Aki botoxoltat, előbb pszichológushoz kellene mennie

2022. szeptember 24.
Az elérhetőbb ár és a könnyű hozzáférhetőség miatt a kozmetikai injekciós kezelések számos veszélyt rejtenek a testképzavarban szenvedők számára a szakemberek szerint.
  • Mielőtt valaki botoxra vagy feltöltésre menne, az orvosok szerint előbb pszichológiai vizsgálaton kellene részt vennie.
  • A testképzavarban szenvedőknél vagy más, már fennálló pszichológiai probléma esetén a kozmetikai injekciós kezelések növelhetik az önbántalmazás esélyét.
  • A botoxinjekciók fokozhatják a külsejükre való kényszeres odafigyelést, ami egyre fokozódó nyomást és stresszt okoz.

A szakértők szerint előbb pszichológiai szűrésen kellene átesnie annak, aki botoxinjekciót vagy egyéb kozmetikai feltöltést szeretne. Ezzel ugyanis megelőzhető lenne, hogy akiknek már diagnosztizált pszichológiai problémája, például testképzavara van, ne romoljon az állapota, mivel a botox és más feltöltő kezelések növelik például az önbántalmazás kockázatát. 

botox

Emellett a plasztikai sebészeket és más olyan orvosokat, akik például botoxkezeléseket végeznek, pszichológiai továbbképzésben részesítenék, hogy jobban tudatában legyenek az arctöltések lelki mellékhatásainak. 

Dr. Toni Pikoos, a testkép- és étkezési zavarokra specializálódott klinikai pszichológus szerint gyakran nem törődnek a kozmetikai kezelések pszichológiai kockázataival, ha az adott ország szabályozása erre nem kötelezi az orvosokat, pedig a relatíve alacsony árak miatt még veszélyesebbek lehetnek, mint a műtéti beavatkozások, hiszen sokkal szélesebb réteg fér hozzá a különböző feltöltő és botoxinjekciókhoz. „Az emberek hajlamosak ezekre a kezelésre úgy tekinteni, mint gyors és alacsony kockázatú beavatkozások. De a kutatások szerint a testdiszmorfiás zavarban szenvedőknél – akár tudnak róla, akár nem diagnosztizálták még a betegségüket –, vagy más mentális problémával sokkal nagyobb veszélyt rejtenek ezek a nem sebészeti kozmetikai procedúrák is” – mondta Pikoos. 

A testdiszmorfiás zavar egy mentális betegség, melyet a kinézettel kapcsolatos folyamatos aggodalom jellemez. „Bár csupán a társadalom 3 százalékánál van jelen a testdiszmorfiás zavar valamilyen szinten, a kozmetikai kezelésekre jelentkezők között, beleértve a feltöltéseket és botoxinjekciókat, az arány 15-20 százalék” – mutatott rá a pszichológus.

Amikor egy testdiszmorfiás zavarban szenvedő ember jelentkezik szépészeti kezelésre, általában nem tapasztalják annak pszichológiai előnyeit – nem növekszik tőle az önbizalmuk, magabiztosságuk –, sőt, inkább rosszabbul érzik magukat, mint előtte.

„Egyre jobban és jobban a kinézetükre fixálnak, egyre nagyobb stresszt jelent számukra” – mondta Pikoos. 

Általában nem végeznek pszichológiai vizsgálatot, mielőtt valaki botoxinjekciót vagy feltöltést kap. A plasztikai sebészek és bőrgyógyászok, akiknek orvosi képzésük része a pszichológiai tréning is, beszélgetnek a páciensükkel a beavatkozás előtt, és lehetőségük van azt mondani, hogy nem végzik el a kezelést, ha kétségeik támadnak. Ez azonban a gyakorlatban csak nagyon szélsőséges esetben zajlik így. Ezért is javasolták Nagy-Britanniában például, hogy legyen kötelező pszichológiai szűrővizsgálat a nem sebészi kozmetikai beavatkozások előtt is, hogy feltárják a még diagnosztizálatlan testképzavarokat, mielőtt még súlyosabb problémákat idézne elő a botoxinjekció vagy feltöltés.

Dr. Gemma Sharp, a Monash Egyetem testkép kutatója és klinikai pszichológus szerint a mentális egészség szűrése javítana a páciensek elégedettségén és a beavatkozások eredményén is. „A pszichológusok képesek a jelekből felismerni, ki az, akinél valóban hasznos lehet egy kozmetikai beavatkozás, és ki az, akinek a kezeletlen és diagnosztizálatlan mentális problémáját súlyosbítaná egy botoxinjekció vagy éppen feltöltés. Akikről tudjuk, hogy nem lesznek boldogabbak a kezelés után sem” – mondta Dr. Sharp. 

A testképzavarban szenvedők esetében jelentősen megnő az önbántalmazás kockázata a kezelések után, ők azok, akik gyakran jogi lépéseket tesznek a kezelőorvosuk ellen, mert nem elégedettek az eredménnyel. 

„Ha az embernek nem tetszik a végeredmény – amit egy pszichológus előre borítékolhatna –, a páciens valószínűleg újra és újra visszatér további beavatkozásokra, azt remélve, hogy az megjavítja a pszichológiai problémáit.”

Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash

Olvass tovább!