A szív- és érrendszeri betegségek után a rák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon. A tudósok a mai napig nem teljesen értik a daganatos betegségek működésének folyamatát vagy azt, miért alakul ki a betegség egyes esetekben. Nehéz rámutatni egyetlen dologra: ez okozta a rákot, mivel számos tényező – genetika, környezet, életmód vagy éppen a munkánk – együtthatása kell ahhoz, hogy megbetegedjünk. A tudósok évről évre számos hétköznapi dologról kiderítik, hogyan hozható összefüggésbe a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásával, nem történt ez másképp idén sem.
Ami sokkal aggasztóbb, hogy a köztudottan rákkeltő vegyületeket kimutatták teljesen váratlan helyeken, dolgokban is. A kutatók idén ismét közelebb jutottak annak megértéséhez is, milyen hatással vannak bizonyos vegyületek, például a növényvédőszerek az egészségünkre. Bizonyítékokat találtak arra, hogy a rovarirtó és gyomirtó szerek több évtizeden és generáción keresztül bennünk maradnak. Arra is rájöttek, hogy a különböző életmódbeli szokások, amit eszünk és iszunk, miképpen növelheti a rák kialakulásának kockázatát.
Ezek a felfedezések sem arra mutatnak rá konkrétan, mi okozza a rákot, ám az összefüggések megértése segítheti a tudósokat, hogy a jövőben még jobb kérdéseket tehessenek fel a betegséggel kapcsolatban, arról, hogyan előzhetjük meg. Mi pedig addig is talán jobban vigyázhatunk magunkra.
Már a kevés alkohol is árt
Az alkoholról már régóta tudott, hogy karcinogén, azaz rákkeltő hatású. A kutatások azonban nem álltak meg itt, és idén kiderült, hogy nincs olyan kevés alkohol, ami még biztonsággal fogyasztható lenne, már a legcsekélyebb mennyiség is árt.
A rendszeres alkoholfogyasztás, még akkor is, ha csak egy-két pohár sörről van szó naponta, kapcsolatba hozható a megnövekedett rákkockázattal, ahogy arra a The Lancet Oncology című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerzői is rámutattak. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség tudósai arra jutottak vizsgálatukban, hogy világszinten évente 741 300 új rákos megbetegedés írható az alkohol számlájára. A két adagnál kevesebb napi alkoholbevitel miatt összesen 103 ezer ember betegedett meg rákban 2020-ban. A két adagnál több alkohol fogyasztása az esetek több mint feléért felelt tavaly.
Az üdítők a fiatal nőkre veszélyesek
A cukrozott, szénsavas üdítőitalokról idén kiderült, hogy a fiatal nők körében jelentősen növelhetik a bélrendszeri rák kialakulásának kockázatát, állt a Gut című orvosi szaklapban megjelent tanulmányban. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy azok a nők, akik naponta többször is fogyasztottak üdítőt vagy más cukros italt, kétszer olyan nagy eséllyel betegedtek meg ötven éves korukra bélrákban, mint azok, akik legfeljebb hetente egyszer ittak ilyen italokat.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy ha tinédzser korban kialakul ez a szokás, az különösen nagy kockázatot jelent: a 13–18 éves kor között elfogyasztott cukrozott italok tovább növelik a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét már ötven éves kor előtt.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy fiatalkorban alapvetően ritka a bélrák, csupán 109 esetben mutatták ki a kutatásban résztvevő több mint 95 ezer embernél a követéses vizsgálat 24 éve alatt. A betegség azonban egyre gyakrabban jelentkezik egyre fiatalabb korban, a bélrendszeri rákban megbetegedettek átlagéletkora az elmúlt években 72 évről 66 évre csökkent. Egyre több jel utal arra, hogy erről az egészségtelen étrend is tehet.
Soha le nem bomló vegyületek és a szempillaspirál
Számos sminktermékben mutatták ki a rákkeltő, soha le nem bomló vegyületeket. Előfordul például a vizsgálatok szerint a szempillaspirálban, folyékony rúzsban és alapozóban is. A tudósok 231 mintát vizsgáltak meg, és közel felében találtak fluorvegyületeket (PFAS). Ezek olyan kémiai anyagok, melyek ott maradnak a környezetben és az emberi testben, nem bomlanak le, felhalmozódnak és egészségügyi kockázatot jelentenek. A PFAS vegyületek számos ráktípus kialakulásával kapcsolatba hozhatók, károsítják a pajzsmirigy és az immunrendszer működését. A legnagyobb mértékben a vízálló és hosszan tartó sminktermékeket találták szennyezettnek.
Orális szex fiatalkorban és a HPV
Szerepet játszhat a rák kialakulásában az is, milyen fiatalon kezdi el valaki az orális szexet és hány partnere van élete során. Ez ugyanis összefüggésben van a szexuális úton terjedő betegségek, így a HPV-fertőzés esélyére is.
A HPV a leggyakoribb nemi úton terjedő betegség, mely gyakori oka a száj- és torokrák kialakulásának. A friss kutatás szerint azok, akik fiatalabb korban kezdték az orális szexet gyakorolni és több szexuális partnerük volt, nagyobb eséllyel betegedtek meg ezekben a ráktípusokban, mint azok, akiknek kevesebb partnerük volt és később szerezték az első orális szexuális tapasztalataikat. A francia csók és a behatolással járó szex szintén növelheti a HPV és a hozzá kapcsolódó rákbetegségek esélyét.
A növényvédők generációkat betegíthetnek meg
Azoknak a nőknek, akiknek a nagyszülei érintkeztek mérgező növényvédő szerekkel, nagyobb esélyük van a mellrák kialakulására, derült ki egy idén készült tanulmányból. A DDT egy 1970-ig széles körben használt növényvédő szer volt. A hetvenes évekre vált világossá, hogy az emberre és környezetre gyakorolt káros hatásai messze túlnőnek az előnyein. Ám még most, évtizedekkel később sem szabadulhattunk meg tőle teljesen.
A kutatók arra jöttek rá, hogy az egészségügyi kockázatok generációkon át ívelnek. Azon nők leszármazottai, akik azokban az időkben voltak várandósak, amikor még DDT-t használtak, két-háromszor akkora eséllyel lettek túlsúlyosak, derült ki a Kalifornia Egyetem kutatásából.
Azoknak a húszas-harmincas éveikben járó nőknek, akiknek a nagymamái érintkeztek DDT-vel, nagyobb eséllyel jött meg korábban, nagyjából 11 éves koruk körül a menstruációjuk. A korai menstruáció egy sor egészségügyi kockázatot hordoz: megnő a diabétesz, mellrák és a magas vérnyomás kialakulásának esélye is.
Paraziták és a ritka agydaganat
Szintén idén derült fény arra, hogy a nyers vagy nem kellően hőkezelt hús egy ritka agydaganat típussal hozható összefüggésbe egy parazitafertőzésen keresztül. Az Amerikai Rákszövetség kutatói által végzett vizsgálat tárta fel, hogy a toxoplasma gondii nevű parazita, melyet fertőzött hússal vagy vízzel lehet elkapni, a glióma nevű agresszív agydaganat-típussal kapcsolható össze. Bár a glióma ritka rákfajta, ez felelős a rosszindulatú agydaganatos esetek 80 százalékáért.
A parazita a Föld lakosságának 20-50 százalékát érintheti a tudósok szerint. A fertőzöttek gyakran nem is észlelik a betegséget, ám néha keletkezik ciszta az agyban a betegség következtében. A fellépő duzzadás vezethet a glióma kialakulásához. Bár a glióma valóban nagyon ritka, a T. gondii közvetlen kiváltója a betegségnek.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash