- Egész Hollywood szemaglutid lázban ég, még az óriási fenekükről és homokóra alakjukról híres Kardashianék is látványosan fogyni kezdtek.
- Bár ezeket a gyógyszereket kifejezetten a kóros elhízás és a cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki, pont azoknak nem jut belőle, akiknek igazán szükségük lenne rá.
- Most, hogy egy egyszerű gyógyszerrel meg lehet szabadulni a túlsúlytól, egyre kevesebben ragaszkodnak a „minden test lehet szép” mantrához.
Egy tökéletes világban a szemaglutid felfedezése egyértelműen az emberek javát szolgálná: a segítségével visszafordítható lenne a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás világszerte növekvő aránya. Abban a világban viszont, amiben élünk, épp azok nem tudnak hozzájutni ezekhez a gyógyszerekhez, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Ahelyett, hogy a kóros elhízással számolnánk le, a jelenlegi irány azt mutatja, hogy a GLP-1 receptor agonisták a soványság trendjét hozták vissza a divatba.
Újra hódít a soványság
Az elmúlt évtizedet letaroló női testideált a Kardashian család hozta be a köztudatba, majd az őket utánzó Instagram-influenszerek terjesztették igazán el. A korábban már jól ismert homokóra testalkaton Kardashianék csavartak egyet és a plasztikai sebészet segítségével egészen természetellenessé alakították: a saját zsírral feltöltött, vagy implantátummal megnagyobbított óriási fenék, a szintén saját zsírral kiszélesített csípő, a megnagyobbított mell, és zsírleszívással laposra formált has lett az az etalon, aminek elérésére éveken át nők tömegei vágyakoztak. Az esetek többségében reménytelenül, hiszen pusztán edzéssel és helyes táplálkozással ezt a tipikus Kardashian-alakot képtelenség volt elérni.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, 2022 nagy változásokat hozott az arcesztétika terén, és úgy tűnik, ezzel párhuzamosan a női testtestalkattal kapcsolatos trendek is elkezdtek átalakulni: 30 év után ismét visszatért a heroin chic, azaz a csontsoványság divatja. A változást mi sem bizonyítja jobban, minthogy még Kardashianék óriásra pumpált fenekei is zsugorodni kezdtek. Kim majdnem 10 kilótól szabadult meg a Met-gála előtt, hogy beleférjen Marilyn Monroe híres ruhájába, de a fogyása az esemény után is folytatódott.
Khloé – aki a múltban többször beszélt arról, mennyire küzd a súlyával – a legfrissebb Instagramra posztolt képein úgy fest, mint egy életnagyságú, nádszálvékony Barbie baba. Bár egyikük sem vallotta be, az ilyen hirtelen jött, feltűnő soványságot (úgy, mint a korábbi eltúlzott homokóra testalkatot) gyaníthatóan nem teljesen természetes módon érték el. Sejthetően ők is azoknak a szemaglutid tartalmú gyógyszereknek valamelyikét szedik, amik az elmúlt hónapokban egész Hollywoodot letarolták. „Ezek azok a fogyáshoz használt diabetikus injekciók, amikről mindenki beszél. Megbízható forrásból tudom, hogy Kim és Khloé tavaly kezdték a leghíresebb és legfelkapottabb ilyen típusú szert használni” – nyilatkozta Dana Omari, regisztrált dietetikus és houstoni Instagram-influenszer a The New Yorker Magazine-nak, aki bejegyzéseiben kifejezetten a híresek és gazdagok esztétikai és plasztikai beavatkozásairól szokta lerántani a leplet. Dana egyébként maga is szedte ennek a bizonyos diabetikus gyógyszernek az egyik változatát, ugyancsak fogyás céljából.
Szemaglutid, az új csodaszer
Ezek a GLP-1 receptor agonistáknak nevezett gyógyszerek drámaian megváltoztatták a cukorbetegség és az elhízás kezelését. A testbe jutva a glükagonszerű peptid-1 nevű hormont utánozzák, amely serkenti az inzulintermelést, és elnyomja a vércukorszintet emelő glükagon termelődését. A szervezetünk étkezés után természetes módon GLP-1-et szabadít fel, amely hormon az agyban teltségérzetet vált ki. A GLP-1 gyógyszerek ugyanezt a teltségérzetet tudják kiváltani: a páciensek általában arról számolnak be, hogy az étel utáni sóvárgásuk teljesen megszűnik, és nem is tudnak sokat enni anélkül, hogy fizikailag rosszul ne lennének.
