- A képernyőidőre vonatkozó ajánlásokat talán minden szülő hallotta már, ám betartani nem olyan könnyű.
- Melyik az az élethelyzet, amikor tényleg nem lenne szabad a gyerekünk kezébe nyomni a telefont vagy tabletet?
- Miért nem megoldás egy hisztiroham esetén odaadni a telefont, csak hogy vége legyen a jelenetnek?
Az ideális képernyő előtt töltött időre vonatkozó ajánlások valószínűleg a legtöbb családnál repülnek a sutba, amikor az egész családot ledönti egy vírus, vagy éppen az idősebb testvérnek segítség kell a házi feladatban. Vagy amikor hajnali 5 óra van még csak, a gyerek már ugrál, mi viszont úgy érezzük, nem éljük túl a napot, ha nem aludhatunk legalább még egy órácskát. A pszichológus sem hibáztat senkit, ha ilyenkor előkerül egy tablet és Peppa malac.
A jó hír, hogy ezzel semmilyen kárt nem okozunk a gyerekünk szellemi-lelki fejlődésében. A rossz hír ugyanakkor, hogy van olyan élethelyzet, amikor viszont egyáltalán nem lenne szabad a képernyő elé ültetnünk a gyerekeket. Ez az, amikor a tabletet vagy telefont digitális cumiként használják a szülők, csak hogy ne hisztizzen. Hosszú távon ezért elég kemény árat fizethetnek nem csak a szülők, de a gyerekek is.
Ezeket a képességeket nem sajátítják el a gyerekek, ha a képernyő a digitális cumijuk
Ahogy a járást és a beszédet, úgy az önszabályozást is meg kell tanulniuk a gyerekeknek. Senki sem születik azzal a képességgel, hogy ura az érzelmeinek, sőt, sok embernek felnőttkorban is komoly kihívást jelent.
Az érzelemszabályozáshoz számos dolog hozzátartozik:
- Düh és frusztráció kezelése
- A jutalmazás késleltetése
- Koncentráció
„Az, hogy kinél milyen szinten vannak jelen ezek a képességek, egyénfüggő – mondta Konok Veronika, az ELTE Biológia Tanszékének munkatársa. – A személyiség, környezet és a szülőkkel, pedagógusokkal való interakciói egyaránt alakítják.”
Konok és munkatársai friss kutatásukban azt vizsgálták, milyen hatással van az önszabályozás képességére hosszú távon, ha a szülők a gyerekek megnyugtatására a képernyőt használják. Két fontos dolgot figyeltek meg több éven át tartó tanulmányukban.
- Azok a gyerekek, akiknél rendszeresen használták a hiszti megszüntetésére a telefont vagy tabletet a szülők, sokkal kevésbé tudták uralni a dühkitöréseiket nagyobb korban.
- Sokkal gyakrabban volt dühkitörése és hisztirohama azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülők sokszor a kezébe adták a képernyőt, hogy ne hisztizzenek.
Ez egy ördögi kör. Azok a gyerekek, akik többször megkapták a képernyőt, gyakrabban voltak dühösek, és a dühkitörésre hajlamosabb gyerekeknél végül egyre gyakrabban került elő a telefon vagy tablet. Ezen a ponton már azt sem könnyű megállapítani, mi volt előbb: a dühroham vagy a képernyő?
Hogyan kezeljük a hisztit képernyő nélkül?
A pszichológus hangsúlyozta, hogy nagyban függ a helyszíntől, hogyan kezeljük a hisztit. Ha otthon vagyunk, érdemes hagynunk, hogy lefusson magától a roham. Egy idő után a gyermekünk megnyugszik, abbahagyja a kiabálást, még akkor is, ha nem teszünk mást, csak jelen vagyunk legfeljebb és támogatjuk. Segíthetünk azonban bizonyos dolgokkal, hogy megtanulja az önszabályozás képességét, így a jövőben eljut odáig, hogy el sem kezdődnek ezek a hisztik.
Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, nem egyik napról a másikra megy végbe. A gyerekeknek pedig szükségük van a szüleik minden támogatására, hiszen mi taníthatjuk meg nekik, hogyan ismerjék fel és szabályozzák az érzéseiket.
- Mondjuk ki, milyen érzés lehet az adott pillanatban a gyerekünkben. Mérges vagy, frusztráló, hogy nem tudod összeilleszteni a darabkákat, dühös leszel tőle stb. Ezzel segítünk pontosan meghatározni, mit érez.
- Megmutathatjuk nekik, hogyan fejezzék ki a negatív érzésüket, például ugráljanak vagy üssenek egy párnába.
- A hisztiroham általában hatalmas feszültséggel jár az izmokban. Ezt oldhatjuk öleléssel, masszírozással, így megtanulja érezni a gyermekünk, hogyan kell ellazulni, és ez milyen mértékben oldja a bennük lévő stresszérzetet is.
Nagyon fontos, hogy tudják a gyerekek, nincsenek egyedül a rossz érzéseikkel, a felnőtt ott van velük és támogatja őket abban, hogy átéljék és feldolgozzák azt. Ha egy étteremben történik a hisztiroham, ahelyett, hogy a képernyő elé ültetnénk a kicsit, inkább menjünk ki egy rövid sétára, ahol megnyugodhatnak a szülők és a gyerekek is. Érdemes a saját légzésünket is lassítani, ez ugyanis a gyermekünknek is segít. Minden hiszti véget ér egyszer, ha nem is azonnal!
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images