Több veszély les ránk a konyhánkban, mint gondolnánk

2022. április 03. |

A modern konyha klasszisokkal biztonságosabb, mint amikor a nyílt tűz füsttel árasztotta el a helyiséget. Ám nem szűnt meg minden veszély még ma sem.

A főzés lehet az út egy másik ember szívéhez, de akár a kórházba is vezethet. Nem csak a késekkel, forró vízzel és olajban sütéssel kapcsolatos balesetekről van szó, bár elég sokkoló a szám: csak a konyhai sérülést szenvedett gyerekek száma több mint 67 ezer évente Nagy-Britanniában, a felnőttek sérülései még benne sincsenek. 

A veszély azonban máshonnan is fenyeget a konyhában. A lakás levegőjét sokkal inkább szennyezi a főzés, mint a külső környezetből származó mérgező részecskék. Bár már korántsem olyan koszcsapda a konyhánk, mint a múlt században, ám még mindig messze vagyunk a teljes tisztaságtól.

konyha-fozes-veszely-gaztuzhely

A második világháború után teljesen átalakultak a fogyasztási cikkek és alapanyagok, ami azt jelenti, hogy sokkal gyúlékonyabb lett a háztartásunk. A nejlon és más, szintetikus anyagok tették elegánssá, modernné a háziasszonyok és gyerekek ruháit és otthonait, azonban ha ezek a ruhaujjak kaptak lángra a gázégő mellett, nemcsak felgyulladtak, de olvadtak is, ami a bőrrel érintkezve egészen brutális égési sérüléseket okozott. (A bútorok esetében ezt azzal próbálták ellensúlyozni, hogy speciális bevonatot kapott a kárpitozás, ami azonban másfajta veszélyt hordozott: a vegyszerek, melyekkel kezelték a textilt, hogy ne kapjon lángra olyan könnyen, hormonzavarokat okozott.)

Cseberből vederbe

A konyhai veszélyt gyakran azok a tárgyak jelentették, melyeket azért találtak ki, hogy csökkentsék a korábbi veszélyeket. Erre az elektromos teáskanna egy remek példa. Még az 1920-as években találták ki az automata kapcsolót, ami megakadályozza, hogy az üres kannát is felhevítse a forraló, némelyik még olyan kiegészítővel is rendelkezett, amivel a megfelelő hőmérséklet beállítható volt, és ott kapcsolt le a kanna. A probléma csak az volt, hogy ezek a kis dugaljak könnyen kiestek, ha például az edénycsepegtetőn száradt a kanna, egyenesen a mosogatóba, ahol az épp vízbe nyúló, mosogató ember jó eséllyel szenvedett miatta áramütést.

Ha pedig nehezen jött ki a dugalj, az emberek ösztönösen valami éles, hegyes tárggyal (késsel vagy más fém eszközzel) próbálták azt kipiszkálni, ami szintén eléggé kockázatos manővernek számított. Egy 1960-as brit orvosi szaklap szerint ez különösen az idősebb hölgyekkel fordult elő. Szerencsére a mai modern vízforralók már másfajta kapcsolót használnak, melyet a gőz aktivál, így az áramütés kockázata már nem fenyeget.

A hatás nem látványos, viszont súlyos

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a legveszélyesebb eszköz a konyhánkban a gáztűzhely. Még lekapcsolt állapotban is szivárog ugyanis metán belőle, amikor viszont begyújtjuk, szén-dioxid és nitrogén-oxid szabadul fel. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint ugyan ez kis mennyiség ahhoz képest, amivel az ipar és mezőgazdaság szennyezi a levegőt, a világ gáztűzhelyeiből elegendő metán szivárog összesen ahhoz, hogy az már kimutatható hatással legyen a Föld légkörére.

konyha-fozes-veszely-gaztuzhely

A nitrogén-oxid, melyet a gázégő bocsát ki, összefüggésbe hozható a légúti problémákkal és szív-és érrendszeri betegségek kialakulásával. Egy néhány perces főzőcskézés elszívó nélkül jelentősen megemeli a levegőben a gáz mennyiségét. A Stanford egy másik kutatása szerint azokban a háztartásokban, ahol gázzal főznek, 42 százalékkal nagyobb a gyerekeknél az asztma kialakulásának esélye. A tudomány egyre biztosabb benne: ha új tűzhelyre van szükségünk, vegyünk elektromos vagy indukciós főzőlapot inkább. Addig pedig figyeljünk rá, hogy mindig kapcsoljuk be az elszívót, vagy nyissunk ablakot főzés közben.

Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód