Bár a jó szándék vezérli a környezetünkben élőket, mikor életünk nehéz perceiben arra biztatnak, hogy maradjunk optimisták és nézzük a jó oldalát, ám ez a pozitivitás valójában nagyon is negatív. A szakembereknek külön kifejezése is van erre a típusú hozzáállásra, olyan gyakori: ez a mérgező pozitivizmus.
„A toxikus vagy mérgező pozitivizmus az az elképzelés, hogy valakinek mindig és mindenekfelett a pozitív érzelmekre és az élet pozitív nézőpontjára kell fókuszálnia – magyarázta Heather Monroe, a Newport Intézet klinikai szociális munkása. – Az a hit táplálja, hogy ha a bonyolult, kellemetlen érzelmeket figyelmen kívül hagyjuk, ahogy az életünknek azon területeit is, amelyek nem működnek megfelelően, boldogabbak leszünk.”
A mindenáron optimista hozzáállás, és az, ha egyszerűen rácsapjuk az ajtót a negatív érzésekre, nem szünteti meg azokat. Sőt, inkább tovább fokozza.
A probléma az, hogy a mérgező pozitivizmus túlegyszerűsíti az emberi agy működését, és azt, ahogy az érzelmeinket feldolgozzuk, így tulajdonképpen a mentális betegségek melegágyává válik. „Hosszú távon a mérgező pozitivizmus hatására az emberek inkább magukba fojtják a küzdelmeiket, nem beszélnek a nehézségeikről, ha azoktól, akikhez kötődnek, azt hallják, hogy pozitívnak kell maradniuk. Az érzelmek elrejtése tovább fokozza a stresszt és szorongást az emberekben, még nehezebbé téve a felkavaró érzelmekkel való megküzdést” – mondta Monroe.
Mérgező pozitivizmus és koronavírus-járvány
A koronavírus-járvány kollektív traumáját a bolygónk minden lakója megtapasztalja, mindannyian együtt vagyunk benne, így a minden áron pozitívnak lenni attitűd veszélyeire különösen fontos felhívni a figyelmet.
„Nézzük a jó oldalát: több időt tölthetünk a családunkkal, minden nap edzhetünk, új hobbiba vethetjük bele magunkat, nyelvet tanulhatunk, és végre megírhatjuk életünk regényét? Pont ez a mérgező pozitivizmus – figyelmeztetett Noel McDermott londoni pszichoterapeuta. – A mérgező pozitivizmusra az egyik legtökéletesebb példa a járvány traumatikus természetének tagadása. Ezt láthatjuk, amikor emberek a karantén pozitív tapasztalatait domborítják ki a közösségi oldalaikon, mint az önmegismerés útja, az önmagukkal való béke megtalálása. Még normális időkben is nehezebb befelé figyelni, hiszen mindenkinek megvannak a saját belső démonai.”
Olvastad már?
Ezek az üzenetek, amelyek azt sugallják, hogy ha nem maradunk pozitívak a járvány idején, rossz oldalon állunk, megkérdőjelezik az emberek teljesen jogos aggodalmát a saját egészségükkel, barátaik és családjuk egészségével, anyagi biztonságukkal kapcsolatban.
Saját magunk válhatunk a pozitivizmusunk áldozatává
Természetesen nem csak másokra nézve lehet káros a mi saját mérgező pozitvizmusunk. Gondoljunk csak bele: megengedtük magunknak, hogy a saját veszteségeinken, kétségeinknek elgondolkodjunk? Vagy olyan gyorsan ellökjük magunktól ezeket a gondolatfoszlányokat, amilyen gyorsan csak tudjuk, hogy ehelyett pozitívak maradjunk, és hálásak legyünk azért, amink van?
„Semmi gond nincs azzal, ha minden nap hálát adunk a jó dolgokért az ilyen nehéz időszakokban. Ám fontos, hogy ugyanezt megtegyük azokkal a dolgokkal is, amelyek nyomasztanak minket” – javasolta Jenny Maenpaa pszichológus, aki arra is adott javaslatokat, hogyan léphetünk túl a saját mérgező pozitivizmusunkon, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt.
1. Engedjük meg magunknak, hogy pozitív és negatív érzéseink is lehessenek.
Emlékeztessük magunkat, hogy egy-egy dolgot több nézőpontból is képesek vagyunk látni, még a kétségbe ejtő, bizonytalan helyzeteket is. Legyünk realisták és őszinték. Adjunk hálát azért, amink van, ugyanakkor valljuk be magunknak (és a hozzánk közel állóknak), mi nyugtalanít minket a jövőnkkel, a járvánnyal kapcsolatban.
2. A meditáció, naplóírás segíthet a szorongásaink mélyére látni.
Szerencsére számos módszer közelebb vihet minket a szorongásainkhoz. A légzőgyakorlatok, vezetett meditációk segítségével nemcsak felismerhetjük félelmeinket, de a megküzdésben is segíthetnek. A szakemberek szerint a naplóírás is hasonlóan hatékony módszer.
„Amikor a félelmeinken, szorongásainkon gondolkozunk, az agyunk fontos dolgokként kódolja azokat, előtérben tartja. Ha leírjuk ezeket a negatív gondolatokat, még akkor is, ha nem teszünk a megoldásukra más egyebet, azt az üzenetet küldjük az agyunknak, hogy nem kell erősen foglalkoznia vele, mivel törődünk velük anélkül is.”
3. Ha feltárjuk a szorongás okát, tudjunk törődni magunkkal.
A mérgező pozitivizmus passzív hozzáállást sugall: ne tegyél semmit, csupán gondold azt, hogy minden jó, és minden jobb lesz. Ám még a legbizonytalanabb, legszorongatóbb helyzetben is tehetünk magunkért. „Nem attól érezzük magunkat jobban, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek. Attól érezhetjük magunkat nagyobb biztonságban, ha azzal a tudattal élünk, hogy van irányításunk az életünk felett. A koronavírus terjedését nem befolyásolhatjuk, ám az életünk más területein a miénk a döntés. Nem a jó dolgokra kell koncentrálni, hanem azokra a dolgokra, amiket megtehetünk – mutatott rá a pszichológus. – Aludjunk eleget, eddzünk rendszeresen, készítsünk finom ételeket, beszélgessünk az aggodalmainkról a szeretteinkkel, kiránduljunk, tegyünk meg minden óvintézkedést, amit jónak és szükségesnek érzünk. Ezek valódi cselekedetek a mérgező pozitivitás jól hangzó, ám teljesen üres frázisaival szemben.”
Olvass tovább!
Forrás: The Huffington Post
Fotó: Unsplash
