A ráncok kialakulásának két oka
1. A tartószerkezet jelentősége
A bőr tartását és rugalmasságát a bőr irharétegében található kötőszöveti tartórendszer adja. Ezt úgy kell elképzelni, mint például egy vitorláshajó teljes kötélzetrendszerét. Nemcsak arról van szó, hogy van egy kötőszöveti hálózat, ami mint egy rácsszerkezet alápányvázza a bőrt, hanem genetikailag meghatározott irányok is vannak, hogy hol erősebbek vagy milyen irányúak a fő tartókötelékek. Ennek megfelelően fognak a ráncok is kialakulni később, ahogy a szerkezet meggyengül. Ezért nemcsak a ráncok mélységében, sűrűségében, hanem irányában is van különbség.
2. A bőr alatti zsír szerepe
Nemcsak a kötőszövet tartása, hanem a kötőszöveti elemeket alápányvázó bőr alatti zsírszövet is jelentősen meghatározza a bőr tartását. Ha valaki sokat fogy (akár szándékosan, akár egy betegség miatt), akkor azt mondjuk, hogy „olyan beesetté válik az arca”. Ez a jelenség a bőr alól eltűnő zsírszövetnek köszönhető. A zsír ugyanis benyomul a kötőszöveti elemek közé, és így tartja még feszesebben azokat. Ha már a kötélháló példánál maradunk, olyan ez, mintha a kötélháló lyukaiba felfújt lufikat helyeznénk. Ennek a következménye az, hogy a kerekebb arcú, kissé molettebb alkatú emberek idősebb korukban fiatalabbnak tűnnek soványabb társaiknál.
Ránctalanítás egyszerű hidratálással
A ráncok kialakulásában tehát a fenti két tényező változása, vagyis a kötőszöveti elemek tartásának meggyengülése, illetve a zsírszövet megfogyatkozása játszik főszerepet, de persze nem ezek a kizárólagos okok.
A bőr tartása, illetve a ránctalanítás szempontjából fontos a rostelemek közötti víz mennyisége is, így a bőr hidratáltsági állapota is meghatározza a megjelenést. Vagyis a kialakult ráncok dehidrált állapotban erősebbé válhatnak, így ránctalanítás során nagyon fontos, hogy bőrüket megfelelő módon hidratálják, hiszen még egy nem ráncos fiatal dehidrált bőre is mutatkozhat ráncosnak, illetve beesettnek.
Ráncok vagy megereszkedett bőr – melyik a nagyobb probléma?
A tartását vesztett bőr nemcsak ráncosodik, hanem meg is ereszkedik, ami talán még nagyobb probléma a ráncoknál. Gondolj csak bele, hogy egy kis szarkaláb a szem mellett, vagy egy kis mosolygó ránc még jól is áll a viselőjének. De a toka megjelenése, az áll kettős kontúrja vagy a szem alatti táska sosem ad büszkeségre okot. Ezek a problémák egyértelműen a kötőszöveti rostok megfogyatkozásának számlájára írhatók.
Olvass tovább!
Arcmasszírozó gua sha és jade roller – mi a különbség közöttük?
Ha eddig csak szemeztél az ásványból készült arcmasszírozókkal és fogalmad sincs, mire jó egyik vagy másik, egyáltalán mi a különbség a különböző ásványok hatásai között, akkor kattints, szépségbloggerünk, Peonilla most beavat a részletekbe.Kollagén és elasztin – mi közük van a ránctalanítás fogalmához?
A kötőszöveti rostok speciális tartófehérjékből épülnek fel. A legjobban ismert talán a kollagén, ami a bőr kötele és az elasztin, ami a bőr gumija. A kollagén merev tartást, az elasztin pedig rugalmasságot ad a bőrnek. Ezek a fehérjék folyamatos átépülésen, vagyis lebomláson és újratermelődésen mennek keresztül. Fiatal korban a kollagén- és az elasztintermelés folyamatos, és bármikor lépést tart a lebomlással, valójában felül is múlja azt. Gondolj csak egy vágásra vagy hegre, ami annál gyorsabban és annál szebben (hegmentesebben) gyógyul, minél fiatalabbak vagyunk. Ránctalanítás során tehát, ahogy azt mindjárt látni fogjuk, erre a két alapkőre kell hatnunk. De miért?
