- A kultúránk, a közösségi oldalak és a reklámok olyan fals irányba viszik el a boldogságról festett képet, ami valójában útját állja a valódi boldogságnak.
- A nyugati társadalmakban egy álomképet kergetnek az emberek azzal kapcsolatban, mi a boldogság forrása.
- Nem attól leszünk boldogok, ha nem fojtjuk el a negatív érzelmeinket.
„Folyamatosan etetnek minket a közösségi oldalak és reklámok azzal, mit kell megvennünk ahhoz, hogy boldogok legyünk” – magyarázta Emiliana Simon-Thomas, a Kalifornia Egyetem Berkeley tudományos igazgatója, a boldogság kutatója. – Úgy vélem, a társadalmunk álomvilágban él azzal kapcsolatban, honnan jön a boldogság és hogyan lehetünk boldogabbak.”
A tudósok régóta keresik, mi lehet az, ami növeli a boldogságot. Hat olyan dolgot emeltek ki, melyekről általában azt gondoljuk, boldoggá tesznek, ám meglepő módon ennek pont az ellenkezője igaz. Boldogtalanabbak lehetünk miattuk.
Elnyomjuk a negatív érzéseinket
Boldognak lenni fontos cél. Ha sosem vagyunk mérgesek, nem félünk, vagy legalábbis nem látszik rajtunk, máris közelebb vagyunk a boldogsághoz. Ám kiderült, hogy ennek pont az ellenkezője igaz.
„A boldogság egyáltalán nem azt jelenti, hogy folyamatosan jól érezzük magunkat és kerüljük a negatív érzéseket – mutatott rá Laurie Santos, a Yale Egyetem pszichológia professzora. – Ha elnyomjuk a negatív érzéseket, azzal csak még rosszabb lesz a helyzet.”
Sokkal egészségesebb, ha átkeretezzük magunkban, amit a boldogságról gondolunk, és elfogadjuk, hogy a boldogságba bele tartozik az érzelmek teljes skálája.
Városban élünk
Frank Sinatrától Jay-Z-ig a popkultúra sok ikonja zengett már ódákat a nagyvárosi életről. Ám egy városban felébredni, mely sosem alszik, mégsem tesz olyan jót a belső békének. A kutatások szerint a városi élet sokkal több stresszel, szorongással és általánosságban boldogtalansággal jár. A városlakóknál 39 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki depresszió, mint azoknál, akik vidéki környezetben élnek. Az esetek negyedében a zaj az oka a rossz érzéseknek. (Elég, ha arra gondolunk, hogy a folyamatos zaj akadályozhatja a megfelelő alvást, ami nem csak a testi, de a lelki egészségre is rossz hatással van.)
A rengeteg szabadidő nem tesz boldoggá
Bizonyított tény, hogy a lelki jóllétünkhöz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű szabadidő. Ám az is kiderült, hogy a túl sok szabadidő legalább olyan rossz, mintha egyáltalán nincs.
Egy 2021-ben, a Journal of Personality and Social Psychology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a lelki egészség csak egy bizonyos pontig növekszik a szabadidővel együtt. Azért leszünk boldogtalanok, ha túl sok az időnk, mert nem érezzük magunkat produktívnak, eltűnnek a célok, elveszik a dolgok jelentősége.
Ugyanakkor számít az is, hogyan töltjük el a szabadidőnket. Ha valakinek van öt órája, amit a barátaival tölt, nem lesz boldogtalanabb. Viszont ha ezt az időt a közösségi oldalak pörgetésével vagy a számítógép előtt tölti, kevésbé lesz boldog, hiába a sok szabadidő.
A siker hajszolása
Egészen kiskorunk óta azt sulykolják az emberekbe, hogy dolgozzanak keményen, legyen jól fizető állásuk és jussanak minél magasabbra a karrierjükben, mert ez a boldogság forrása.
Ám egy-egy szakmai mérföldkő kipipálása nem feltétlenül tesz boldoggá, tartósan biztosan nem. „Sokan azt gondolják, ha nyernek a lottón, előléptetik őket, megnyernek egy bajnokságot, azonnal minden jó lesz – magyarázta a pszichológus. – Ez emberek millióit vezeti tévútra a boldogsággal kapcsolatban. Legjobb esetben is csak átmeneti örömérzetet nyújt az ilyesfajta siker, tartós boldogságot nem.”
A menő dolgok vásárlásától nem leszünk boldogok
A pénz és a boldogság viszonya bonyolult. Megfelelő mennyiségű pénz szükséges ahhoz, hogy boldogok legyünk. Ám ahogy a szabadidő esetében, itt is csak egy bizonyos pontig növekszik a boldogságérzetünk a bevételeink emelkedésével. És az is számít, hogyan költjük el a pénzünket. A tudósok szerint ha dolgokat – drága ruhákat, menő autót, a legújabb kütyüket – veszünk, attól nem leszünk boldogok. Ahogy az ember egyre inkább a tárgyakat értékeli, úgy lesz egyre boldogtalanabb.
Aki a pénzt élményekre és nem dolgokra költi, sokkal boldogabb. Nem kell hogy ezek az élmények luxusnyaralások legyenek. Ha elmegyünk vacsorázni a barátainkkal, sokkal nagyobb boldogságot adhat.
Az is boldogabbá teszi az embert, ha nem saját magára, hanem másokra költi a pénzét. Ehhez nem kell milliókat adományoznunk. Csak 100 forintunk van, amit odaadhatunk valakinek? Tegyük meg, és boldogabb lesz a napunk!
Forrás: Time Fotó: Getty Images