- A BRCA gén mutációja mutatja meg, beletartozunk-e a petefészekrák miatt nagy kockázatú csoportba.
- Magyarországon a hetedik leggyakoribb daganatcsoport a petefészekrák, és az egyik leghalálosabb is.
- Azért nagyon veszélyes a petefészekrák, mert a kezdeti stádiumban nagyon nehezen kimutatható és nem okoz tüneteket sem.
Ugyan a petefészekrákkal kapcsolatban is folynak kutatások, ám még mindig nincs olyan megbízható és egyszerű szűrővizsgálat, amivel korai stádiumban biztosan diagnosztizálható lenne a betegség. Ráadásul a petefészekrák miatti műtét és kemoterápia után is gyakori a rák kiújulása.
Világszerte évente mintegy 200 ezer nő betegszik meg petefészekrákban, Magyarországon évente nagyjából 1200 új beteggel találkoznak az orvosok. A petefészekrákban szenvedő nők 75 százaléka hal bele a betegségbe. Miért olyan nagy a betegség halálozása és miért nem lehet könnyen diagnosztizálni?
Petefészekrák és gének
A petefészekrákban szenvedők 20-25 százalékánál kimutatható az úgynevezett BRCA1 és BRCA2 gén mutációja. Akinél így van, azt mutatja, hogy jelentősen nagy a mellrák és petefészekrák kialakulásának esélye. Valószínűleg mindenki emlékszik, amikor Angelina Jolie nyilvánosságra hozta, hogy ez nála is így van, ezért a betegség megelőzéséhez masztektómiát végeztetett és eltávolíttatta a petefészkeit. A színésznő édesanyja ugyanis a betegségben halt meg.
Nem csak annak fontos tehát elvégeztetni a genetikai tesztet, akinél diagnosztizálják a petefészekrákot, hanem az egészséges lányának is. Ha nála is kimutatható a génmutáció, azt jelenti, hogy nála is sokkal nagyobb esély van a betegség kialakulására, mintegy 85 százalék.
Hogyan diagnosztizálják a petefészekrákot?
A petefészekrák a korai stádiumban egyáltalán nem okoz tünetet
Az esetek 20 százalékában egy sima nőgyógyászati szűrővizsgálaton észlel az orvos az ultrahangon egy vagy több foltot, csomót a petefészkeken. Ám ennél pontosabban ekkor nem lehet megállapítani, milyen jellegű elváltozások ezek, ehhez egyéb vizsgálatokra is szükség lehet.
A petefészekrák szempontjából a Pap-teszt (méhnyakrák szűrésére használt kenetvétel) nem segít a diagnosztikában. Az ultrahang, alhasi CT és a PET-CT vizsgálat adhat konkrét eredményt.
Amikor már tüneteket okoz a petefészekrák, valószínűleg túlhaladt a kezdeti stádiumon. Ilyenkor a petefészekrák leggyakoribb tünetei lehetnek:
- Alhasi dagadás, fájdalom
- Üres gyomorral is teltségérzet
- Folyamatos vizelési inger
- Hüvelyi vérzés
Mi okozza a petefészekrákot?
20 és 65 év közötti nőknél diagnosztizálják a petefészekrákos esetek 80-90 százalékát, de 60 év felettieknél a leggyakoribb a betegség. A genetikai hajlamon túl a szakemberek megállapítottak már néhány olyan életmódbeli tényezőt, ami növeli a petefészekrák kialakulásának esélyét:
- Dohányzás
- Elhízás
- Kevés testmozgás
- Ha a családban lánytestvérnek vagy édesanyának volt petefészekrákja, mellrákja vagy húgyhólyagrákja.
- A petefészekrák gyakoribb olyan nőknél, akiknek nincs gyereke.
- Menopauza után
- Gyakoribb a petefészekrák azoknál a nőknél, akik sosem szedtek fogamzásgátlót.
- Endometriózisban szenvedő nőknél is gyakoribb a petefészekrák.
Ha ismerjük a családi kórtörténetet és genetikai hajlamot, nagy lépést tehetünk afelé, hogy tudatosan álljunk a petefészekrákra való nagyobb kockázatunkról. Ilyenkor az onkológussal való konzultáció segíthet abban, hogy átgondoljuk, milyen stratégiát érdemes követnünk a betegség megelőzésében.
Forrás: Marie Claire Italy, fotó: Unsplash
