- A terapeuták és a jó szándékú barátok gyakran azt mondják, hogy „vegyél egy mély levegőt”, de a mélylégzés rontja a kognitív (gondolati) és fiziológiai szorongást.
- A lassú (nem mély) légzés rendszeres gyakorlása nagyobb segítséget jelenthet.
- Julia Englund Strait pszichológus elárulta, mit érdemes tenned, amikor hirtelen kerülsz stresszhelyzetbe.
A legtöbb ember, amikor hirtelen stresszhelyzetben találja magát, azt mondja magának, hogy vesz szépen pár mély levegőt, és minden rendben lesz. Csakhogy a módszer, aminek elvileg meg kellene nyugtatnia, néha épp az ellenkezőjét idézi elő és az illető még feszültebb lesz.
Julia Englund Strait pszichológus elárulta, miért nem szerencsés azt mondani stresszhelyzetben, hogy „vegyél egy mély levegőt”:
1. Fokozhatja a szorongást és pánikrohamot idézhet elő
A mélylégzés segíthet megnyugtatni, és eltávolodni a zavaró gondolatoktól, de nem feltétlenül akkor, amikor épp pánikban vagy, mivel olyankor a légzésre való túlzott összpontosítás negatív gondolatspirált eredményezhet.
A légzésre való összpontosítás szorongást válthat ki, és pánikrohamokhoz vezethet, mert felgyűlnek a gondolatok: mit kellene tenni, mit rontottál el, miért hibázol mindig és így tovább. Amikor nyugodt vagy, és azt mondod, hogy vegyél egy mély levegőt, az teljesen rendben van, mert anélkül figyelheted meg ezeket a gondolatokat, hogy kötődnél hozzájuk. De egy stresszhelyzet kellős közepén valószínűbb, hogy elragadnak a gondolatok és bepánikolsz.
2. Akár rosszullétet is okozhat a mélylégzés
A pánikroham egyik legfélelmetesebb jele az az érzés, mintha nem kapnál levegőt. A hiperventiláció ( szapora légzés stressz vagy pánik esetén) azt jelenti, hogy túl sok szén-dioxidot lélegzel ki. A szén-dioxid csökkenése szédülést és ájulást okozhat. A mélylégzés lényegében meghosszabbítja és súlyosbítja a hiperventilációs ciklust. Ha pánikrohamot kapsz, vagy közel érzed magad hozzá, az utolsó dolog, amit tenned kellene, hogy még több szén-dioxidot fújsz ki.
A mélylégzés akár rosszullétet is okozhat
Mindez nem jelenti azt, hogy minden lélegzetvétel kudarcra van ítélve. A levegővétel egy eszköz, és sokféleképpen használható. Egyes légzőgyakorlatok határozottan oldják a stresszt és a szorongást, csak nem szabad túl mélyen venni a levegőt.
Íme a helyes stresszkezelés lépései:
1. Egy szorongásos roham kellős közepén gyakorold először a földelést
A földelés segíti a gondolataidat kordában tartani, és visszavezet a jelen pillanatba. Például határozd meg egy 1-től 10-es skálán (a 10-es a legkiborultabb), hogy mennyire vagy feszült és várj addig, amíg nem éred el a 4-est, közben tereld el a figyelmedet és kezdj el megnyugodni. Amint elmúlik a szorongás, jöhet a lassú, egyenletes légzés.
2. Lélegezz lassan, de ne mélyen
A helyes stresszkezeléshez lélegezz be 3 másodpercig, majd 4 másodpercig fújd ki a levegőt. Utána 3 másodpercig be és 5 másodpercig fújd ki, és így tovább, ahelyett, hogy 3 nagyot lélegeznél be és 8 másodpercig fújnád ki. Hosszabbítsd meg a kilégzést, de fokozatosan!
A lassú, ütemes légzés a stresszkezelés a legjobb módja, ráadásul hatékonyan oldja a szorongást
3. Gyakorold a rendszeres, lassú légzést, amikor nem vagy stresszhelyzetben
Amikor nem tapasztalsz szorongást, gyakorold a lassú és ütemes levegővételt. Így mikor stresszhelyzetbe kerülsz és pánikszerűen vennéd gyorsan és mélyen a levegőt, gyorsabban át tudod állítani a légzésedet a lassú és szabályos légzésre és hamarabb átlendülhetsz a kritikus pillanatokon.
Forrás: Psychology Today, Fotók: Getty Images
