„Nekem a karácsony a családdal egy rémálom, amit valahogy túl kell élnem”

2022. december 22.
Nagyon sok család van, ahol az ünnepek nem meghitt, hanem kifejezetten toxikus légkörben telnek. Terhelt családi kapcsolatok, kínos témák, szorongással várt közös étkezések – teljesen normális, ha ezek miatt egyáltalán nem várjuk a karácsonyt, és ünneplés helyett csak túlélésre játszunk.
  • A karácsony van, akiknek egyáltalán nem a szeretetről és a meghittségről szól.
  • Azoknak, akiknek konfliktusos kapcsolatuk van a családjukkal, ez az időszak hatványozottan megterhelő lehet,
  • Cikkünkben egy ilyen családban élő fiatal nő meséli el, milyen számára a „szeretet” ünnepe.

A médiából ömlő cukormázas karácsonyi képsorokon általában szeretetteljes családokat látunk az ünnepi asztal köré ülni, és a legtöbb karácsonyi filmből is az derül ki, hogy az ünnepek minden társas konfliktust megoldanak. Mondanunk sem kell, hogy a valóságban ez távolról sem igaz, és rengetegen vannak olyanok, akiknek az ünnep egyáltalán nem a meghittségről és a szeretetről, hanem a túlélésről szól.

A 33 éves Kata már külföldön él, a nagy távolság viszonylag jó indokot szolgáltat rá, hogy ritkán járjon haza szüleihez, de az ünnepek persze kivételt képeznek. Ilyenkor általában már előre szorong a várható beszólások, csípős megjegyzések és rosszindulatú kérdések miatt. „Nekem a karácsony a családdal nem meghittség, hanem egy rémálom, amit valahogy túl kell élnem – kezdi. – Emiatt egyébként az egész ünnepet nem szeretem. Már az első karácsonyi dekorációkról rögtön az jut eszembe, hogy vajon idén mikkel fognak majd cseszegetni a szüleim. Hiába változik az életem évről évre, mintha nekik semmi nem lenne elég jó.”

A 31 éves Péter két éve már barátnőjével közösen ünnepel, ami szülei szemében főbenjáró bűnnek számít. Édesanyja nem bírta elviselni, hogy egyetlen fia már nem vele akarja tölteni a szentestét, ezért náluk a karácsony kifejezetten feszült időszak: „A barátnőmmel együtt töltjük a szentestét, aztán 25-én külön-külön meglátogatjuk a szüleinket. Én valamikor a két ünnep között átmegyek koccintani a családjukhoz, de ő nagyon rosszban van az anyámmal, ezért ilyenkor nem találkoznak. Ez persze elég nehéz nekem, ráadásul mondanom sem kell, hogy a szüleimmel töltött ebéden elég pocsék a hangulat, szinte végig a barátnőmre és a kapcsolatomra tesznek rosszindulatú megjegyzéseket…”

Túl vékony vagy, túl kövér vagy, miért nincs még gyereked, miért nem keresel többet? Sok családban ilyen megjegyzések vagy éppen elmérgesedő politikai viták, robbanásra váró konfliktusok mérgezik meg a karácsonyi vacsorát. Az ünnepi időszakban szinte kötelező jelleggel előírt családi együttlét sok háztartásban igazi puskaporos hordóvá változtatja az ünnepi asztalt.

Nem mindenkinek jelent örömöt a családtagok viszontlátása az ünnepekkor.

Nem mindenkinek jelent örömöt a családtagok viszontlátása az ünnepekkor.

Felkészülni, vigyázz…

A New Yorker vicces, de kifejezetten hasznos képregényben ad útmutatót a toxikus családi karácsonyok túléléséhez. Jó ötlet lehet például felkészíteni partnerünket (ha először jön hozzánk karácsonyozni), hogy mire számíthat. Ordibálás, lerészegedés, disznó viccek? Ha előre készül, nem fog meglepődni, és mi sem érezzük majd olyan kínosan magunkat. Szintén aranyszabály lehet a kínos témák kerülése (mint például a politika), és az sem árt, ha tudatosan nem reagálunk a csipkelődő, negatív megjegyzésekre. És nyugodtan tervezzük be előre a „menekülőutat” – például, hogy tovább kell mennünk egy másik karácsonyi partira, vagy hogy a pokoli főnökünk még karácsonykor is ránk sózott valami feladatot.

