- A 32 éves nő az olvasók segítségét kéri, hogy megértse, csak ő túlérzékeny, vagy az anyósa tényleg átgázol a határokon?
- Nehéz jó képet vágni hozzá, amikor köszönés helyett valaki azzal kezdi az ajtóban, hogy megint nem fogytunk.
- „Legjobban az fáj, hogy az anyósom jelenlétében a férjem visszaváltozik gyerekké. Sosem áll ki mellettem, amikor az anyja kritizál engem.”
„Úgy emlékeztem, a fiam azt mondta, fogytál – mondta legutóbb köszönés helyett az anyósom, miután végigmért. – De valószínűleg rosszul emlékszem.” Ez még csak az első fájdalmas jobbegyenes volt, amit rögtön az ajtóban bevitt. Miután levette a kabátját, rápillantott a lányom kezdő zongoralecke-könyvére, amit a lépcsőn hagyott. „Biztos vagyok benne, hogy a fiam ennyi idős korában már haladó szinten volt” – döfött egy újabbat az anyósom.
Csoda, ha félek az anyósommal töltött karácsonytól?!
Ezek után valószínűleg senki sem csodálkozik, ha már most szorongok a karácsonytól. Az anyósom erőszakos, folyton kritizál mindig mindent és minden olyan családi eseményt, amit nyugalomban és együtt meghitten tölthetnénk egy stresszel teli, gyomorideggel töltött eseménnyé változtat, ahol muszáj számolnom a perceket, mikor szabadulunk végre.
Már korábban is okozott konfliktust a férjem és köztem. Nem tudom elfogadni a tényt, hogy az anyósom közelében azonnal visszaváltozik gyerekké, csak ül és nézi a tévét, miközben én kiszolgálok mindenkit, ebédet főzök, intézek mindent a gyerekek körül és az egész karácsonyi őrületet levezénylem.
„Nem lehetne, hogy idén nem jön karácsonyra az anyósom?”
Megkérdeztem a férjemet is, feltétlenül el kell-e jönnie idén karácsonykor az anyósomnak. „Csak a második év, hogy apám meghalt, szegény anyám. Legyen szíved!” – válaszolta a férjem.
Ez igaz is. És mindannyiunknak hiányzik az apósom. „De tudod, hogy az anyád mindig kritizál és semmi sem jó neki, amit csinálok” – próbáltam beszélni a férjemmel arról, mi a probléma, de ő csak legyintett és már a telefonját bámulta újra.
Szeretném, ha végre kiállna értem. Úgy gondolom, hogy támogatnia kellene a feleségét. Dühítő, hogy folyton kerüli a konfliktust és a komolyabb beszélgetéseket az anyjával. Vagy velem.
Tavaly karácsonykor az anyósom a pulykát kritizálta, és a férjem melléállt
Tavaly például az anyósom panaszkodott arra, hogy a pulyka száraz, ám ahelyett, hogy a férjem elmondta volna, hogy reggel hat óta talpon vagyok, hogy minden kész legyen a karácsonyi vacsorára, a férjem inkább helyeselt az anyósomnak, még hozzá is tette, hogy rágós.
Amikor mindenféle apróság miatt kritizál, például szerinte túl sok ajándékot vettem, a gyerekeket sál nélkül engedtem ki vagy nem találta a teáskannát (amit mi csak akkor veszünk elő, ha ő jön, mert más nem használja nálunk), a férjem sosem mond semmit, amivel mellém állna.
Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha nyafognék, vele is beszéltem erről, de képtelen bármit mondani erre.
„Nem lehetne, hogy idén a nővérednél karácsonyozzon?” – kérdeztem meg, de a választ már tudtam előre. Az egyetlen lányával már alig tartja a kapcsolatot, pont azért, mert egész életében kritizálta őt is. A férjem nővére 40 éven át elviselte a szívtelen megjegyzéseket, amikből most nekem jut ki minden karácsonykor, nem tudom hibáztatni, amiért nem akar szorosabb kapcsolatot az édesanyjával.
Rajtunk maradt az anyósom
A férjem szíve aranyból van, és soha senkit nem akar megbántani. Az anyósom pedig annak a generációnak a tagja, akik a saját érdekeik mentén szégyentelenül szembefordítják a saját fiukat a feleségükkel, mert a fiuk az övék. És most, hogy már nincs az apósom, aki roppant szeretetre méltó ember volt és imádtam, senki sincs, aki visszafogná vagy tompítaná anyósom epés megjegyzéseit és éles nyelvét.
Nemcsak az fáj, hogy engem az anyja mögé sorol a férjem, hanem az, hogy a gyerekeinket is. És ordítani tudnék, amikor ő maga visszavedlik gyerekké az anyja jelenlététől.
„Nyugi – mondja a férjem –, csak néhány napot lesz itt.” De az a 72 óra az anyósommal karácsonykor elég ahhoz, hogy az őrületbe kergessen! De jövőre, már most megfogadom, hogy elutazunk karácsonyra minél messzebb az anyósomtól!
Forrás: The Telegraph, fotó: Unsplash, Getty Images
