- Paola Ruffo legalább olyan népszerű volt a hatvanas-hetvenes években Európában, mint ma Katalin hercegné.
- Mindenki olyan hajat akart, mint az övé: szőke, dús és erős, mint egy samponreklám, amit gyakran látványkontyokban viselt.
- De ki volt valójában Paola Ruffo és hogyan lett Albert liège-i herceg felesége, majd belga királyné?
Paola Ruffo, a későbbi Paula belga királyné édesanyja a mindig kifogástalanul elegáns Luisa Gazzelli, Rossana grófnője, Elena Savoy királynéjának udvarhölgye volt. Édesapja egy roppant népszerű és sármos olasz férfi, Fulco Ruffo, Szicília és Palazzolo koronahercege, San Martino és Gardia Lombarda hercege, arany medállal kitüntetett veterán, az első világháború pilóta hőse.
De a belga kék vér is ott csörgedezett Paola ereiben. Anyai nagyanyja, Laura Mosselman du Chenoy volt ugyanis, aki 1877-ben hagyta hátra Belgiumot, hogy feleségül menjen Beniamino Ruffo calabriai herceghez.
Paola Ruffo gyermekkora
1937. szeptember 11-én született Paola Forte dei Marmiban, a család hét gyermeke közül a legkisebbként. Még csak 9 éves volt, amikor 62 évesen meghalt édesapja. Ez teljesen összetörte a kis Paolát, aki rajongva imádta apját. Ő volt az, aki mindig enyhítette anyja szigorúságának élét. Hogy túlélje fájdalmát, a tanulásba temetkezett. Különösen a történelem és a nyelvek iránt mutatott fogékonyságot az ifjú hercegnő.
Tinédzserként Rómában tanult latint, görögöt, angolt és franciát, majd itt érettségizett. Mint legfiatalabb lánytestvér, nagyobb szabadságot élvezett nővéreinél, jobban kiszabadulhatott édesanyja irányítása alól, kevesebb figyelmet tudott már szentelni Paolának. Aki ezt nem is bánta, élvezte a gondtalan életet Rómában, és elkezdte tervezgetni divatkarrierjét.
A Piazza di Spagnán nyitott egy atelier szalont barátjával, Marina Elide Punturierivel, aki később Marina Ripa di Meana néven vált híressé látványos kalapjairól.
Paola végzete más irányba vezetett
21 éves volt, amikor 1958-ban elment a frissen megválasztott XXII. János pápa felavatási ceremóniájára édesanyjával. A rengeteg előkelőség között ott volt a 24 éves Albert liège-i herceg, III. Leopold belga király másodszülött fia. Tulajdonképpen Albert pont olyan helyzetben volt, mint Harry herceg, ő volt a tartalék a négy évvel idősebb bátyja, Baldwin, a trónörökös mellett.
Albert herceget azonnal levette a lábáról Paola Ruffo szépsége, aki messze túlragyogta az összegyűlt európai főnemest. Nem véletlenül mondták róla akkoriban mindenhol, hogy olyan földöntúli szépségű az arca, mint egy reneszánsz Madonnának. De Paolát is elbűvölte Albert herceg. Ugyanakkor mindketten roppant kínosan érezték magukat az eseményen. „Nem beszélgettünk sokat, mindketten túl félénkek voltunk” – mondta Paola évekkel később.
Ám a következő napokban, néhány séta, fagylalt és a Piazza Navona éttermeinek asztalai mellett azért a két fiatal hercegi sarj összemelegedett. Még ugyanabban az évben, december 6-án Albert feleségül is kérte Paolát, miközben Maria Camilla Pallavicini születésnapján voltak.
Álompár született
Albert belga herceg és Paola Ruffo esküvője
Ők voltak az a pár, akiket még akkor is észrevett volna mindenki, ha nem lettek volna közszereplők egyébként is. A belgák odáig voltak az itáliai lánytól, még becenevet is adtak neki: „a mi napsugarunk”, és egy korábbi gyönyörű királynéhoz, Asztridhoz hasonlították.
Volt azonban néhány bökkenő. Mivel a pápa avatásán ismerkedtek meg, Paola és Albert azt akarta, hogy a Vatikánban legyen az esküvőjük. Belgiumban azonban ezt nem fogadták túl jól, sőt, a kormány még azt is leszögezte, hogy a házasság a belga jogszabályok szerint nem lesz érvényes, mivel polgári házasság kell ahhoz, hogy a törvény előtt is házasok legyenek, nem elég az egyházi esküvő.