Az amerikaiak több mint negyven százaléka elhízott, míg tizenegy százalékuk 2-es típusú cukorbetegséggel küzd. Mindkét állapot anyagcserezavart okoz: a 2-es típusú cukorbetegséggel járó inzulinrezisztencia magas vércukorszinthez vezet, ami növeli a szélütés, a szívbetegségek, az idegkárosodás és egyéb betegségek kialakulásának a kockázatát. Az elhízás összefügg a többi között a rák, az alvási apnoe és a májkárosodás magasabb arányával. Az ezekkel a kockázatokkal küzdő emberek számára az új gyógyszerek óriási segítséget jelenthetnek. „Ezek a gyógyszerek úttörőek” – nyilatkozta dr. Cole Barfield, a nashville-i belgyógyász szakorvos, akinek meglátása szerint a szemaglutid hatóanyagú szerekkel hatékonyabban tudják normalizálni a vércukorszintet és csökkenteni a páciensek súlyát, mint a korábbi terápiákkal. Ráadásul más gyógyszerekkel ellentétben ezek a szerek nem teszik ki a betegeket súlyos szív- és érrendszeri problémáknak sem. Vannak azonban komplikációk. Már a szedés kezdetén jelentkező mellékhatások (hasmenés, hányás, székrekedés, szédülés, émelygés) is ijesztők lehetnek, de a gyógyszerek okozta gyors fogyás egyeseknél hajhullást vagy éppen az arc beesését, megereszkedését okozhatja. Ritka esetekben a pácienseknél veseelégtelenség, hasnyálmirigy-gyulladás vagy bélelzáródás is kialakulhat. Mindezek mellett a GLP-1 gyógyszerek kifejezetten drágák, több ezer dollárba kerülnek havonta, és az Egyesült Államokban a biztosítótársaságok általában nem fedezik a terápia költségeit. Mégis, körülbelül egy évvel ezelőtt Barfield arra lett figyelmes, hogy egyre több olyan páciens érkezik hozzá, aki kifejezetten ezeket a gyógyszereket szeretné felíratni magának. „Azt hiszem, akkor lettek igazán felkapottak ezek a szerek, amikor az emberek elkezdtek TikTok-videókat posztolni arról, hogy hírességek is szemaglutiddal fogynak” – mondta.
„Mindenki olyan jól néz ki. Ahogy körülnézek ebben a teremben, nem tudok nem elgondolkodni: vajon az Ozempic nekem való lenne?” – viccelődött Jimmy Kimmel a 2023-es Oscar-gálán, utalva rá, hogy a pletykák szerint az utóbbi időben látványosan lefogyott hírességek ezeknek a bizonyos GLP-1 receptor agonistáknak köszönhetik bámulatos alakjukat. A legtöbb sztár természetesen még ennek feltételezését is tagadja. „Heti 5 nap reggel 6-kor kelek, hogy edzhessek. Kérlek, hagyjátok abba a gyanúsítgatást” – írta korábban Khloé Kardashian az Instagramon, válaszolva egy rajongó kommentjére, aki rákérdezett, vajon Khloé is a szemaglutid-injekciók miatt fogyott-e le ennyire. Khloé megjegyzésére reagálva Dana Omari nevetve azt mondta, egyáltalán nem egyedi, hogy a hírességek a sportnak vagy az egészséges étkezésüknek próbálják tulajdonítani látványos átalakulásukat. Mint mondta, a GLP-1 gyógyszerek szedése mellett lehet és kell is mozogni, és annak érdekében, hogy a fogyás tartós legyen, az étkezésüket, életmódjukat is át kell alakítani. Ám szimplán az egészséges étkezéssel, és a rendszeres sporttal ennyire gyors és látványos súlycsökkenést nem lehet elérni. „Ezek a sztárok korábban is rendszeresen edzettek és egészségesen étkeztek, akkor miért pont most lettek ennyire soványak, miért nem láttunk a korábbi években ilyen átalakulásokat? – tette fel a kérdést az influenszer.
