- Nem csak képzeled: a légúti vírusok szezonja egyeseket sokkal jobban megvisel, mint másokat.
- A szakértők szerint a fő ok, amiért valaki gyakrabban beteg, nem feltétlenül az immunitásban keresendő: a legfontosabb tényező a kitettség.
- A legintenzívebb kitettséget a háztartáson belüli kapcsolat jelenti.
Mindenki ki van téve a megfázásnak vagy a légúti vírusoknak, például az influenzának vagy a COVID-19-nek, és bár sok szó esik „erős” és „gyenge” immunrendszerről, a szakértők szerint a fő ok, amiért valaki gyakrabban beteg, nem feltétlenül az immunitásban keresendő.
„A legfontosabb tényező a kitettség” – magyarázza Dr. Dean Blumberg, a kaliforniai UC Davis Health fertőző gyermekbetegségek osztályának vezetője. „Aki gyakran kerül kapcsolatba fertőző emberekkel, az természetes módon gyakrabban lesz beteg, mint aki ritkán kerül közel köhögő, tüsszögő emberekhez.”
Fontos megjegyezni, hogy ez a magyarázat nem vonatkozik azokra, akiknek az immunrendszere legyengült – például azokra, akik onkológiai kezelés alatt állnak, vagy akik immunrendszert gyengítő gyógyszereket szednek, például lupusz vagy Crohn-betegség miatt. Ők nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve, és az orvosaik erre általában figyelmeztetik is őket.
Minél több emberrel élünk együtt, annál könnyebben kapunk el betegségeket
A legtöbb fertőzés nem a boltban és nem a buszokon, villamosokon, hanem otthon terjed. „A legintenzívebb kitettséget a háztartáson belüli kapcsolat jelenti, hiszen ezek az emberek szoros, tartós közelségben élnek” – mondja Dr. Blumberg.
Gondoljunk csak bele: otthon együtt ülünk a kanapén, ugyanazokat a kéztörlőket használjuk, ugyanazokat a felületeket érintjük. Aki több emberrel él együtt, nagyobb eséllyel lesz beteg, mint aki egyedül, vagy csak egy személlyel osztozik a háztartáson.
A kisgyermekes családok – és a gyerekekkel dolgozó tanárok – különösen veszélyeztetettek.
A gyerekek gyakrabban kapják el a vírusos betegségeket.
„Tudjuk, hogy a gyerekek sokkal gyakrabban kapnak el náthát, hiszen nap mint nap ki vannak téve a fertőzéseknek az iskolában” – mondja Hendrix.
Miért veszélyeztetettek a kisgyerekek?
A legnagyobb kockázat a bölcsődékben és óvodákban van, teszi hozzá Blumberg: „A kicsik még nem köhögnek, tüsszentenek zsebkendőbe, gyakran érintik meg az arcukat és a rendszeres kézmosás sem olyan alapos náluk, mint nagyobb korban. Ehelyett a kezükbe köhögnek, megtörlik kézzel az orrukat, majd játékokat adogatnak, kézen fogva sétálnak, egymáshoz közel ülnek – és persze hazaviszik a vírusokat.”
Aztán otthon a szülők átölelik, etetik, altatják őket – ami mind növeli a fertőzés kockázatát. „Az ilyen közvetlen érintkezés az, ami igazán megemeli a fertőződés esélyét” – magyarázza Blumberg.
Az óvodai gondozók, iskolai tanárok is gyakran betegeskednek, hiszen ők is folyamatosan kapcsolatban vannak a kisgyerekekkel – erősíti meg Hendrix.
Ahogy azonban a gyerekek nőnek, a fertőzésveszély fokozatosan csökken
„Az iskoláskorú gyerekek még hazahoznak vírusokat, de már jobb a higiéniai gyakorlatuk, és általában véve kevésbé bújnak a szüleikhez, így kisebb az esély a fertőzésre” – mondja Blumberg.
„A legalacsonyabb kockázat természetesen azoknál a felnőtteknél van, akiknek nincsenek gyerekeik otthon, és kisebb háztartásban élnek.”
Így védekezhetünk a légúti vírusszezonban
A légúti vírusok – legyen szó nátháról, influenzáról vagy COVID-ról –jól ismert módokon terjednek.
„A vírusok leggyakoribb útja a nyál útján történő fertőzés. Minél közelebb állunk valakihez, amikor köhög vagy tüsszent, annál nagyobb a kockázat” – mondja Blumberg.
A cseppek nemcsak köhögéskor, hanem beszéd közben is a levegőbe kerülnek. Ezért a szakértők javasolják, hogy zsúfolt, zárt helyeken viseljünk maszkot, különösen, ha körülöttünk valaki beteg. Ha tehetjük, szellőztessünk gyakran, még ha kint hideg is van.
A kézmosás vagy kézfertőtlenítés a legjobb módszer a vírusok ellen
A vírusok érintés útján is terjednek. Blumberg szerint ezért fontos, hogy ne érintsük meg az arcunkat, főleg a szánkat, orrunkat és szemünket, ha nem mostunk kezet.
„A kézmosás vagy kézfértőtlenítés és a fertőtlenítés az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a fertőzések megelőzésének” – mondja Hendrix. „Ezt már a járvány óta hangsúlyozzuk: a kézmosás az egyik legfontosabb fegyverünk, különösen az influenzaszezonban.”
És nemcsak nekünk, hanem a gyerekeknek is érdemes megtanítani ezeket a szokásokat – hogy felnőve természetes legyen számukra a higiénia és a védekezés.
A vírusok elleni harc nem feltétlenül a vitaminok beszedésével kezdődik – hanem a mosdókagylónál.
Forrás: Huffpost Fotó: Getty Images
