Rengeteg előnye van annak, ha valaki aktív hallgatóként képes jelen lenni a másokkal való beszélgetésekben. Amikor ilyen emberrel beszélünk, úgy érezhetjük, hogy valóban megértenek minket és értik, mit érzünk. Ez sokkal jobban elmélyítheti a viszonyt a másik emberrel, mintha csak ülnénk, fél füllel hallgatnánk, és várnánk, hogy mi is elmondhassuk, amit akarunk. Mivel az életünket még inkább virtuálisan éljük az utóbbi években, a munkatársakkal is jelentősen lecsökkent a személyes beszélgetések lehetősége, az aktív hallgatás képessége még fontosabbá vált, ugyanakkor nehezebb is ennek jelét adni és éreztetni. Mutatunk néhány módszert, amivel jobb hallgatóvá válhatunk.
1. Legyünk jelen
„Nagyon könnyen elterelődik a figyelem, amikor azt gondoljuk, hallgatjuk a másik embert. Ez bárkivel előfordul. Egyszerűen tudatosabbnak kell lennünk, amikor valakivel az adott pillanatban beszélünk – mutatott rá Leah Aguirre pszichoterapeuta. – Ne nézegessük a telefonunkat, és ne csináljunk párhuzamosan más dolgokat, amikor épp beszél hozzánk valaki.”
2. Ne szakítsuk meg a másikat
Érthető, ha izgatottak leszünk, mert eszünkbe jut valami, vagy közbevetnénk a megjegyzésünket a témával kapcsolatban, de fontos, hogy biztosítsuk a másik embernek a teret és lehetőséget arra, hogy befejezze a gondolatmenetét. „Amikor már biztosan látszik, hogy a másik a végére ért a mondandójának, elmondta, amit akart, utána mondjuk csak el mi, amit hozzáfűznénk” – mondta Aguirre.
3. Ne azonnal kezdjünk beszélni
Amellett, hogy nem vágunk a másik szavába, gyakorolhatjuk azt is, hogy nem azonnal kezdünk beszélni, amint a partnerünk kitette a pontot a mondandója végére. „Ne féljünk a szünetektől a mondatok végén és beszélgetés közben. Kettő-öt másodpercet érdemes hagyni, mielőtt felvesszük a beszéd fonalát, így sokkal inkább úgy érzi majd a másik ember, hogy arra figyeltünk, amit mond, nem arra vártunk csak, mikor fejezi be – magyarázta a terapeuta. – Emellett sokkal nyugodtabban, összeszedettebben és átgondoltabban folytathatjuk a diskurzust.”
4. Figyeljünk a testbeszédre
Nagyon sokat elárul a másik embernek az, milyen a testtartásunk, arcunk, szemünk. „Legyünk tudatában annak is, amit nem szavakkal mondunk. A megfelelő testtartás, testhelyzet és testbeszéd jelentheti a biztonságos közeget a másik embernek, láthatja, érezheti, hogy figyelünk rá” – mondta Augirre, aki azt is elárulta, mit tegyünk és mit ne:
- Ne keresztezzük a karokat a mellkasunk előtt.
- Egyenesen a másik ember arcába nézzünk, amikor hozzánk beszél.
- Nyugodt és kimért kézmozdulataink legyenek, ne csapkodó és agresszív.
- Tartsuk a szemkontaktust.
- Bólintsunk, miközben a másik beszél, így tudatva, hogy hallgatjuk, amit mond.
A megfelelő testbeszéd ugyanakkor nemcsak a másik embernek küld fontos információkat arról, mi mennyire figyelünk, de nekünk is segít az információkat jobban magunkba szívni.
5. Ne eldöntendő kérdéseket tegyünk fel
Őszinte, összetett választ igénylő kérdésekkel úgy érezheti a beszélgetőtársunk, valóban törődünk azzal, amit mond. Ha nem csak igen-nem választ várunk, az határozottan előre viheti a beszélgetést, mélyebben megérthetjük a másik mondanivalóját. Az alábbi példákon jól érzékelhető a különbség, ugyanarról szólnak a feltett kérdések, mégis teljesen más:
- Mi volt a napod legjobb része? vagy Jó napod volt?
- Mi volt a legjobb és legnehezebb a gyermekkorodban? vagy Szép gyermekkorod volt?
- Mi a legjobb része a munkádnak? vagy Szereted a munkád?
6. Kérdezzünk vissza
„Ha kérdéseket teszünk fel a másiknak, miután végzett a mondandójával, érezheti, hogy valóban hallgattuk, amit mond, érdekel minket – monda Aguirre. – Ez segíthet fenntartani a kapcsolódást is.” Mélyebbre áshatunk a történetben, ha visszakérdezünk, mi történt azután, hogyan alakultak a dolgok, és milyen érzéseket keltettek a történtek a másik emberben.
Az aktív hallgatás nem csak azt jelenti, hogy halljuk, amit a másik mond: a másik ember mondandójának valódi megértése a lényege. „Nem csak egyetérteni vagy épp egyet nem érteni a cél, miközben úgy teszünk, mintha értenénk, miről van szó. Ha nem vagyunk biztosak benne, mit akar mondani a másik, kommunikáljunk, kérdezzünk. Ez mutatja, hogy valóban akarunk erőfeszítést tenni azért, hogy legyen igazi kapcsolódás” – tette hozzá a szakember.
8. Reflektáljunk
Ahhoz, hogy a másik ember úgy érezze, valóban halljuk, amit mondani szeretne, visszatekintő megjegyzésekkel összegezhetjük, amit korábban elmondott. „Például, ha egy barátunk a munkahelyi problémákról, konfliktusokról mesél, válaszoljunk úgy például, hogy ez aztán stresszes feladatnak hangzik. Ezáltal érezheti, hogy empátiával fordulunk felé, megértjük az érzéseit” – mondta Aguirre.
9. Legyünk türelmesek magunkkal
Ha ráébredtünk, hogy nem igazán volt az erősségünk eddig másokra aktív hallgatóként figyelnünk, sosem késő elkezdeni változtatni ezen. Ám a hatáshoz szükség lehet egy kis időre. „Ez egy folyamat. Gyakorolni kell, lesznek hibák, visszaesések, amikor úgy érezzük, nekünk ez nem megy. Meg kell tapasztalnunk, mi segít, hogy jobban tudjunk értő módon figyelni a másik emberre, rá kell jönnünk, mi akadályoz minket az adott helyzetben abban, hogy aktív hallgatóként legyünk jelen” – mondta a pszichológus.
Könnyebb a közeli barátokkal és családtagokkal elkezdeni, akikkel elég bensőséges viszonyban vagyunk ahhoz, hogy megerősödjön az önbizalmunk mellettük. „A mindfulness módszere segíthet abban is, hogy jobb aktív hallgatók legyünk. Egy 2016-os vizsgálat szerint azok, akik gyakorolják a mindfulness módszerét, sokkal empatikusabb hallgatóságot jelentenek” – tette hozzá a szakember.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