A soványság iránti vágy több száz éve velünk van
A reneszánszban és az azt követő évszázadokban a női test platóni ideálját nyugaton az arányosság határozta meg: Rubens kifejező húsossága és Botticelli Vénuszának lágy hullámzása. Később az ipari forradalom radikálisan megváltoztatta az emberek életét és életmódját, ezzel pedig a vágyott testideál is elkezdett átalakulni. Az emberek egyre kevesebbet mozogtak, az élelmiszerek könnyebben hozzáférhetővé váltak, ráadásul a szabványosított ruhaméretek is megjelentek. A diétaipar szépen lassan életre kelt: piacra dobták az első, kezdetleges fogyasztószereket, miközben a fogyasztó szalonokban különféle hengerek és prések segítségével próbálták karcsúvá varázsolni a nőket. 1897-ben a Harper’s Bazaar odáig ment, hogy a kövérséget „bűnnek” és „deformitásnak” nevezte.
A soványságért folytatott küzdelem az idő múlásával a női szocializáció alapvető részévé vált.
Az 1990-es években aztán berobbant a heroin chic és a csontsoványság lett a trendi: gomba mód szaporodtak a neten a pro-ana illetve a pro-mia (az anorexiát és bulimiát népszerűsítő) weboldalak, és a kétezres évek elejére tini lányok tömegei kezdték hánytatni és éheztetni magukat a vágyott testideál elérése érdekében. Mígnem a 2010-es években jöttek Kardashianék a jellegzetes homokóra testalkatukkal. Érdekesség, hogy bár a Kardashian család kifejezetten a gömbölyded testalkatot képviselte, a követőiknek azért ők is rendszeresen promotáltak különféle fogyi teákat, tablettákat vagy éppen alakformáló fehérneműket.
A betegeknek életmentő, mindenki másnak csak egy új dili
„A családomban senki sem sovány, egyszerűen így vagyunk felépítve” – mondta Jamel Corona, az Illinois államban élő harminchét éves, mexikói-amerikai, kétgyermekes anya. Corona elmondása szerint az élete nagy részében túlsúlyos volt; hatodik osztályban már 42-es volt a mérete. „Soha nem volt rossz kapcsolatom az étellel, és mindig is edzettem” – mondta. A főiskolán ugyanannyit evett, mint a többi lány, akikkel együtt lakott, mégis nagyobb volt náluk, és folyamatosan hízott. Később, amikor terhes lett, terhességi cukorbetegség alakult ki nála. A szülés utáni első három hónapban újabb 18 kilót szedett fel – ekkor ajánlotta fel neki az endokrinológusa, hogy kezdjen el alkalmazni egy szemaglutid hatóanyagú injekciót. „Vagy kipróbálom ezt, vagy visszajövök hat hónap múlva, és valószínűleg újra inzulint kellett volna használnom” – mesélte. Amikor Corona elkezdte a gyógyszer alkalmazását, a mellékhatások szörnyűek voltak – fáradtság, hányinger, hónapokig tartó súlyos álmatlanság. Csatlakozott egy facebookos támogató csoporthoz, ahol megtudta, mi okozhatta a bajt: a feldolgozott, sült, magas szénhidrát- vagy cukortartalmú ételektől a GLP-1 gyógyszereket szedők általában rosszul érzik magukat. Corona elmondta: „Ha megpróbálnék megenni egy egész burrito tálat, olyan rosszul érezném magam fizikailag, hogy dolgozni sem tudnék”. A szer alkalmazásával egy időben elkezdett túrázni és futni, amire korábban nem volt képes, és ma már minden reggelét az edzőteremben kezdi. A gyógyszer segítségével az elmúlt egy évben több mint 30 kilót fogyott, és elmondása szerint a súlycsökkenésnek köszönhetően teljesen más embernek érzi magát, energikusnak és erősnek. „Legyünk őszinték, 110 kilósan nem voltam egészséges” – magyarázta Corona, majd hozzátette, hogy úgy érzi, szüksége volt valamire, ami visszarántja őt az egyensúlyi állapotába. Ezt adta meg neki a szemaglutid. „Ha eltekintünk a sztárok óriási fogyásairól szóló címlapsztoriktól, akkor megláthatjuk, hogy ezek a gyógyszer valójában forradalmiak. A jövőben lehet, hogy olyanok lesznek, mint a vitaminok. Mindenki ezeket fogja szedni” – véli.
