Időszakos böjtölés? Ne higgy el mindent róla!

2020. július 29. |

Bár az egyik legnépszerűbb diétatípus manapság az intermittent fasting, vagyis időszakos böjtölés, mégis rengeteg félreértés és mítosz kering róla még mindig. Melyik a nyolc leggyakoribb tévhit erről az étrendről, amit jobb minél hamarabb tisztázni?

Sokan nem is tartják kifejezetten étrendnek az intermittent fastingot, vagyis az időszakos böjtölést, mivel nem azt írja elő, mit kellene ennünk, hanem azt, hogy mikor. Emellett annak ellenére (vagy éppen azért), hogy rengeteg híresség, köztük Jennifer Aniston, Halle Berry és Reese Witherspoon is lelkes követője, még mindig sok félreértés van az időszakos böjtöléssel kapcsolatban. Chloe McLeod dietetikus szerint azonban nem árt tisztázni ezeket a mítoszokat, hogy valóban legyen értelme a diétánknak, és az egészségünket se veszélyeztessük.

1. Az intermittent fasting csupán annyit tesz, hogy kihagyjuk a reggelit.

„Ez az egyik legmasszívabb mítosz az időszakos böjtöléssel kapcsolatban. A legtöbb ember este nyolctól másnap délig böjtöl, így valószínűleg ez a tévhit azért tartja magát olyan erősen, mert ezt így nem nehéz betartani” – magyarázta a dietetikus. A böjtölést azonban bármikor megszakíthatjuk, amikor csak akarjuk. Saját időbeosztásunkra szabhatjuk az intermittent fastingot, pont ez a lényege a szakember szerint. Ha nekünk úgy esik jól, böjtölhetünk reggel héttől délután háromig is akár. „Az intermittent fasting nem azt jelenti, hogy kihagyjuk a reggelit, és ebédet eszünk, mintha mi sem történt volna.”

2. A reggeli a nap legfontosabb étkezése.

Mások viszont úgy osztják be az étkezéseiket, hogy a reggelit sosem hagyják ki. „Sok embernek nagyon fontos étkezés a reggeli, mivel éhesen ébrednek, vagy reggel edzenek, így szükségük van az energiára. Ha az időbeosztásunkhoz az illik jobban, természetesen reggelizzünk. Ám nem feltétlenül szükséges evéssel indítani a napot.”

3. Az intermittent fasting éhező módba kapcsolja a szervezetet.

Az időszakos böjtölés nem egyenlő az éhezéssel. „A kutatások bebizonyították, hogy különösen a rövid ideig tartó böjtöléssel, nem hogy éhezne az ember, hanem határozottan jó hatással van a szervezetünkre” – mutatott rá McLeod. Arra sem találtak bizonyítékot, hogy a 12 vagy 16 órás böjtölés jobban lassítaná az anyagcserét, mint a hagyományos étrend.

4. Az időszakos böjtöléssel biztosan fogyunk.

Sokféle okból választják az emberek az intermittent fastingot, ám ezek közül a leggyakoribb kétségtelenül a fogyás. Ám rossz hír, hogy az étkezési ablak megváltoztatása nem vezet automatikusan fogyáshoz. „Annak is hatalmas szerepe van, mit eszünk – hívta fel rá a figyelmet a dietetikus. – Ha böjtölünk, ám feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, valószínűleg nem fogyunk le tőle.”

Olvastad már?

5. Azt eszünk, amit akarunk a böjtölési időn kívül. 

„Elengedhetetlenül fontos, hogy tápanyagokban gazdag ételeket fogyasszunk, mindegy, milyen diétát követünk. Ha sok sót, cukrot és zsírt viszünk be a szervezetünkbe, mindegy, hány kilósak vagyunk, időszakos böjtöt követünk-e vagy sem, a testünk valószínűleg nem egészséges” – magyarázta McLeod, aki hozzátette, ugyanez vonatkozik az ételek mennyiségére is. Az intermittent fasting során az adagok méretét is fontos észszerűen és mértékkel meghatároznunk.

6. Folyton éhesek leszünk.

Bár sokan tapasztalják, hogy éhesek, idővel hozzászokik a rendszerhez a szervezet, és nem leszünk folyamatosan éhesek a szakember szerint.

7. Az intermittent fasting lelassítja az anyagcserét.

Ez a mítosz az ételek termikus energiájával kapcsolatos félreértésből ered a dietetikus szerint. „Az anyagcsere az a folyamat, amelynek során az elfogyasztott ételből és italból energia lesz. Az időszakos böjtölés nem lassítja le a metabolizmust.” Ha jólesik, és úgy akarjuk, egész életünkben követhetjük az intermittent fasting szabályait. Viszont időnként konzultáljunk az orvosainkkal, biztosan a megfelelő ételket választjuk-e, minden szükséges tápanyagot beviszünk-e a szervezetünkbe.

8. Az időszakos böjtölés veszélyes és nem szabad követni.

Ahogy sok dolog az életben, az intermittent fasting sem működik mindenkinél. „Aki küzdött már valamilyen étkezési zavarral, annak biztosan nem ajánlott az intermittent fasting, ahogy bizonyos gyógyszerek szedése esetén sem. Ám amúgy is érvényes, mint minden diéta megkezdése előtt: fontos, hogy konzultáljunk előtte orvosunkkal, az egészségi állapotunk megengedi-e, hogy belekezdjünk.”

Olvass tovább!

Forrás: Marieclaire.com
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni? 10milliófa

Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?