Az X-generációsoknál és millenniáloknál ennek a 17 ráktípusnak nagy a kockázata

2024. szeptember 01.
A Stanford Egyetem tudósainak friss kutatásából kiderült, hogy bizonyos ráktípusok kockázata nagyobb a mostani harmincas-negyvenes éveikben járóknál, mint az idősebbeknél. Miért történik ez a millenniál és X-generációval? Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?
Fiatal felnőtteknél nagy kockázatú ráktípusok
  • 17 olyan ráktípust azonosítottak a Stanford Egyetem kutatói, melyekre nagyobb esélye van most egy mai harmincas-negyvenes éveiben járó felnőttnek, mint egy idősebb embernek.
  • Mára nem igaz, hogy a rák az idősek betegsége.
  • Az utóbbi évtizedben miért szaporodtak meg bizonyos ráktípusok, melyek eddig az idősek körében voltak gyakoribbak, az X-generációsok és millenniálok körében?

Nem valószínű, hogy van olyan ember, aki ne aggódott volna már amiatt, hogy esetleg rákos lesz. Annyi mindenről derül ki a környezetünkben, hogy növeli a rákbetegség kialakulásának kockázatát, hogy az lenne a csoda, ha nem jutna eszünkbe: mi is veszélyben vagyunk?

A Lancet tudományos folyóiratban publikált friss kutatás eredményei szerint nem alaptalan az aggodalmunk. Kiderült ugyanis, hogy a millenniálok és X-generációsok (azaz a mai harmincas-negyvenes éveikben járók) sokkal nagyobb eséllyel betegednek meg bizonyos ráktípusokban, mint az idősebbek. 17 ilyen ráktípust azonosítottak a Stanford Egyetem kutatói.

Melyik ráktípusok veszélyeztetik a harmincas-negyvenes generációkat?

Egészen pontosan 23 millió 645 ezer, 25 és 84 év közötti felnőtt ember adatait elemezték a tudósok. A kutatásban résztvevőket korábban 34 különböző ráktípussal diagnosztizálták. Emellett 7 millió 348 ezer olyan személy adatait is megnézték, akik 25 bizonyos ráktípusban haltak meg.

Az eredmények szerint az alábbi 17 ráktípus kialakulásának kockázata jelenleg a legnagyobb a most harmincas-negyvenes éveikben járó felnőtteknél:

  • Ösztrogén receptor pozitív mellrák
  • Petefészekrák
  • A gyomorszájat érintő gyomorrák
  • Vékonybélrák
  • Májrák és epevezetékrák nőknél
  • Nem HPV okozta száj- és garatrák nőknél
  • Vastagbélrák
  • Méhtestrák
  • Vese- és vesemedencerák
  • Hasnyálmirigyrák
  • Végbélrák férfiaknál
  • Mielóma multiplex (a csontvelő fehérvérsejt-termelő sejtjeinek rákos megbetegedése)
  • A gyomorszájat nem érintő gyomorrák
  • Hererák
  • Leukémia
  • Kaposi-szarkóma férfiaknál (a vér- és nyirokereket támadó ráktípus)
  • Epehólyag- és más epéhez kapcsolódó rák

A tudósok azt is megfigyelték a 17-ből 9 ráktípusnál – az ösztrogén pozitív mellráknál, a vastagbélráknál, méhtestráknál, gyomorszájat nem érintő gyomorráknál, epehólyag- és más epéhez kapcsolódó ráknál, hereráknál, petefészekráknál, a férfiaknál kialakuló végbélráknál és a Kaposi-szarkómánál –, hogy sokkal gyorsabban nő a betegek száma a fiataloknál, mint az idősek körében.

A vese-, vékonybél- és hasnyálmirigyrák esetében mind a férfiaknál, mind a nőknél, míg a májráknál a nőknél volt aggasztóan gyors a betegek számának növekedése a harmincas-negyvenes éveikben járó fiatalabb felnőtteknél.

Még nem teljesen értik, mi történik, de vannak elméletei a tudósoknak a magyarázatra

„Ahhoz, hogy egy fiatalabb felnőttnél rákbetegség alakuljon ki – már ha nem örökletes hajlam áll a háttérben –, valószínűleg a korai életkorban a rákkeltő környezeti tényezőknek való kitettség okozza a megbetegedést” – jelentette ki Dr. William Dahut, az Amerikai Rák Társaság tudományos elnöke. 

A szakértők szerint azonban a korai kitettség a rákkeltő hatásoknak csak egy része annak, hogy a harmincas-negyvenes generáció körében emelkedik a rákbetegségek száma. Más tényezők, például az elhízás is hozzájárul ahhoz, hogy a betegség kialakul. Dahut arra is rámutatott, hogy a 17-ből 10 ráktípus esetén már korábban is bebizonyosodott az elhízással való kapcsolat (például a bélrák, mellrák vagy hasnyálmirigyrák esetében).

„Ha megnézzük, hogyan változott az elmúlt 20 évben az elhízással kapcsolatos helyzet, és tudjuk, hogy sok ráktípus összefüggésben áll az elhízással, nyilvánvaló, hogy ez is egy tényező, sok más mellett” – mondta Dr. Dahut. 1990 óta kétszer annyian lettek elhízottak mind a felnőttek, mind a gyerekek körében.

Ez persze nem írható minden esetben az egészségtelen életmód rovására. Örökletes tényezők, anyagcsere-betegségek és a társadalmi-gazdasági helyzet is állhat a hátterében. „Együttesen a környezetünkben, az étrendünkben és életmódunkban van a veszély” – mutatott rá Dr. Lidia Schapira, a Stanford Egyetem onkológusa.

Valóban kell aggódnunk?

„A tény, amit látunk a kutatásban, hogy több a rákbeteg. A fiatal rákbeteg. Emiatt tényleg aggódnunk kell” – mondta az onkológus. Ugyan a rákbetegség kialakulása egy harmincas-negyvenes felnőttnél még mindig relatíve alacsony egy idősebb emberhez képest, viszont a növekvő tendencia bizony aggasztó.

„Ha azt nézzük, hogy ez a megnövekedett kockázat idősebb korra már valóban azt jelenti, hogy többen betegszenek meg rákban, azt jelenti, hogy ismét számolnunk kell azzal, hogy a rák miatti halálozások csökkenő tendenciája visszafordul” – mutatott rá Dr. Dahut.

Hogy jó hír is legyen a kutatásból: bizonyos rákos betegségek esetén azt figyelték meg, hogy sikerült a hatékony intézkedésekkel csökkenteni a megbetegedések számát. Ilyen például a HPV-oltás hatására a méhnyakrákos esetek számának csökkenése. „Ez határozottan győzelem” – mondta Schapira. Ám mondhatjuk, hogy ezzel csak – nagyon fontos – csatát nyertünk a rák ellen, a háborút nem.

Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images