Dana Omari, az Instagramon elhíresült dietetikus néhány hete hagyta abba a szemaglutid-terápiáját, aminek segítségével a pandémia alatt felszedett néhány kilótól szeretett volna megszabadulni. A gyógyszer az ő esetében is hatásos volt, több mint 19 kilótól szabadult meg néhány hónap leforgása alatt. Omari optimista, és úgy gondolja, a gyógyszer nélkül is képes lesz tartani az elért súlyát úgy, ahogy korábban, a világjárvány előtt is képes volt rá. És bár a különböző netes fórumokon rengeteg Omarihoz hasonló sikersztoriról olvashatunk, fontos emlékezni rá, hogy ezeket a gyógyszereket nem kifejezetten ezeknek a pácienseknek fejlesztették ki. A szemaglutidot krónikus betegségek, az elhízás és cukorbetegség kezelésére tervezték. A kórosan elhízottak és a cukorbetegek számára a GLP-1 receptor agonisták utat nyithatnak egy új, egészséges élet felé. Mindenki más számára viszont a szemaglutid nem több egy új fogyókúrás csodaszernél. Nem éppen egy hétköznapi dolog drasztikusan megváltoztatni a szervezetünk anyagcserefolyamatát, és ma még nincsenek nagyszabású adatok arra vonatkozóan, mennyire biztonságosak a GLP-1 receptor agonisták, ha olyan emberek szedik őket, akiket kizárólag a soványság iránti vágy motivál.
Kétségtelen, hogy a szemaglutid alkalmazása óriási életminőségbeli javulást tudna elhozni a kórosan elhízottak, valamint a cukorbetegek számára. A probléma csak az, hogy jelenleg pontosan ők azok, akik a túl nagy érdeklődés miatt egyre nehezebben tudnak hozzáférni ezekhez a szerekhez. Ráadásul a kutatások már azt is bizonyították, hogy az elhízás elválaszthatatlanul összefügg a szegénységgel, ami azt jelenti, hogy megint csak azok az emberek engedhetik meg a legkevésbé maguknak a a GLP-1 receptor agonisták használatát, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk.
Ha mindenki sovány lesz, mi lesz a testpozitivitással?
Az elmúlt majd egy évtizedben egészen úgy tűnt, hogy a társadalom talán kezd megbarátkozni a nem feltétlenül tökéletes, nullás méretű testekkel. Végre a teltebb, nagyobb darab nők is helyet kaptak a kifutókon és a magazinok címlapjain, mindenhonnan az önelfogadás és önszeretet fontossága, a body positivity és a body neutrality szlogenjei visszhangoztak. Mindennek az eléréséhez hosszú évekre volt szükség, most mégis pillanatok alatt ugrottunk vissza a startvonalra: a diabéteszgyógyszereknek a megjelenésével a soványság, a korábban annyira vágyott nullás méret gyakorlatilag bárki számára elérhetővé vált. Igen beszédes, hogy az elmúlt néhány hónapban olyan hírességek és influenszerek is megvillantották új, látványosan vékonyabb alakjukat, akik korábban a testpozitivitás és az elfogadás mellett kardoskodtak. Most, hogy egy egyszerű gyógyszerrel, nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet szabadulni a túlsúlytól, egyre kevesebben ragaszkodnak a „minden test lehet szép” mantrához. Vajon ezzel a body positivity mozgalomnak végleg leáldozott? Erre ma még nem tudhatjuk a választ.
Nagyon érdekes lesz látni, hogy vajon a közel jövőben, az előttünk álló néhány évben hogyan fognak beilleszkedni ezek a szerek a mindennapokban. Ahogy az idő előrehaladtával a GLP-1 receptor agonistákat a gyógyszergyárak továbbfejlesztik és tökéletesítik, vajon kifejezetten azokat a jómódúbb pácienseket fogják megcélozni velük, akik csak néhány kilótól szeretnének megszabadulni az esküvőjükre? Vagy netán egyszerűbben elérhetővé válnak a szegényebb rétegek számára is?
És ami még érdekesebb:
vajon a soványság el tudja veszíteni a társadalmi jelentőségét, ha tömegek számára elérhetővé válik?
Forrás: The New Yorker Magazine, Illusztráció: Kántor Zsófia