De kicsit komolyabbra fordítva a szót: a toxikus családokkal az a legnagyobb baj, hogy a rokonaidat valójában egyáltalán nem érdekli, hogy hogy érzed magad karácsonykor. A régóta mérgesedő, terhelt viszonyok a családon belül érzelmi falakat húznak, a családot pedig leginkább a látszat tartja össze. Vagyis mindenkinek a saját jólléte jelenti a prioritást, illetve az a kép, amit kifelé közvetíteni szeretnének. A családot ilyenkor valójában hatalmi dinamikák hálózata működteti: ezért lehet fontos nekik, hogy karácsonykor „együtt legyen” a család, hogy érezzék, ilyenkor „haza tudják parancsolni” a gyerekeket.

A narcisztikus, abuzív szülők ilyenkor kifejezetten alkalmasnak érezhetik az időt arra, hogy megint bántsanak, hiszen az ünnepek érzékeny és érzelmes időszakot jelentenek. Talán megpróbálnak egy kis nosztalgiával vagy szeretetteljesnek tűnő gesztussal megpuhítani, hogy utána becsméreljenek, kontrollálni próbáljanak vagy mindenféle ok nélkül büntessenek viselkedésükkel. Mivel az ilyen sérült személyek világa általában saját egójuk körül forog, az is lehetséges, hogy még a gyerekeikkel szemben is rivalizálási kényszert éreznek, vagyis előfordulhat, hogy az ünnepi asztal mellett keményen megkritizálnak és másokhoz hasonlítgatnak majd téged.

Persze nem minden családban húzódik rossz szándék a sértő viselkedés mögött. Sokan saját bűntudatukat próbálják kompenzálni ilyenkor, márpedig a bűntudat érzése diszkomforttal jár. Ez a feszítő kellemetlenség agresszióba csaphat, és támadás lehet a vége. Bár ez kívülről valamelyest „érthetőbbnek” tűnhet, a támadás mögötti intenció még nem teszi semmissé a támadást, és neked sem kötelező megbocsátanod vagy másképp reagálnod miatta.

Mély levegő

Ha toxikus légkörben kell töltened a karácsonyodat, vegyél egy mély levegőt. Ne számíts semmi jóra – legalábbis arra ne igazán, hogy idén másképp lesz. A remények, illúziók csak csalódáshoz vezetnek, ezért fontos tudatosítanod: ezek káros, mérgező kapcsolatok, de te nem tehetsz róla, hogy a szüleid és az idősebb felnőttek nem voltak képesek megfelelően viselkedni a szerepükben. Ezeket a kapcsolatokat csakis két oldalról lehet reparálni, és az az igazság, hogy amíg a szülők maguk mentális problémákkal, instabil személyiséggel küzdenek, sokszor egyszerűen nincs igazán remény a változásra. A legjobb, amit tehetsz, ha magadat vértezed fel a dráma ellen, és elhatározod, hogy amennyire csak képes vagy rá, felülemelkedsz a piszkálódáson, nem ugrasz a provokációra és nem veszed fel a bántó megjegyzéseket. Vagyis nem mész bele a játékba, amibe a rokonaid megpróbálnak belerángatni. Ne feledd, hogy már felnőtt vagy, és bármit is gondolnak a többiek, már nem kényszeríthetnek vissza a gyerekszerepbe. Ha veszekedés tör ki, ha sok a bántás, nyugodtan menj el egy szó nélkül. Nem kell megfelelned nekik, nem kell produkálnod az elvárt reakciókat. Ebben segíthet, ha a fentebb már említett módon időkorlátot adsz az eseménynek, és akár előre jelzed, hogy 1-2 órát tudsz csak maradni.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy jól is fogod érezni magad a családi karácsonyon. De hatalmadban áll meghúzni a saját határaidat, és csak annyit elviselni, amennyit szeretnél, vagy amennyit még elbírsz. Jogod van távol tartani magad a drámától és kimaradni a mérgező vitákból. Sőt, még ahhoz is, hogy egyáltalán ne vegyél részt a családi ünneplésen – függetlenül attól, hogy mit gondol majd erről a rokonság vagy bárki más.

Forrás: Medium, New Yorker, Psycholgy Today Fotó: Getty Images

Olvass tovább!