Amikor a kollagén eltűnik bőrünkből…
20-as éveink végére azonban a kollagén és elasztin újratermelődésének üteme lecsökken, és kevesebb termelődik, mint amennyi lebomlik. A termelődés csak helyi stresszhatásra ugrik meg átmenetileg, például sebgyógyulásnál. 30 éves kortól kezdve a bőr kötőszöveti rostjainak mennyisége évente 1%-kal csökken. Gondolj csak bele, ez 40 éves korra 10%-ot jelent. Azt követően azonban már rohamos és látványos a ráncok megjelenése, sokasodása és mélyülése, a ránctalanítás szükségessége pedig elkerülhetetlen lesz. A tartásvesztés, megereszkedett arc- és testbőr pedig 50 éves kor körül kezd igazán látványossá válni, így fontos, hogy időben elkezdjük a ráncok elleni küzdelmet.
Mint említettük, létezik egy alapvető átépülési folyamat, így a kollagént szabályozott módon saját enzimjeink is lebontják. Ez azonban normális esetben egy szabályozott lassú folyamat, mondjuk épp ezért mértéke szintén genetikailag meghatározott. A kollagén azonban külső hatásokra, főként az oxidatív stressz hatására pusztul. Két fő ellenség az UV-sugárzás és a dohányzás. Az UV-sugárzás nem csak a pigmenttermelésre van hatással, hanem oxidációs hatásánál fogva a kollagén- és elasztinrostokat is pusztítja. A dohányzás esetén pedig mind a nikotin, mind a kátrány fontos szereppel bír a bőr rongálása szempontjából, így a dohányzóknak ránctalanítás esetén az e-cigi sem biztos megoldás.
Ránctalanítás helyett megelőzés – de mikor kezdd el?
Most, hogy letisztáztuk az alap tudnivalókat, már rátérhetünk a címben felvetett kérdésre is. A ráncok ellen való megelőzésnek kérdésköre kettős. Egyrészt tehetünk óvintézkedéseket, másrészt végezhetünk megelőző ránctalanító kezeléseket is. Óvintézkedésként már most rakd le a cigit, ha dohányzol. Ezzel a lépéssel sokkal többet teszel a ráncok ellen, mint bármi mással. Az UV-sugárzás kivédése és az ellene folyó védekezés szintén fontos eleme a bőr állapotának megtartására, tehát a ráncosodás megelőzésére.
És akkor most térjünk rá a kollagén pusztulásának kérdésére. Mint a kötőszöveti rostoknál leírtuk, a kollagén és elasztin újratermelődés csökkenése már a 20-as évek végén elkezdődik, így a ránctalanítás már akkor elkezdhető, csak ilyenkor még megelőzésnek érdemes hívni. A bőr oxidatív károsodása ellen érdemes főként C- és A-vitamint rendszeresen fogyasztani. A C-vitamin e mellett különösen fontos a kötőszöveti szerkezet megtartásáért, az felelős ugyanis a kollagénrostok összekapcsolásáért.
Ránctalanítás a kollagéntermelődés stimulálásával
A kollagén- és elasztintermelés a sebgyógyulás folyamatakor kapcsolódik be erősen, így a sérülések tudják ezt a termelődési folyamatot serkenteni. Ez az alapja a tűszúrásos, lézeres, rádiófrekvenciás és ultrahangos kollagénstimuláló módszereknek is. Nem mindegy azonban, hogy melyiket választjuk, mert léteznek nagyobb sérülést okozó, gyorsabban ható ránctalanító eljárások és lágyabb, fokozatosan hatóak is. Utóbbiak a rádiófrekvenciás ránctalanítás eszközei, valamint a lágylézer eszközök is ide tartoznak.
A ránctalanítás ezen módszereinek rendszeres alkalmazásával megújítható a bőr állapota, akár 50-60 éves korban elkezdve is, de érdemes lehet már a 30-as évek végén is alkalmazásuk, amikor a kollagénképzés csökkenésének hatása még alig észrevehető.
Láttad már?
Forrás: SzépítőGépek.hu
Fotó: Getty Images
