehetséges, hogy a korai demencia okozza az alapvető változásokat abban, ahogy alszunk.” Más szóval tehát azok, akiknél a kognitív képességek csökkenését észlelték az alvással összefüggésben, lehet, hogy már korábban, a kutatás kezdete előtt is fennállt a szellemi képességek romlása.
Lehetséges túl sokat aludni?
A közmegegyezés úgy tartotta – egészen a legfrissebb tanulmányok eredményéig –, hogy legalább nyolc óra alvás kell ahhoz, hogy egészségesek legyünk. 2019-ben jelent meg a Harvard Egyetem Egészségtudományi Karán egy publikáció, mely szerint a minimum alvásmennyiség 7 óra. A kutatás több száz olyan tanulmány eredményeit összegezte, melyek a szívbetegséggel, diabétesszel és mentális problémákkal küzdők nehézségeit követték. Ezekből az rajzolódott ki, hogy akik 7-9 óra közötti alvásmennyiséget mutathattak fel éjszakánként, azoknál általában kisebb eséllyel akalultak ki később krónikus betegségek.
A képlet azonban nem ennyire egyszerű. A szükséges alvásmennyiség a korral változik. 18-60 év között hét-nyolc óra alvás kell, 61-64 év között inkább hét-kilenc óra, míg 65 év felett ismét egy órával csökken az alvásszükséglet. Ennek az okát egyelőre nem tudják. A Warwick Egyetem és a Nápolyi Egyetem kutatói egy átfogó vizsgálatban 1,4 millió felnőtt alvási szokásait követték nyomon, ebből kiderült, hogy a hat órányi vagy annál kevesebb alvás 12 százalékkal növelte a korai halálozás kockázatát. Tehát a túl kevés sem jó.
Ugyanez a kutatócsapat derítette ki azt is, hogy a kilenc órányi vagy annál több alvás 30 százalékkal növeli a halálozás esélyét, valószínűleg azért, mert az aluszékonyság hátterében más egészségügyi problémák húzódnak meg. Érdekes módon a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy miközben a kevés alvás a halál oka lehet, a hosszú alvás inkább más, potenciálisan halált okozó állapotok tünete lehet.
Az arany középút
Ha a washingtoni tudósok vizsgálatát közelebbről is megnézzük, láthatjuk, hogy a közepes mennyiségű (5,5-7,5 óra) alvás a legjobb: aki ennyit aludt, annál nem mutatkoztak a szellemi hanyatlás jelei. „A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az alvás minősége is kulcsfontosságú, sőt, talán fontosabb, mint maga az alvás mennyisége” – mondta dr. David Holzman, a kutatás társszerzője. Az alvás minőségét azonban sokkal nehezebb mérni, mint a mennyiségét. A két legegzaktabb kritériuma, mely könnyen megfigyelhető, az, hogy mennyi idő alatt alszunk el és hányszor ébredünk meg az éjszaka folyamán. „Nem az számít, megébredünk-e éjszaka – mondta Sophie Bostock. – Az alvás kilencven perces ciklusokból áll, és ahogy egyre idősebbek vagyunk, egyre nagyobb eséllyel ébredünk meg a ciklusok végén.”
Az ideális alvásciklus
Persze reggel sokkal kipihentebbek vagyunk, ha képesek vagyunk legalább egy másfél órás ciklust egyben átaludni. Ez azért van, mert sokkal pihentetőbb és frissítőbb az alvás, ha belekerülünk az alvás harmadik, REM-fázisába. Ehhez azonban át kell lendülnünk az első két lépésen.
„Ahogy a magasság és a cipőméret esetében, úgy az optimális alvásmennyiségnél is egyénenként változik, mi a jó valakinek. Például vannak, akik kevés alvásgénnel születnek, míg mások hétalvók. Ha valaki friss és energikus hat óra alvással is, valószínűleg neki elég ennyi, másnak viszont ez nagyon kevés lehet.”
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