Végül beleegyeztek, hogy a ceremónia Brüsszelben legyen. Előbb egy polgári esküvőt tartottak a királyi palotában, majd egy egyházit a Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyházban. Paola szülőföldjéről hozatott esküvői ruhát. Nápolyi varrónők készítették a selyem menyasszonyi ruhát. Nagyanyja 19. századi fátylát viselte hozzá, amit a leszármazottak még ma is használnak esküvőjükön.
Paola és Albert herceg egy Brüsszel melletti kastélyban rendezkedett be csendes és váratlan fordulatoktól mentes életükre. Imádtak motorozni, látszólag felhőtlenül élhettek, de Paola nem volt boldog.
Jöttek a gyerekek
Paula nehezen szokta meg az udvari kötöttséget és előírásokat, hogy nem mehetett oda, ahova csak szeretett volna. De úgy érezte, Albert herceg szerelme segít megszoknia az új helyzetet. Mivel nem volt hivatalos szerepe, Paola az anyaságnak szentelte magát.
Az első gyermekük, Fülöp, 1960-ban született, majd Asztrid 1962-ben, Laurent volt a harmadik, 1963-ban.
Baldwin koronaherceg 1960-ban vette feleségül a spanyol Fabiola de Mora aragóniai hercegnőt. Mindenki azt találgatta, vajon milyen rivalizálás indul meg a két nő között. Ehelyett azonban a mediterrán hazájuk iránti vágyakozás és nosztalgia inkább erős köteléket hozott létre a két nő között. Paola azonban továbbra sem tudott beilleszkedni Belgiumban.
Hiába volt olyan tehetséges a nyelvekkel kapcsolatban, flamandul nem tanult meg, ami miatt nem volt túl népszerű az országban. Nem csinált titkot abból sem, hogy Brüsszelt unalmasnak találja, sokszor hangoztatta, hogy hiányzik neki Róma, ahova egyre gyakrabban utazott vissza, egyre hosszabb időkre.
Válságban a házasság
Paola Ruffo és Albert herceg még jegyespárként
Paola és Albert házassága az évek alatt mély válságba került. A hercegnek szeretője lett, Sybille de Selys Longchamps hercegnő, aki négy évvel fiatalabb volt Paolánál, aki még szintén mindig csak a harmincas éveiben járt. De neki is volt szeretője, ám az sosem derült ki, kicsoda.
1968-ban, amikor Delphine Boël születése nyilvánosságra került, a pár közel került a váláshoz. Kiderült ugyanis, hogy ő Albert herceg házasságon kívül született lánya. Úgy tűnt, a nagy szerelem, ami a Vatikánban kezdődött, véget ért. Paola hercegnő és Albert herceg varázslatos kapcsolata helyett a főcímek a hűtlenségtől harsogtak. De 1984-ben egyfajta csoda történt.
Megújított házassági eskü Marseille-ben
Mindenkit meglepett, amikor a pár egy marseille-i ceremónián megújította a házassági esküjét. Paola Ruffo később azt mondta, hogy a szerelme férje iránt sohasem szűnt meg, a nehézségek ellenére sem, amin keresztülmentek.
Kilenc évvel később újabb váratlan esemény rázta meg Belgiumot: 1993. július 31-én egy spanyolországi nyaraláson Baldwin király szívrohamot kapott. Mivel nem volt gyermeke – a királyné mind az öt várandóssága vetéléssel ért véget –, a trón a másodszülött Albert hercegre szállt, akit 59 éves korában meg is koronáztak. Így lett Paolából Paula belga királyné.
A királyi pár 2013-ig uralkodott, amikor Albert átadta ezt a tisztséget fiának, Fülöpnek. Paula királyné a kertészetnek, művészetnek és jótékonyságnak szentelte az uralkodással töltött éveit, de harcolt a gyermekbántalmazás ellen, támogatott számos alapítványt és szervezetet, melyek fontos ügyek mellett állnak ki Belgiumban.
Miután lemondtak a trónról, II. Albert király és Paula királyné visszaköltöztek abba a palotába, ahol közös életük elkezdődött, de sok időt töltöttek Dél-Európában, különösen Franciaországban. Nem engedték el egymást soha többé.
Forrás: Marie Claire Italy, fotó: Getty Images
