Minden, amit a fertőtlenítésről 2020-ban megtanultunk

2021. január 10. |

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 2020-ban többet tanultunk a fertőtlenítésről, mint amennyit valaha tudtunk róla. Bár azóta kiderült, hogy a koronavírus útját elsősorban a maszkokkal lehet megállítani, mégsem hiábavaló az a sok tudás, amit megtanultunk arról, hogyan tarthatjuk igazán tisztán és vírusmentesen a ruháinkat, az élelmiszereinket és a háztartásunk minden szegletét. Bölcsebbek lettünk azzal kapcsolatban, hogyan óvhatjuk meg jobban otthonunkat és saját egészségünket.

Bár a koronavírus-járvány tavaszi kirobbanása óta a tudomány már bebizonyította, hogy felületek útján nem terjed a vírus, annál inkább a levegőben lebegő részecskék segítségével, mégsem gondoljuk, hogy hiábavaló lenne az a sok ismeret, amit a fertőtlenítésről és a valódi tisztaságról megtanultunk 2020-ban. (Időről időre eszembe jut például, mennyi szenvedést megspórolhattunk volna az elmúlt öt évben, mióta a gyermekeink óvodába járnak, ha a fertőtlenítés és kézmosás az idei tanévhez hasonló lendülettel zajlott volna. 2020 októberében ugyanis elmaradt a menetrend szerint érkező hányós-hasmenős vírus, ami minden évben letarolta az egész családot.)

fertotlenites-2020-lecke

Mutatjuk, melyek azok a leckék a 2020-ban tanult fertőtlenítésiskolában, amiket mindenképp érdemes továbbvinni akkor is, ha már nem lesz járványhelyzet. 

Takarítás és fertőtlenítés között nagy különbség van

Sőt, fertőtlenítés és fertőtlenítés között is hatalmas eltérés lehet! A takarítás leginkább az esztétikumról szól, arról, hogy minden folt- és pöttymentes legyen. Ilyenkor eltávolítjuk a látható koszt, vízkövet és rozsdát, ám ez a kórokozókra nem terjed ki. 

A fertőtlenítés hatásfoka nagyban függ attól, milyen szerrel végezzük. Amikor egy kemény, nem porózus felületet olyan szerrel tisztítunk meg, amely megöli a vírusok és baktériumok 99,9 százazlékát, fertőtlenítésről beszélhetünk. Amikor valaki beteg, akkor azonban sterilizálásra is szükség lehet, hogy biztosan elpusztuljon az összes olyan kórokozó, amely a felületeken sokáig életképes maradhat. Ebből a szempontból nem a koronavírus a legmakacsabb, hanem a náthát okozó rhinovírusok például. 

Előbb takarítsunk, aztán fertőtlenítsünk

Meglepő, de a fertőtlenítés nem működik koszos felületen. A vírusok és baktériumok képesek elrejtőzni a szerves részecskékben, ami bármilyen fertőtlenítőszer hatásfokát csökkenti. Mindig célszerű szappanos vagy mosószeres vízzel lemosni a felületeket fertőtlenítés előtt. (A koronavírus elpusztítására azonban bármilyen olyan szer képes, amely zsíroldó hatású, ám a töménység nagyon fontos ebben az esetben.)

Az előre hígított fehérítő nem használható

A fehérítő tökéletes választás a kórokozók kiirtására. Ám ahhoz, hogy megfelelő hatásfokkal működjön, a hígítása kulcstényező. A legtöbben ott követik el a hibát, hogy túlhígítják vagy előre hígítják az oldatot. Ez elméletben nem probléma, ám a fehérítő kevésbé stabil hígított formában, így a hőmérséklet, fény vagy a bele kerülő szennyeződések csökkenthetik a hatékonyságát. 

Nem célszerű szórófejes flakonban használni a fehérítőt, mivel nagyon könnyen reakcióba lép más vegyületekkel. Egyrészt kevésbé pontosan tudjuk a megfelelő helyre fecskendezni, másrészt könnyebben a szemünkbe, orrunkba kerülhet a vegyszer. Sokkal jobb, ha egy rongyra csepegtetjük, és azzal visszük fel a tisztítandó felületre. 

Olvastad már?

A 70 százalékos alkohol hatékonysága 91 százalék feletti

Ha ódzkodunk a fehérítő használatától, alkohollal is fertőtleníthetünk. Logikusnak tűnhet, hogy minél nagyobb a töménysége, annál hatásosabb, ám nem feltétlenül ez a helyzet. A kilencvenszázalékos vagy annál töményebb alkohol pedig akár túl tömény is lehet bizonyos felületekhez, akár a burkolatot is leoldhatja például a konyhapulton használva. A hetvenszázalékos alkohol már biztonságosan használható a legtöbb helyre egy háztartásban, ugyanakkor baktérium- és vírusölő hatása is megfelelően nagy. 

A hatóidő is fontos

Hiába a leghatásosabb fertőtlenítőszer, ha nem hagyjuk hatni elég ideig. Gondoljunk csak arra, hogy a kezünket is legalább húsz másodpercig kell mosnunk az ajánlások szerint. Emiatt nem célszerű például a fertőtlenítő törlőkendők használata: nem viszünk fel elég tisztítószert a felületre vele, ami így túl hamar elpárolog, ezért nem tud megfelelő hatásfokkal működni. 

A vasaló és a gőz még mindig működik

Ha valamelyik családtagunk beteg, célszerű a ruhákat, textileket, amelyekkel érintkezésbe került, fehérítővel vagy fertőtlenítő hatású mosószerrel magas hőfokon mosni. Ám mit tehetünk, ha amiatt aggódunk, hogy a kabátunkon hozunk haza például kórokozókat? A gőztisztító például hatásosan sterilizálja a textileket, ha pedig vasalható a ruhadarab, szintén egy csapásra elintézhetjük a vírusokat és baktériumokat. 

Nem kell mindig mindent fertőtleníteni

Az éberség nagyon fontos, ha meg akarjuk előzni a koronavírus vagy más betegség terjedését. Amikor elkezdődött a járvány, mindent fertőtlenítettünk, a házhoz szállított ételek csomagolásától a tejesdobozon át a kulcscsomónkig. Itt az ideje azonban, hogy vegyünk egy nagy levegőt, és újratervezzük mindezt, ha eddig nem tettük: a higiéniával foglalkozó szakemberek szerint sokkal fontosabb a célzott fertőtlenítés. Ez azt jelenti, hogy mára tudományos tény, hogy nincs értelme mindent folyton lemosni, elég a gyakran, sok ember által megérintett tárgyakat, felületeket. 

Például ha egy potenciális vírusfertőzött személy megérinti a kilincsünket, nem is kérdés, fertőtlenítsük le. Ugyanez érvényes a vágódeszkára, telefonra, ha a szupermarketben a kezünkbe vettük. A cél, hogy a kórokozók terjedését megelőzzük, ám a takarításon stresszelni majdnem olyan egészségtelen, mint elkapni egy betegséget. 

Olvass tovább!

Forrás: Apartment Therapy
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód